A világ legjobb mixei ingyen

DJ /rupture letölthetővé tette összes mixét. Tört ütemek találkoznak arab zenével, a pop a zajjal, Jamaica a kísérleti zenével.

Nem sokkal karácsony előtt DJ /rupture feltöltötte összes megjelent, sok esetben korábban cd-n kapható (esetleg mára nehezen beszerezhető) mixét a honlapjára. Ingyen szedhető az összes, több mint nyolc óra; de lehet adakozni, ha valaki beszállna a szerverköltségekbe. DJ /rupture-ről sokat írtunk már, hiszen őt tartjuk a világ legjobb dj-jének. Első és legnagyobb hatású, de azt is mondhatjuk: legjobb mixe, a Gold Teeth Thief című 2001-es, három lemezjátszós műalkotás abban a kitüntetésben is részesült, hogy az egyetlen dj-mix volt, ami valaha a Quart egy listájára felkerült, nem is akárhová: az előző évtized legmenőbb számai közé az élbolyba. (Ez egyébként a korábbinál jobb minőségben került most fel.) A korai zenék tényleg többek már puszta mixeknél. Hagyományos és mutáns modern arab és latin zenék; drum and bass és szanaszét tördelt, hipergyors breakcore; sok-sok hiphop, pop, R&B; dub, dancehall és minden, ami jamaicai; ambient, kortárs, kísérleti és zajzene - ezek és még sok minden más is kavarog bennük, általában egyszerre legalább két dolog szól. És az eredmény mégsem káosz, illetve vannak olyan részei, amik elsőre annak tűnnek, de aztán hamar kiderül, hogy pontos helyük van az egészben. De nem is a sokszínűség a lényeg, és nem is az a páratlan zenei fantázia, ami valószínűtlen párosításokban találja meg vagy az illeszkedési pontokat, vagy a frappáns ellenpontozási lehetőségeket. Hanem az, hogy ezek a mixek már tényleg önálló alkotások (ahogy oly sokszor hangoztatták egy időben, de azért valljuk be, kevés mixre igaz ez). Legalább részben azért, mert egy olyan világot (utópiát) alkotnak meg, amiben összeférnek, sőt, igen jól elvannak egymással összeférhetetlennek gondolt zenék, és ezáltal népek, világlátások - de nem ám holmi békés-boldog (unalmas) egymás mellett élésről van szó, igenis van itt konfliktus, keménykedés, mégis, legalább remény is van.

Ez a korszak 2008-ig tart, az első hat mix sorolható ide, amelyek ezen belül azért kellően sokfélék ahhoz, hogy érdemes legyen mindet letölteni; például a Bidoun Sessionsben több az arab zene (ez az egyik kedvencem a Gold Teeth Thief után), a Porque Soy Sonidero Y Voy A Muchos Lugares pedig a korábbinál több latin mutációt tartalmaz. A legnevesebb és legnagyobbra törő, helyenként kicsit művészieskedő darab ezek közül a 2002-es Minesweeper Suite; ennek hallható fent egy részlete, ami elég jól illusztrálja, milyen ez az egész. Aztán a sok helyütt - itt a Quarton is - ünnepelt, a dubstep viszonylag nyugis ágait beemelő 2008-as Uproot, majd a következők már kevésbé hektikusak, sőt, szigorúan egy-egy műfajra koncentráló mix is akad itt. Ezek közül a legjobb a Harlem Is Nowhere - erről már korábban volt itt szó -, a címbeli városrészt Sharifa Rhodes-Pitts írónő segítségével megzenésítő darab, amiben aztán tényleg minden van, még templomi gospel is. Ezzel együtt ez már csöppet sem kaotikus: meghatóan szép ívű, történetmesélős és nemcsak a felhangzó szövegekben, hanem a zenében is esszéisztikus darab.