Több a szex, kevesebb a magány a slágerekben

Nickolay Lamm a legnépszerűbb amerikai slágerekben vizsgálta egyes szavak előfordulásának arányát. Szép színes, tanulságos grafikonokat készített.

Az itt megtekinthető ábrákon (plusz néhány itt) az látható, hogy a hatvanas évektől kezdve az évi száz-száz legnépszerűbb amerikai sláger szövegeiben egyes szavak, kifejezések milyen gyakran fordultak elő. Inkább látványos, mintsem tudományos elemzés ez, de néhány trend egyértelműen kirajzolódni látszik. Az nem meglepő, hogy a "sex" és a "weed" ("fű", a marihuána értelmében) szó, valamint a különféle káromkodások a kilencvenes évek előtt alig-alig fordultak elő a Billboard Hot 100-re felkerült slágerek szövegében. A testről ("body") is egyre több szó esik, de ez a trend már a nyolcvanas már a hetvenes évek óta egyre erősödik. A magányosságról és a szomorúságról többet énekeltek 1990 előtt. Viszont a "love" és az "I love you" is többször fordult elő régebben a slágerszövegekben, bár persze ma is van belőle bőven. A legkevésbé "vicces érdekesség" típusú, elgondolkodtató felfedezés, hogy a "lány, lányok" szavak jóval többször szerepelnek, mint a "fiú, fiúk", és ez nem is sokat változott öt évtized alatt.

A "lonely" és "alone" szavak előfordulásának aránya a legnépszerűbb slágerekben, a hatvanas évek óta. Minél pirosabb egy téglalap, annál nagyobb arányban tartalmazza a neki megfelelő dal ezeket a szavakat. A függőleges tengely a slágerlistás helyezést mutatja. Forrás: Nickolay Lamm

Az elmúlt években több hasonló, többé-kevésbé tudományos elemzés született a slágerekben tapasztalható trendekről. 2012-ben például megállapították, hogy az évtizedek során előretörtek a "szomorú, reménytelen" moll akkordok. Másfelől 2011-ben azt mutatták ki, hogy nemcsak üres panaszkodás, hanem adatokal alátámasztható, hogy egyre több a szex a dalszövegekben és a popkultúrában.

Nickolay Lamm egyébként önmeghatározása szerint "művész és kutató", művei/projektjei/mémjei közül elég sok elterjed a médiában. Megalkotta például a valós női arányoknak megfelelő Barbie-babát; képsorozatot készített arról, milyennek látják a macskák a világot. Az Origo is foglalkozott az Átlagos férfi és az Így nézhet ki az ember százezer év múlva tudományos/művészeti alkotásokkal.