Hangot a néma internetnek

Beyoncé a Soundcloudon, remixek
Vágólapra másolva!
Beyoncé és Barack Obama is használja, havonta 180 millióan látogatják - a SoundCloud, a hang YouTube-ja még magasabbra tör.
Vágólapra másolva!

"A hang nagyobb lesz az interneten, mint a videó" - jósolja a SoundCloud vezetője, Alexander Ljung. Egy másik interjúban már nem fogalmaz ilyen bombasztikusan: "Nincs versengés a videó és a hang vagy a hang és a szöveg között, egyszerűen más dolgokra jók." Szerinte a hangnak - mármint a mozgókép nélküli, "puszta" hangnak - az az előnye, hogy miközben hallgatjuk, mást is csinálhatunk, nem kell a képernyőt nézni; és könnyebb is előállítania az egyszeri felhasználónak. Ezzel együtt nagyon hiányzik a hang az internetről, sőt: "most még nagyon néma a net, a mi célunk az, hogy hangot adjunk neki" - mondta Ljung.

Van ebben némi túlzás: lehet, hogy Ljung unokatestvére nem fotókat, hanem hangokat küldözget a családnak újszülöttjéről - ő legalábbis ezt mesélte az újságíróknak -, de azért a legtöbben mégis képeket, videókat töltünk fel a Facebookra a gyerekeinkről, utazásainkról, bulijainkról. Viszont ha megnézzük, hogy az internetes zenefogyasztás első számú színhelyén, vagyis a YouTube-on hány videó található, amelyből csak a hang fontos, és ezt csak egy vagy több állókép kíséri, akkor megérthetjük: a "nem kell a képernyőt nézni" típusú hangos tartalom területén még van meghódítandó terület a SoundCloud számára - amit egyébként szoktak is "a hang YouTube-jának" nevezni.

Zenészek szakmai közösségének indult

A SoundCloud tervei nagyra törők, és már most is van mivel dicsekedniük. Az oldalt havonta 180 millió ember látogatja, az összes internetező 8 százaléka; májusban 20 millió regisztrált felhasználója volt. Percenként nagyjából 10 órányi hangot töltenek fel a SoundCloudra. Itt van majdnem az összes popsztár, dj, producer; egy kezdő zenész számára is ott van azon internetes helyek között, ahol jelen kell lenni. Van, aki kedvcsináló részleteket rak ki, de jellemzőbb, hogy a számok, esetleg teljes ep-k, lemezek is végighallgathatók. Lehet engedélyezni az ingyenes letöltést, vagy egy linkkel átirányítani egy boltba azt, akinek annyira tetszett a szám, hogy pénzt is fizetne érte. Vannak itt remixversenyek is, akár olyan előadóktól is, mint Beyoncé. Akit kicsit is érdekel a zene, biztosan találkozott már a SoundClouddal, akár magával az oldallal, akár máshová - mondjuk ide, a Quartra - beillesztett jellegzetes lejátszójával. De nemcsak zene van itt: a Fehér Ház az elnök beszédeit szokta feltölteni, van profilja a BBC-nek, komikusoknak és olyan egyetemeknek, mint a Harvard és a Yale.

A SoundCloud nem úgy indult 2008-ban, hogy ezt a tömeghatást tűzte volna ki célul: eleinte kifejezetten a zenészek közösségének szólt, profiknak és amatőröknek. Az alapítók, Eric Wahlforss zenész és Alexander Ljung hangdizájner úgy látták, nincs olyan oldal a hangfájloknak, amilyen a videóknak a YouTube, a képeknek a Flickr. (A SoundCloud addigi történetét egy szöveges diavetítésben foglalták össze az alapítók 2012 januárjában, amikor elérték a 10 millió regisztrált felhasználót.)

Ezt a szakmai irányultságot mutatja például, hogy a kommenteket időponthoz lehet kötni. Ez elvben lehetőséget nyújt arra, hogy a zenészek egymás között párbeszédet folytassanak ("itt ez a basszus kicsit torzul," vagy ilyesmi). De ez azért nem igazán jellemző: Fine Cut Bodies, aki régi SoundCloud-felhasználó, és majdnem 12 ezer követője van az oldalon, úgy emlékszik vissza, hogy eleinte tényleg szinte csak zenészek voltak itt, ám egy-két évvel az indulás után a kommentek már olyanok lettek, mint a legtöbb közösségi oldalon: legalább annyira a kommentelőről szólnak, mint arról, amihez hozzászól. A legtöbb megjegyzés kimerül abban, hogy "hú, de jó"; esetleg emellett még gyorsan elmondja, hogy ő is zenél, illetve elmeséli, hogy írt erről a számról a blogjában, itt, ni. Ezzel együtt a kommentelés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a SoundCloud közösségi oldal lett.

Már régóta vannak más közösségi funkciók is: a regisztrált felhasználók követhetik kedvenceiket, és ekkor minden általuk feltöltött új zenéről rögtön értesülnek; illetve csoportokat is lehet alakítani. Fine Cut Bodies például sokáig amolyan rádióként használta a SoundCloudot: az általa követett mintegy 1500 zenész és kiadó által feltöltött új zenéket naponta végighallgatta, "ahogy az ember reggel kiolvassa az újságot". Még egy fontos dolog megmaradt a SoundCloud kezdeti korszakából: máig elsősorban a saját zenéiket töltik fel ide a zenészek, kiadók, saját mixeiket a dj-k; esetleg zenei lapok az általuk exkluzíve bemutatott lemezeket innen illesztik be saját oldalukra, vagy koncerthelyszínek itt népszerűsítik a hozzájuk érkező előadókat. Előfordul, de ritkaságnak számít az, ami a YouTube-on általános: hogy valaki egyszerűen más zenéjét teszi fel. Fine Cut Bodies azt mondja, a kezdeti célból, a szakmai kommunikációból elsősorban az érvényesül manapság a SoundCloudon, hogy ha itt ír egy zenésznek, akkor valószínűleg tényleg az fogja elolvasni. (Ez persze Beyoncé esetében valószínűleg nem így van.)

Közösségi funkciókkal a tömegekért

A napokban megújult SoundCloud az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet egyrészt a közösségiségre, másrészt a felfedezés megkönnyítésére. Az eddiginél jóval hatékonyabb keresőt kapott az oldal; illetve az Explore menüpontban stílusok szerint megtaláljuk a legnépszerűbb tartalmakat. Immár be lehet lépni a facebookos felhasználónevünkkel is, és ha ezt tesszük, a SoundCloud automatikusan összeszedi nekünk azokat, akiket ott lájkoltunk. Az egyes felhasználók saját kedvenc zenéiket, hangjaikat már nem csak lájkolhatják és kommentelhetik. Megjelent a Repost gomb: ezt megnyomva saját SoundCloud-profilunkon is megjelenik az adott zene, és így a profil amolyan "ezeket szeretem" blogszerűséggé válik, és így itteni ismerőseink követhetik, mik az aktuális kedvenceink. Ezeket ráadásul egyetlen setbe (mixszerűségbe) össze is szedhetjük, amit aztán könnyen beilleszthetünk más oldalakra, például mutogathatjuk a Facebookon. Az alábbi minimixet például két perc alatt össze tudtam dobni. Végül a rádiós jelleget erősíti a most megjelent folyamatos lejátszás. Eltérően mondjuk a YouTube-tól vagy a régi SoundCloudtól, az elindított zene akkor is szól, ha máshová navigálunk, ha pedig véget ér, az adott csatorna következő fájlja követi automatikusan.

A változás nem mindenkinek tetszik. Legalábbis ha a hivatalos blogon megjelent kommenteket megnézzük, sok panaszt látunk. Egyes régi felhasználók úgy vélik, a cég hatalmas hibát követett el, amikor a korábban kialakult közösség igényeit semmibe véve az internet átlagfelhasználójára próbálta átszabni az oldalt; az új kinézet ráadásul zavaros, rengeteg korábban népszerű funkciót nehéz megtalálni - írják. A cég viszont arra hivatkozik, hogy a több hónapos béta-teszt alatt a felhasználók aktivitása 30 százalékkal nagyobb volt az új oldalon, mint a régin.

Megújult a SoundCloud okostelefonos alkalmazása is. Bár elsőre meglehetősen átláthatatlannak tűnik a navigációja (az androidos verziót próbáltam ki), a cég nagy reményeket fűz hozzá, hiszen sok zeneipari jóslat szerint a jövőben egyre fontosabb lesz ez a platform. A SoundCloud okostelefonos alkalmazásának legfőbb megkülönböztető jegye, hogy igen könnyen lehet vele hangokat felvenni, megvágni és aztán fel is tölteni a netre. Az alábbi felvételen például gyerekek próbálnak ki mindenféle érdekes hangszereket. Ez illusztrálhatja egyben azt is, miért jó néha a hang kép nélkül: egy videón a nyüzsgő gyerekek bizonyára elterelnék a figyelmet az amúgy érdekes kopácsolásokról és csilingelésekről.

Szeretne világ lenni

Az biztos, hogy a SoundCloud vezetői merészet húztak: arra tették fel az oldal jövőjét, hogy az eddiginél is nagyobb tömegek ide fognak járni, ha zenét vagy egyéb hangzóanyagokat akarnak hallgatni. Fine Cut Bodies meglehetősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez összejöhet-e. Szerinte vannak oldalak, amik "a világot" jelentik a felhasználók számára, mint például a Facebook, ahol az az érzése lehet az embernek, hogy minden ott van - míg a SoundCloud inkább egy platform, amit egy meghatározott dologra lehet használni, de most úgy tűnik, maga is szeretne világ lenni. Szerinte kérdéses az is, hogy van-e elég ember, akit annyira érdekel a zene, hogy befektesse azt az energiát, amit a SoundCloud megkíván, vagyis összeszedje kedvenc előadóit, kiadóit (akkor is, ha a Facebook-lájkok importálása például segít ebben). Sokak számára a zene inkább csak háttér, illetve a közösségben elfoglalt hely jelzésére szolgál: "ha ezt a zenét kiposztolom a Facebook-profilomra, akkor azt fogják gondolni rólam, hogy menő vagyok". Nem biztos, hogy van esélye a valódi nagy tömeghatásra egy olyan alkalmazásnak, amely ennél több energia befektetését várja el a felhasználóktól.

Az is kérdéses, hogy tényleg "maga a hang" bír-e azzal a vonzerővel, amit a SoundCloud vezetői neki tulajdonítanak. Fine Cut Bodies szerint nem véletlen, hogy "néma a web", pontosabban kevés rajta a puszta hang: valószínűleg nincs erre igazán nagy kereslet. "Kevesebb kúlság van a hangokban", mint a videóban, mondja; a hang túl absztrakt, sokan nem is értik, hogyan lehet "hangokkal foglalkozni", például érdekes hangokat felvenni, gyűjteni, pedig a technológia (például a SoundCloud okostelefonos alkalmazása) már rendelkezésre áll. Bár itt érezhető a zenész szerint egy új tendencia: egyre több reklámban használnak talált hangokat, hangmintákat, lásd például a Yonderboi-hangtérképes kampányt (erről és a zajok zenei felhasználásáról itt írtunk bővebben).

Az viszont biztos, hogy a zenészeknek szinte kötelező jelen lenniük a SoundCloudon - csakúgy, mint minden más helyen, a YouTube-on, Facebookon, a meghallgatási és zenevásárlási lehetőséget nyújtó, de (legalábbis egyelőre) nem igazán közösségi Bandcampen stb. "Mindenhol ott kell lenni, mert így nagyobb az esélye annak, hogy beléd botlik valaki" - mondja Fine Cut Bodies. Még a nem kezdő zenészeknek is nehéz elérniük a közönséget, olyan iszonyatos mennyiségű zene van; és az, hogy mit kapnak fel, nem feltétlenül a minőségtől függ, legalább annyira attól, hogy valaki jó pillanatban elkap valamit.

Lesznek-e reklámok?

Végül érdemes kitérni a SoundCloud anyagi hátterére. Röviden, hiszen erről nem lehet sokat tudni. Az biztos, hogy szinte a kezdeteitől fogva a legígéretesebb zenei startupként emlegetett cég több körben nagyjából 66 millió dollár befektetői tőkét tudott összeszedni. Kétséges azonban a bevételi oldal. Az egyszeri zenehallgató számára teljesen ingyenes a SoundCloud. Azok, akik hangokat töltenének fel, az ún. freemium rendszerbe jutnak. Ha nem fizetnek, korlátozottak a lehetőségeik: összesen 2 órányi hangot tölthetnek fel, és fájlonként legfeljebb száz-száz letöltést engedélyezhetnek ismerőseiknek, rajongóiknak. Évi 29-500 euróért viszont lehet különböző csomagokat választani, amelyek egyre több tárhelyet jelentenek, részletesebb statisztikát, testre szabható lejátszót stb. Arról azonban nem nyilatkoznak a vezetők, hogy az előfizetésekből befolyik-e annyi pénz, hogy a 160 alkalmazottat foglalkoztató, Berlinben, Londonban, San Franciscóban és Szófiában irodát fenntartó cég nyereséges legyen; illetve hogy - mint egy befektetőjük tippeli - terveznek-e a későbbiekben például reklámokat elhelyezni az oldalra.