A Wolfmother is a szólóprojektem volt - Andrew Stockdale a Quartnak

Andrew Stockdale, az elmúlt évtized népszerű rockzenekara, a Wolfmother egyetlen állandó tagja azzal lepett meg mindenkit, hogy legújabb lemezét már saját neve alatt jelentette meg. Az ausztrál zenész Sydneyből mesélte el telefonon, miért történt így.

Forrás: FAP/Getty Images/Sean Gardner

Még Wolfmother-lemezként kezdtétek felvenni, de végül a saját neved alatt jelent meg a Keep Moving, miért?

Hát ez volt a logikus lépés, miután már nem is ugyanazokkal az emberekkel fejeztem be a felvételeket, mint akikkel elkezdtem.

Sok mindenkit érdekel ezek után, hogy lesz-e még egyáltalán Wolfmother?

Egyelőre fel van függesztve a zenekar. De egy ideje már a Wolfmother is gyakorlatilag a szólóprojektem neve volt, szóval ez így most jobban fedi a valóságot, aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Összefüggésben van ez azzal, hogy az új lemez sem annyira hardrockos, mint a korábbiak voltak?

Igen, azt hiszem, hogy ez sem mindegy. Ez inkább ilyen régi iskolás, bugis, tempós, vidám rockzene, ami kicsit más, mint amit még a Wolfmothertől megszokott az ember.

Nekem egyszerre jutott eszembe róla Jack White és Lenny Kravitz.

Igen? Hát ezt jó hallani, Jack White-ot nagyon sokra tartom, úgyhogy ha tényleg így van, annak örülök. Lenny Kravitzet is imádom.

Másfajta zenéket hallgattál most az új lemez készítése idején?

Mindig rengetegféle zenét hallgatok, nem tudom, mennyire voltak ezek most mások. Hogy mostanában miket hallgattam? Neil Young, Bob Dylan, Joe Cocker, a Beatles… Ja és persze Lenny Kravitz és Jack White. [nevet] Őket mind nagyra tartom, de eddig az volt a legnagyobb megtiszteltetés, hogy egy olyan legenda hívott meg zenélni, mint Slash. Vele például elképesztő kémia működött egyből a színpadon, óriási volt.

Egy interjúban nemrég a Wolfmother „feloszlásának” okai között nevezted meg azt is, hogy a kiadót nem érdekelte annyira a dolog.

Hát fogalmazzunk úgy, hogy nem ért meg nekik annyi pénzt a zenekar, amennyit szerintünk igen, pedig kifejezetten kedvezményes árat mondtunk [nevet]. De ennél többet nem szeretnék mondani, mert lojális vagyok a kiadóhoz.

Miért változott annyit a Wolfmother felállása?

Ezt mindig megkapjuk, pedig szerintem nem változott extrém sokat, pláne ahhoz képest, hogy jó egy évtizedig működött a zenekar. Ezek a dolgok egyébként is leginkább azon múltak, hogy éppen ki ért rá eljönni turnézni vagy stúdiózni, semmi személyes dolog nem játszott közre a váltásokban. Egyébként is igyekszem maximálisan korrektül bánni mindenkivel, aki velem együtt zenél.

Csak innét, Európából tűnik úgy, hogy az ausztrál zenekaroknak nagyon bejön ez a retrós rockzene?

Sok ilyen zenekart lehetne még mondani, az tény, de én például minden ilyesmitől teljesen függetlenül zenélek. Amikor dalokat írok, akkor fogalmam sincs, ki vagyok, honnét jövök, majdhogynem meditációs állapothoz hasonlít, miközben csak próbálok kreatív maradni.

Egyelőre csak ausztrál turnédátumokat látok a honlapodon, jössz Európába is?

Hogyne, mindenképpen szeretnék Európába menni még az idén. Nagyon jó koncertjeink voltak ott, akár Németországban, akár Portugáliában, akár valahol Skandináviában játszottunk. Aztán még szeretnék kihozni minél hamarabb még egy lemezt, a Keep Movingról lemaradt számokból, amelyek nem azért nem kerültek fel, mert ne lennének jók. Szóval lesz dolgom bőven.