Fémeket ütögettek a Kraftwerk ügyvédei

Kraftwerk
Vágólapra másolva!
Azt bizonyították: nem kellett volna a Kraftwerktől lopni fémes ütemeket; aki akar, maga is csinálhat.
Vágólapra másolva!

A most - talán - véget ért pert a Kraftwerk 2000-ben indította egy 1997-es szám miatt. Sabrina Setlur: Nur mir című daláról volt szó, ami a német slágerlista 27. helyéig jutott. Ennek alapjához a két szerző, Moses Pelham és Martin Haas a Kraftwerk engedélye nélkül használta fel a műfajteremtő zenekar 1977-es Metal On Metal / Metall auf Metall című számának egy jól felismerhető, két másodperces részletét (alább meghallgatható mindkettő). A per nem azért húzódott 12 éven át (több, később felülbírált ítélettel), mert nem volna nyilvánvaló az átvétel ténye, hanem mert a bíróságnak abban a nehezen eldönthető kérdésben kellett állást foglalnia, hogy egy új, kreatív mű létrehozásához mikor jogos átvenni más műalkotásból. Az az elvi állásfoglalás született, hogy ez akkor megengedhető jogilag, ha az új mű szerzői a kívánt eredményt csak átvétellel tudják elérni, vagyis önmaguk nem volnának képesek hasonló hatást elérni.

Azt, hogy ez a szóban forgó esetben fennáll, a Kraftwerk ügyvédei úgy bizonyították, hogy a bíróságon fémeket ütögettek egymáshoz, illetve egy 1996-ban készült (vagyis az 1997-es szám készítésekor már a szerzők számára felhasználható) Akai samplert programozgattak. Végül sikerült meggyőzniük a bíróságot arról, hogy ugyanazt a fémes hatást el lehetett volna érni a Kraftwerk-hangminta felhasználása nélkül, így végül Moses Pelham és Martin Haas elveszítette a pert.

Ügyvédjük azonban azt mondja, hogy a német alkotmánybírósághoz fog fordulni. Többek között aggályosnak tartja, hogy a bíróság szerint az imitáció akkor nevezhető eredményesnek (vagyis akkor nem megengedett az átvett hangminta használata), ha az "átlagos fogyasztó" nem tudja azt megkülönböztetni az eredetitől. Ez azonban ellentmondás, érvel az ügyvéd: az átlagos fogyasztó ítélete csak túl későn derül ki, akkor, amikor a szóban forgó mű már a nagyközönség elé került. Továbbá úgy véli, hogy az ítéletnek messzeható következményei lesznek nemcsak a zenében, hanem más művészeti ágakban (például az irodalomban a szatíra, képzőművészetben a kollázs esetében), és emiatt felmerül, hogy vajon nem sérül-e a szólásszabadság alkotmányos joga.