Kicsinosítják, aztán kivégzik a Pecsát

A Petőfi Csarnok a Városligetben 2013. december 6-án.

A Petőfi Csarnokot sokan fontosnak tartották, de ők sem szerették igazán. Tavaly még állami segítséget kapott a felújítására, az épületben most is munkások serénykednek, a hét elején mégis bejelentették, hogy lebontják. Hogyan lett a magyar rock és az elektronikus zene egykori fellegvára egy ünnepelt épületből a Városliget szégyene, és kitől származik a „Menjünk a Pecsába” szállóige?

„A helyzet drámai volt, 1985-re ugyanis nagyon rossz lett a zene, az élő rock elveszítette a fényét, nem láttuk a jövőjét” – emlékszik vissza Gidófalvy Attila, a Karthago együttes (és a Lord) oszlopos tagja a Petőfi Csarnokot 1985-ben megnyitó áprilisi koncertre. A Karthago a nyolcvanas évek első felének egyik legnépszerűbb magyar rockzenekara volt, a nyitókoncertre mégis mindössze pár százan voltak kíváncsiak. Gidófalvy szerint ez az akkoriban elterjedő diszkó miatt alakult így, „a magyar közönség igénytelen lett”. Ennek ellenére megtisztelőnek érezte a koncertet, és fontosnak a Pecsát, ugyanis az Ifjúsági Park 1984-es bezárása után „szükség volt egy normális szórakozóhelyre”.

A koncert után a Karthago fel is oszlott egy időre, Gidófalvy megalapította a Fáraó együttest, amellyel a szintén a Pecsában futó Csillagfény diszkóban is fellépett. Amikor 1990 május elsején újra összeállt, a Karthago akkor már a zenekar történetének legnagyobb közönsége előtt játszott a Pecsa szabadterén Gidófalvy szerint. „Ez lett Budapest rockfellegvára. 2000-ben a Lord együttes is itt tért vissza!” – mondja.

Vegyük fel a gázsit, és húzzunk innen!

1980 májusában egy Edda-koncerten leomlott az évek óta egyre rosszabb állapotban lévő Várkert bazár felvezető lépcsőjének kőfala, öten megsérültek, mindez pedig ahhoz vezetett, hogy 1984-ben több mint húsz év működés után bezárt a főváros egyik legnagyobb rockzenei helyszínének számító Ifjúsági Park.

A Karthago együttes koncertjével megnyílt a Városligetben az új ifjúsági szabadidőközpont, a Petőfi Csarnok, közismert nevén a Pecsa, 1985. április 27-én Forrás: MTI/Friedmann Endre

Az így keletkezett űrt a Városligetben akkor már egy évtizede raktárként működő, korábban a BNV kiállítási helyszíneként használt Petőfi Csarnok töltötte be egy évvel később. A Pecsát azonban nem csak koncerthelyszínnek szánták, sokkal inkább afféle ifjúsági szabadidőközpontnak görkorcsolyaklubbal, tinibutikkal, film- és rajongói klubokkal, és a "Ligetben kocogók számára biztosított zuhanyozási lehetőséggel", ahogy arról a nyitásról tudósító Ifjúsági Magazin is írt akkoriban.

A Pecsa nagyterme 2500 fős volt. 1986-ban Király Tamás itt tartotta első nagyobb divatbemutatóját, zenéltek: a Gagarin Pilóta és a Zombie zenekarok.

„Az újhullámnak erős éve volt 1985” – emlékszik vissza Waszlavik Gazember László, aki Nagy Feróval együtt lépett fel 1985 júliusában az Extreme Music ’85 nevű fesztiválon, többek között az Art Decóval, a FeLugossy Dojo Balett-tel, a Merlin Monróval és a Bernáth (y) Station Grouppal. Utóbbi alapítójától, a tavalyelőtt elhunyt Bernáthy Sándortól származik a „menjünk a Pecsába” szállóige Waszlavik szerint.

A VHK Galántai György szobrain játszik a Pecsában 1985-ben

„Ez egy maratoni újhullámos koncert volt, a legvégén léptünk fel a Feróval, éjjel kettőkor. A közönség annyira fáradt volt, hogy feküdt, depresszió és melankólia lett úrrá rajtuk. Mondtam a Ferónak, hogy vegyük fel a gázsit, és húzzunk innen, de neki az az ötlete támadt, hogy játsszuk el nekik Ullmann Mónika Írtam a bátyámnak egy dalt című táncdalfesztiválos számát. Erre felálltak” – meséli Waszlavik.

Fontos, de sose szerettem

„Nagyobb léptékű volt az egyetemi kluboknál, több újhullámos zenekar, mint a VHK, a Sziámi vagy a Bikini akkoriban nőtték ki a művelődési házakat” – mondja a nyitás évéről Szőnyei Tamás, a magyar rockzene és a titkosszolgálat kapcsolatát kutató Nyilván tartottak és az Újhullám évtizede című könyvek szerzője, akiben mindig vegyes érzések voltak a Pecsával kapcsolatban. „Fontos volt, de sosem szerettem” – szerinte a hang mindig borzalmas volt a hely akusztikája miatt, ugyanis egész egyszerűen nem koncerthelyszínnek épült. Szőnyei nem sajnálja, hogy lebontják, szerinte az épület is rettenetes.

A Petőfi Csarnok a Városligetben 2013. december 6-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nyitásakor a Pecsa a könnyűzenei központ mellett többek között a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteményének is helyet adott, ezért kompromisszumot kellett hozni az átalakításánál, a szabadidőközpont kisebb helyiségei miatt lett például rendkívül alacsony a beltéri magasság, olvasható a Hg cikkében. A cikk kitér arra is, hogy az épület korabeli megítélése sokkal pozitívabb volt a mostaninál, több nyugati szakmai folyóirat is beszámolt róla, Tihanyi Judit és Halmos György építészek pedig 1990-ben Ybl-díjat kaptak az Pecsa átalakításáért.

Csomay Zsófia szintén Ybl-díjas építész szerint éppen az utóbbi a baj. Ugyanis a Petőfi Csarnok építészetileg egy „tünékeny stílust képvisel, nincs önazonossága és üzenete, továbbá az építés sem volt minőségi”. Szerinte a Petőfi Csarnoknak nincs funkciója abban a környezetben, annak ellenére, hogy az 1885-ben épült elődje, az Iparcsarnok szerves egységet alkotott az Állatkerttel és a Városligettel. „A szocreálnak is vannak időtálló épületei, amelyek nem avulnak el. Ilyen úgy általában az 1956 előtti stílus. A Pecsa sem volt feltétlenül rossz ötlet, csak nem volt elég intelligencia a megvalósításához” – mondja Csomay, aki szerint Magyarország több évtizede elvesztette a stílusérzékét, az építészek ráadásul hajlamosak a saját ízlésüket, nem pedig a város érdekeit szem előtt tartani. „A Petőfi Csarnok sem erkölcsileg, sem fizikailag nem állja meg a helyét, örülök neki, hogy elbontják” - mondja.

Savazás a rock fellegvárában

Ahogy a nyolcvanas évek közepén a magyar újhullám kinőtte a kis klubokat, úgy vált tömegjelenséggé a kilencvenes évek közepén, utolsó harmadában a parti-, illetve technokultúra. Ennek egyik következménye volt, hogy míg korábban többnyire - sokszor illegális - szabadtéri bulik voltak képesek tömegeket megmozgatni az elektronikus tánczenében, a kilencvenes évek közepétől méreténél fogva a Pecsa lett az a fedett helyszín, amely be tudta fogadni ezt a tömeget. „Ekkoriban fordult át az acid house a breakbeatbe, ami nagyrészt a Tilosnak volt köszönhető” – mondja DJ Titusz, az X-Lab partisorozat és az első magyar acidpartik egyik szervezője, majd több, Pecsában rendezett Tilos Party fellépője. Az első X-Lab bulit 1994-ben szervezte a Pecsában.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

„Mint vendég nem szerettem, de jó volt a Pecsában játszani, nagy volt a színpad” – mondja. A hangulat neki túlságosan művházas és kényelmetlen, kényszermegoldásnak érezte, viszont a buliszervezők jó áron juthattak a helyhez.

DJ Titusz egyike volt azoknak, akik a Pecsában ismerkedtek meg mélyebben az elektronikus tánczenével: a nyolcvanas évek végén a Depeche Mode klub kistermébe járt, ahol "testzenét", azaz EBM-et, az industrial kései, táncos leágazását játszották. A Hungarian Depeche Mode Fan Club a hetente megrendezett bolhapiac mellett a Petőfi Csarnok talán a legrégebben, több mint 25 éve működő rendezvénysorozata.

Az MTV tudósítása a 36 órás Depeche Mode klubról 1990-ben

A Pecsa azonban elsősorban rockhelyszín a mai napig, júniusban itt tartja jubileumi nagykoncertjét a Pokolgép, márciusban a „Hazádnak rendületlenül” mottójú eseményen lép fel a Hungarica, a Romantikus erőszak és az ex-Kormorán tagokból álló Örökség, illetve lesz Edda és holland szimfonikus metál (Within Temptation) is tavasszal.

Lebontják, de felújítják

A Petőfi Csarnok lehetséges megszűnéséről 2011-ben jelentek meg az első cikkek, először arról, hogy a Pecsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették, majd arról, hogy az épületben működő éttermet üzemeltető cég bérli tovább tíz évig a fővárostól a Pecsát, illetve újítja fel azt több százmillió forintért. Az intézmény hivatalos neve először Pecsa Music Hall, majd nemrég Petőfi Rendezvényközpont lett. Bár a Pecsa átvételekor úgy tűnt, az üzemeltető Cortina Service Kft. nem kap támogatást az államtól (korábban bérleti díjat nem kért a főváros, illetve sok tízmilliós támogatást adott a helynek), és saját pénzből kell felújítania az épületet, tavaly a Hvg.hu azt írta, hogy az állam tulajdonában lévő - EU-s forrásokból vállalkozásokba befektető - Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. (SZTA) 59 millió forint kihelyezett tőkével támogatta a vállalkozást, biztosítva a felújítási költségek egyharmadát is.

Ezzel szemben a hét elején a Városligetbe tervezett Múzeumi Negyedről tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett azt is bejelentették, hogy a Pecsát lebontják, és rét lesz a helyén.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A felújításra injektált tőkéről kérdésünkre az SZTA elmondta, hogy azt 2012-ben megkapta a Pecsát üzemeltető cég, azóta használja, és amiről eddig lehetett, rendben elszámolt, a cég a befektetést követően árbevételét, eredményét is meg tudta többszörözni. Ugyanakkor a szerződés értelmében a kihelyezett tőkét vissza kell fizetnie pár éven belül, a szerződésnek megfelelően.

A Pecsa épületét üzemeltető Cortina Service megkeresésünkre elzárkózott attól, hogy bővebben nyilatkozzon az épület felújításáról és lebontásáról. Annyit írtak, hogy nem kaptak támogatást, "az SZTA-val folytatott együttműködés üzleti, illetve piaci alapon történik, a Petőfi Csarnok működtetésében társaságunk eddig is és ezt követően is szerződésszerűen teljesít". A helyszínen közben azt láttuk, hogy az épület jelenleg is felújítás alatt áll: a koncertterem külső része frissen van festve, az ott dolgozók éppen a tűzriasztó berendezést cserélték ki. Amikor rákérdeztünk, azt mondták, hogy több éve nem volt ilyen széles körű felújítás a Pecsában, kívül-belül renoválni fogják, a munka folyamatban van.

Felújítás után/közben Forrás: Origo

Nem méltó

"Építészetileg nem méltó arra, hogy megmaradjon" – mondta a Petőfi Csarnokról Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, illetve a Múzeumi Negyed miniszteri biztosa. A negyednek 2018-ban kell elkészülnie, ehhez pedig 2016-ban kell nekilátni az építkezéshez. Addig kell tehát elbontani a Pecsát, tudtuk meg a múzeum sajtóosztályától.

Gidófalvy Attila szerint a harminc éve bezárt Budai Ifjúsági Parkban a fiatalságnak sikerült átszellemülnie, és hasonló történt a Pecsa fénykorában is. Bár a létesítmény mára szerinte is elavult, „a rock örök és elpusztíthatatlan” – tette hozzá. A budai Várkert bazár április 3-án nyílik meg újra, de elsősorban nem koncerteket szerveznek majd oda. Arra van sok más hely a városban.