Díler helyett bébiszitter. Ezeket is várjuk a Szigeten

Azari & III kanadai elektronikus zenekar
Vágólapra másolva!
Az elektronikus zene legendája, az okos hiphop intézménye, hedonizmus és vuttyogás - elektronikus és hiphopajánlónk egy megnyugtató hírrel: Snoop Dogg nem reggae-t nyom a Szigeten! Sziget-ajánlónk második része, az első itt olvasható.
Vágólapra másolva!

Leftfield (Aréna, augusztus 11., 19.30)

A Leftfield annak idején, tehát a kilencvenes években a legnagyobbak közé tartozott, vagyis az Underworlddel, a Chemical Brothersszel és társaikkal emlegették egy sorban a duót. 1995-ös Leftism című lemezük az elsők között teljesítette a nagy feladatot: a nagyközönség számára is fogyasztható volt (és fogyott is rendesen), kellőképpen popos, dalszerű dalokkal, reggae-s, hiphopos-electrós, rockos beütéssel - és közben az elektronikus tánczenét már korábban is fogyasztó belső kört és a kritikusokat is meggyőzte, akik előremutatást, no meg persze súlyos ritmusokat vártak. Ezt 1999-ben a Rhythm and Stealth nagylemez követte, aztán 2002-ben feloszlás.

A 2010-es újraegyesülés valójában nem is az, mármint ha úgy értjük, hogy egy duó újraegyesüléséhez kell mind a két tag. Neil Barneshoz azonban nem csatlakozott volt társa, Paul Daley; úgyhogy most Barnes a Leftfield, no meg zenészek (köztük dobos) és énekesek, rapperek. Ebből akár valami nagyon gázos dolog is kisülhetne, de a beszámolók szerint ha nem is tökéletesen, de azért elég jól működik ez így. No és akik a kilencvenes években ismerték a lemezeket, azok biztos alig várják, hogy élőben is megtapasztalhassák, mi lett mára a Leftfield legendás - többek között legendásan hangos - fellépéseiből. Igaz, ez a korosztály ma már, ahogy a Guardian mókásan írta, a koncert előtt a díler helyett inkább a bébiszittert hívja (a Leftfield-fellépések arról is híresek voltak ugyanis, hogy a közönség nem fogta vissza magát). Nálunk azért akkora kultusza nem volt a zenekarnak, mint mondjuk az Underworldnek, úgyhogy meglátjuk, mire lesz ez elég, és a mai fiatalok érdeklődnek-e, hogy az öregek mire buliztak annak idején.

Azari & III (A38, augusztus 11., 23.30)

Fülledt és homoerotikus tánccal tarkított, ámde a jó ízlés határán belül maradó koncertet adott tavaly ez a zenekar a Balaton Soundon (beszámolónk itt olvasható), azóta kiadták első lemezüket is, amiről azt írtuk, hogy buja és hedonista house-számokat tartalmaz, köztük egészen nagyszerűeket is.

A két producer, Dinamo Azari és Alexander III vezette együttes nem titkolja, hogy teljesen bele van zúgva a nyolcvanas évek végének, kilencvenes évek elejének house zenéjébe. De azért nem színtiszta retró az egész: "a dalok legtöbbjében megvan az a csavar, vagy épp hangzás-optimalizáltság, amitől ma egy produkció érdekessé-felkapottá válhat" - írtuk a lemezről. És az idő igazolt minket: tényleg a mai elektronikus zene legmenőbb formációjáról van szó. Tele vannak a szaklapok azzal, hogy dúl a house-reneszánsz, és ennek egyik vezető formációjaként mindig Azariékat emlegetik. No de a kúlságfaktortól függetlenítve is szuper show-nak ígérkezik ez a fellépés.

Saint Etienne (Aréna, augusztus 8., 19.30)

Az 1990 óta működő brit zenekart szokás indie popnak nevezni, de indie dance is volt már, meg elektronikus pop, meg ki tudja még micsoda. Az elektronikus zenei műfajok mellett rengeteg hatás megjelenik még a zenéjükben, legyen szó a hatvanas évek brit popjának dallamvilágáról, az euródiszkóról vagy a krautrock motorikus ritmusairól - illetve ők maguk is nagy hatást gyakoroltak sokakra, például a blogvilágban évek óta hódító baleári őrület az ő első lemezükre vezethető vissza.

Ugyanakkor az is igaz, amit a Saint Etienne az idei Primavera fesztiválon adott koncertjéről írtunk: minden elektronika stb. ellenére ez egy "sima popzenekar" - aztán gyorsan hozzátettük, hogy: nagyon jó popzenekar.

The Roots (Nagyszínpad, augusztus 9., 15.00)

A hiphop hazai reneszánsza egyelőre nem nagyon érezteti a hatását a Sziget programján; a honlap mindössze 11 előadót sorol ide. No de köztük van a műfaj egyik legnagyobb elismertségnek örvendő, ma is működő zenekara, a szinte már intézménnyé vált The Roots - amelynek amúgy fel van adva a lecke a csütörtök délután három órával. De hát megküzdöttek ők már azzal is, hogy három éve minden hétköznap este Jimmy Fallon show-jában kell (több mint) házizenekarként előadniuk valami értékelhetőt.

Az annak idején szó szerint az utcáról, Black Thought rapper és ?uestlove dobos duójaként indult együttes a társadalmilag tudatos szövegek és a dzsesszt, a soult és a jammelést magába olvasztó, élőben előadott zenéjével sokáig csak halmozta az elismeréseket. Aztán jött némi lefelé ívelés, ámde, mint azt kritikánkban írtuk, a legfrissebb, Undun című lemez már ismét igazán jól sikerült. A korábban megbízható minőséget szállító, de emiatt kissé kiszámíthatóvá vált zenekar megújult, bátran eljátszik a dalformával, de képes történetet is mesélni.

Magnetic Man (Aréna, augusztus 12., 19.30)

No igen, lesz vartyogás, vagy ahogy a külföldiek mondják: wub wub wub a Szigeten is, mégpedig dögivel. Igaz, az új dubstep abszolút világsztárja, Skrillex már megvolt a Volton, de jön egy nála alig kicsivel kevésbé híres kollégája, Flux Pavilion (Aréna, augusztus 12., 2.00); a metálosan durvító, de persze valójában vicces Borgore (Aréna, augusztus 12., 00.30), no meg a nagyszínpadra a műfaj úttörője, a Korn - hiszen tudjuk, ők már akkor dubstepet játszottak, amikor azt még fel sem találták!* No meg a régisulis (egyesek szerint "eredeti", vagy akár a dubstep elnevezést kizárólagosan megérdemlő) sötétebb és kevésbé kommersz irányzat számos előadója is.

Akik az arcba mászó, brutális vartyogásokat (szaknyelven: drop) szeretik a műfajból, azoknak leginkább a Magnetic Mant ajánljuk: ebben a dubstep három true arca, Skream, Benga és Artwork szerepel, akik ott voltak a kezdeteknél, és aztán elhatározták, hogy miért ne csinálnának slágereket - és csináltak is. Tavalyi fellépésükről a Balaton Soundon hiányzott ugyan Skream (igazoltan, éppen gyermeke született); de még így is kiérdemelték, hogy azt írjuk róluk: "egy bizonyos, nem is teljesen elfajzott értelemben tökéletes." (* Itt vicceltünk ám: a Korn valójában persze felült a vonatra, és Skrillexszel és haverjaival közösen megcsinálta 2011 egyik legpenetránsabban szar lemezét.)

Még egy kis hiphop:

Snoop Doggról nemrég riasztó hírek láttak napvilágot: felfedezte a benne élő Bob Marleyt, Snoop Lionra változtatja a nevét, és átnyergel a reggae-re. A Sziget külön megnyugtatott mindenkit, hogy mi azt a Doggot kapjuk, akit várunk (és akivel legutóbb tavaly találkozhattunk, beszámoló itt), no meg a slágereket. (Nagyszínpad, augusztus 11., 21.30)

Ugyan 2011-ben megjelent első nagylemeze, Beardyman zsenialitását mégiscsak élőben kell megtapasztalni. Egyrészt, mert fellépései teljességgel improvizatívak, másrészt mert kétszeres brit beatboxbajnok, rendkívül tehetséges énekes, a live looping technika csúcsra járatója, gyilkos a humora, és számára nem léteznek műfaji korlátok. Míg Nyugat-Európában sokszor a headlinerek között szerepel a neve, eddig hazánkban csak kisebb fesztiválokon lehetett elcsípni, végre most méltó fogadtatásban részesülhet. (A38, augusztus 12., 18.00)

És még elektronika:

Az Arénában délután, este lesz mindenféle, még metál is, aztán éjszaka jönnek a dance-sztárok - az ő bemutatásuktól igazán eltekinthetünk (legfeljebb annyit érdemes megjegyezni közszolgálatilag, hogy Axwell a Swedish House Mafia tagja, hátha valaki csak a triót ismeri, tagjait nem); viszont a más helyszíneken szóló elektronikus és hiphopprodukcióból érdemes válogatni. Például a "kisebb" helyszínek közül az Inmedio & Drink Bar nevű programját a Bladerunnaz állította össze, úgyhogy ott mindennap lesz törtütem, a drum and bass fontos előadói (régiek, mint A Sides és újabbak, mint a brazil, egyedi, nem "brazilos" drum and basst játszó S.P.Y.); régisulis dubstep (N-Type) - sőt Icicle mindkét világban otthon van (augusztus 10., 01.00). De lesz itt még más is, például fellép a brit Breach is (augusztus 8., 01.00), akit Ben Westbeech néven énekesként sok helyen lehetett hallani (DJ Die-tól Ruskóig); itt house-t, garage-t, bass musicot tol majd, valószínűleg énekelni is fog a maga gyártotta alapokra. De az idén ide fért be a Ghetto Bazaar globálbasszus bulija is - itt a részletes program.

A Crystal Fighters a chillwave nyarán tűnt fel a blogvilágban, de aztán kiderült, hogy zenéjük szerencsésen túlmutat ezen az irányzaton. Egyrészt van egy mókás fedősztorijuk: Laure, a zenekar énekesnője megtalálta őrült baszk nagyapja naplóját, benne egy félig elkészült operával, és a zenekar ezt próbálja meg reprodukálni. Másrészt ezen a baszkozáson kívül az elektronikus tánczene számos műfajához hozzányúlnak, az italo discótól a rave-en át a dubstepig. (Aréna, augusztus 9., 19.30)

Az osztrák Elektro Guzzi gitár-basszusgitár-dob felállásban játszik okos technót, és - mint lemezkritikánkban írtuk - szerencsésen elkerüli a magamutogatás és a túlokoskodás csapdáit is. Élőben tehát nemcsak a miatt lehet izgi, mert nézd csak: gépek nélkül játszanak gépzenét, hanem a miatt is, hogy ez a zene ráadásul jó is. (Aréna, augusztus 8., 18.00)

Még egy zenekar, amely nagyon fontos volt a kilencvenes években: a leegyszerűsítve sajna a triphophoz sorolt, valójában annál jóval izgalmasabb Lamb decemberben adott telt házas koncertet az A38-on, ami ugyan zeneművészeti eseményként távol volt a tökéletestől, a zenekar és rajongóinak boldog egymásra találásaként hatalmas energiákat sütött ki - meglátjuk, ez hogy jön ki a Szigeten. (A38, augusztus 12., 19.50)

Az olasz Crookerstől okoskodást egyáltalán nem, viszont arcba mászó, szégyentelen buliztatást igenis várunk, amivel eléggé tutira megyünk, hiszen már sokszor bizonyították, hogy ehhez biza értenek. (A38, augusztus 9., 23.30)

DJ Fresh régi motoros a drum and bassben (a Bad Company tagjaként lett ismert, kell-e mondani), aztán néhány éve a brit urban zenék hatalmas sikerét meglovagolva a popvilágban is tényező lett. Gold Dust című száma például simán a legjobb dolog, amit ez a színtér kitermelt. (A38, augusztus 13., 01.00)

SebastiAn a Justice-féle francia elektróban nyomul, sőt a (valaha szebb napokat látott) irányzat világsztárjaihoz hasonlóan ő is ezernyi apró hangmintából rakja össze zenéjét. Na nem mintha ez az agyament bulizás közben annyira számítana, inkább lemezen. (A38, augusztus 11., 01.00)

Tigára meg mindenki jöjjön napszemüvegben! (A38, augusztus 10., 01.00)