Becsapás vagy gazdasági szükséglet? Playback Magyarországon

Vágólapra másolva!
A legtöbb népszerű mai előadó állítja, hogy koncerteken sosem tátog, ám a playback vádja időről időre felmerül. Vannak zenészek, akik kampányt is indítottak a playbackelés ellen, mások viszont azzal érvelnek, hogy nincs pénzük arra, hogy rendes zenekar kísérje őket. Playback, fél-playback tévében és koncerteken, Fluor kontra Póka Egon.
Vágólapra másolva!

Tévében még elmegy

Bár a playback a rockzene megjelenése óta ismert jelenség, sokáig csak a tévéműsorok velejárója volt: az American Bandstandtől kezdve a Top Of The Popsig számos zenés tévéműsorban csak mímelték a zenekarok a zenélést. Ez bevett gyakorlat ma is, ezzel szemben a koncertnek meghirdetett fellépéseken való tátogás már kényesebb téma. Sokan csinálják, de valójában tabu - már eleve azért is, mert a playbackhez kellemetlen emlékek társulnak. Erről sokan asszociálnak az úgynevezett tátogó sztárokra, akik csak dekoratív látványelemként kellettek a produkcióba - gondoljunk a Boney M-re, a Milli Vanillire, vagy éppen itthonról az UFO együttes cicababáira. Ez nyilvánvalóan a közönség becsapása, de vajon egy playback, vagy fél-playback (ahol csak az alapok szólnak konzervről, az ének élőben megy) haknival is ugyanez a helyzet? A playback ellen ráadásul már kampány is indult, melynek következtében az egri és a kőbányai önkormányzat sem támogat már olyan rendezvényeket, ahol nem élőben zenélnek a fellépők.

Szinte hihetetlen, de a Quart fennállása óta most először futottunk bele egy kisebb playback-botrányba, nevezetesen a múlt heti Viva Comet-gáláról szól cikkünkben azt írtuk, hogy a Compact Disco zenekar playbackről játszott az eseményen, mire az együttes ezt kikérte magának, hozzátéve, hogy kifejezetten azzal a feltétellel vállalta a fellépését, hogy élőben játszhat. "Soha nem volt olyan, hogy lett volna mód élőben játszani, és mi inkább a playbacket választottuk volna" - mondt a Quartnak Lotfi Begi, a Compact Disco effektese/dj-je. "De vannak olyan helyzetek - például tévéműsorok - ahol nincs más lehetőség és sajnos be kell vállalni a playbacket" - folytatta, hozzátéve, hogy ilyenkor az együttes megpróbálja viccesen megoldani a szituációt, és a tagok felcserélik a hangszereket, ami egyébként bevett poén, a már említett tévéműsorokban több zenekar is viccelődött ilyesmivel, a Green Daytől az Iron Maidenig.

Forrás: AFP

A tévében más jellegű produkcióval szereplő Fluor Tomi egy másik érvet is felhoz a tévés tátogás mellett: "Nem hiszem, hogy ne tudnám megoldani a helyzetet (ahogy szerintem a Csillag születikben is teljesen vállalhatóan rappeltem néhány hete), de egy nagy költségvetésű tévéshow esetében szerintem se fér bele mindig, hogy ugrabugrálás és száz szabályszerűségnek megfelelés közben megfelelően koncentrálhassak a helyes levegővételre."

Van aztán példa arra is, hogy csak az ének szól élőben - például az Eurovíziós Dalfesztiválon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy az összes éneknek élőben kell mennie, a többi hangszer viszont technikai okokból felvételről szól. De ezt a kompromisszumot minden indulónak meg kell hoznia: "Szerinted, amikor 120 millió ember néz téged a tévén keresztül világszerte és 25 másodperced van arra, hogy a színpadra kerülj, elfogadható, hogy 'csak' az énekek szólalnak meg élőben, a zene meg alapról szól?" - kérdezett erre vissza Lotfi Begi a Compact Discóból. "Mi osztottunk-szoroztunk, megbeszéltük és elfogadhatónak találtuk a dolgot - nyilván nem is volt más választásunk, mert ez volt a szabály. Ettől nem leszünk kevesebbek, aki meg eljön a koncertjeinkre, az úgyis hallja és látja, hogy élő a show" - mondta zenész, aki szerint "ha a saját fellépéseden, ahol minden lehetőséged megvan arra, hogy élőben add elő a dalaidat, és te nem teszed meg, akkor az elfogadhatatlan dolog."

"A playback becsapás"

Ez utóbbival sok zenész egyetért, és van, aki nem is elégszik meg a szimpla rosszallásnál. A korábban a Hobo Blues Bandben és a P. Mobilban is basszusgitározó Póka Egon egyenesen kampányt indított a playback ellen, és ennek köszönhetők a már említett önkormányzati határozatok is. "Most már néhány kisebb település önkormányzata is csatlakozott Kőbányához és Egerhez, és csak az élőzenei rendezvényeket támogatják" - mondta Póka Egon a Quartnak. "Volt olyan is azonban, hogy a képviselő-testület nem támogatta a javaslatot: például Esztergomban a polgármester kirekesztőnek nevezte, noha szerintem pont, hogy a playbackelők rekesztik ki a muzsikusokat" - mondta a zenész, aki a Kőbányai Zenei Stúdió nevű zeneiskolát is vezeti. "A playback becsapás, mert az előadók csak úgy csinálnak, mintha zenélnének, és ez alól az sem kivétel, amikor csak egyes hangszerek szólnak felvételről. Ha valaki előállít egy produkciót, akkor azt szólaltassa is élőben, ha pedig ezt nem tudja megoldani, akkor ne akarjon többnek látszani, mint ami valójában" - foglalta össze a playbackkel kapcsolatos álláspontját Póka Egon.

A basszusgitáros több interjúban is megnevezte Fluor Tomit, mint playback-haknizó popsztárt, mi pedig megkérdeztük, ő mit gondol a kampányról: "Csak arra tudok gondolni, hogy ezek a zenészek éhezhetnek rettentően, mert az ilyeneket a megkeseredettség veheti csak rá ilyen képtelenségekre. Nyilván fáj nekik, hogy hiába töltöttek éveket/évtizedeket, hogy tökéletesítsék hangszeres tudásukat - mindhiába, hisz csak nem jönnek a fellépések" - mondta a Quartnak Fluor, aki nem tud "minden kesergőért felelősséget vállalni", és "nem is szeretné miattuk állandóan rosszul érezni magát a bőrében." A rapper felhozott egy városi rendezvényt is példaként, ahol a polgármester azzal fogadta: megkérdezték a helység 600 általános és középiskolását, kit szeretnének látni: "A polgármester azt mondta, a rám érkezett közel 500 szavazat meggyőzte. Nem hiszem, hogy ilyen szinten kéne (meg)vezetni a népet, ahogy a kampányolók elképzelték. Azt gondolom, az embereknek joga eldönteni, kit szeretnének látni. És nem épp erről kéne, hogy szóljon az egész valójában?" - kérdezett vissza Fluor Tomi.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Viszont teljes mellszélességgel kiállt a fél-playback mellett: "Semmivel nem tartom kevesebbnek vagy kevésbé szórakoztatónak a fél-playback előadásokat. Más időket élünk, élő zenészek kísérete nélkül is el lehet érni a teljes extázist a közönségnél. Nem szeretném zenekarral nyomni a fellépéseken, a rap műfaj soha nem szólt erről" - mondta Fluor Tomi.

Sokszor nehezebb is élőben

Akárcsak a Compact Disco és Fluor, SP is ott volt a Viva Cometen, ahol teljesen élő produkcióval lépett fel, korábban neki is fél-playback fellépései voltak. "2012. január elseje óta kizárólag élő koncerteket vállalok. Arra már előzőleg felkészítettek, hogy innentől kezdve sokkal kevesebb fellépésem lesz, mert egyrészt az élőzés drágább, hiszen a stáb is jelentősen nagyobb, másrészt sokszor a technikai feltételek sem adottak" - mondta a Quartnak Éder Krisztián, aki szerint teljes playbackre talán csak díjátadó gálákon kényszerült eddig, és hozzátette, hogy akik vállalnak full-playbacket, azokat is sokszor a körülmények kényszerítik rá: sok olyan klub van az országban, ahol a technikai hiányosságok miatt egyszerűen nincs más megoldás. "Egyébként a környezetemben lévő előadók többségéről tudom, hogy ettől függetlenül sem vállalnak teljes playbacket" - mondta SP.

Sokak szerint a playback célja nem a közönség becsapása, sőt bizonyos műfajokban - elsősorban a mainstream popban - a playbackelés valamilyen formában gyakorlatilag elkerülhetetlen. Molnár Gábor - akinek kiadó-rendezvényszervező-menedzsment cége, a Gold Record olyanokkal dolgozik, mint SP, Fluor, Wolf Kati és mások - a Quartnak azt mondta, hogy a mai poppiacon már egyáltalán nem jellemző a teljes playback, viszont a gazdasági szükségszerűség nagyon sok előadót rákényszerít a fél-playbackre. Bár szerinte az énekesek túlnyomó többsége szívesen megcsinálná, hogy csak élő fellépéseket vállal, ez a mai piaci helyzetben gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Egy élő műsor ugyanis nagyjából háromszor annyiba kerül, mint egy fél-playback - az előbbi nettó 3-400 ezer forinttól indul felfelé, míg a fél-playback ára 130-200 ezer forint között van. Ehhez képest jóval kisebb különbségeken, gyakran 30-50 ezer forinton is múlhat, hogy egy-egy hely megvesz-e egy rendezvényt. Ráadásul a hazai szórakoztatóiparban nagyjából másfél-két éve érezteti a hatását a gazdasági válság; ezt egy ideig ellensúlyozta az első X-Faktor hatása, ám a lendület aztán kifulladt, és tavaly ősz óta érezhetően kevesebb a pénz, amit zenére költenek.

Ebben a helyzetben Molnár Gábor szerint egy előadó csak akkor tud megélni a popzenéből, ha vállalja a fél-playback fellépéseket. Ha viszont ragaszkodik a csak élő koncerthez, akkor kénytelen a zenélés mellett valami főállást is vállalni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a popkarriernek búcsút is inthet, mert így lehetetlenség minden, ehhez szükséges kötelezettségeknek eleget tenni. Molnár Gábor mindehhez még hozzátette, hogy sokan úgy bírálják a fél-playbacket (amit ráadásul nem egyszer össze is mosnak a teljes playbackkel), mintha az valami "szégyenletes gagyi" volna, holott a legnagyobb nyugati sztárok is igen gyakran vállalnak ilyen fellépéseket - sőt még full-playbacket is.

Kezd ciki lenni?

Utóbbit visszhangozta SP is, aki szerint nem könnyű lépés a pop műfajban, ha valaki át akar állni az élőzésre: "Nekünk például öt évbe és rengeteg munkánkba került, amíg meghoztuk ezt a döntést." Szerinte ez azért is nehéz dolog, mert azon előadók esetében, akik nem szerzők és nincs más kereseti lehetőségük a fellépéseken kívül, kockázatos és anyagilag veszteséges egy ilyen lépés. "Nekem szerencsém van, mivel a dalaim és szövegeim is én írom, így a jogdíj ebből a szempontból tudja építeni a produkciót. Másodsorban pedig a fotózásból tartom fent magam, tehát nem vagyok rászorulva arra a pénzre, amit az élő fellépések miatt 'elbukok'" - mondta Éder Krisztián, aki szerint egyre többen mennek zenekarral fellépni, többek közt Tóth Gabi és Takács Nikolas is.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Ez utóbbiban pont egyezik a véleménye Póka Egonnal, aki úgy látja, hogy "páran ezek közül a tévés tehetségkutatókban felfuttatott gyerekek közül is csak most kezdenek rácsodálkozni az élő fellépés varázsára. Kezd ciki lenni a playback." Ő viszont egyáltalán nem olyan megengedő a fél-playbackkel szemben: "A fél-playback sem jobb: ott is gyakran előfordul, hogy ha már drága felszereléssel, mikrofonokkal vették fel a számot, akkor nem fogják kiszolgáltatni magukat a helyi szar technikának, és így nem megy élőben az ének sem."

Póka Egont a már említett sirámok sem hatották meg, szerinte az sem elfogadható, hogy azért playbackel valaki, mert az adott koncerthelyszínnek technikai hiányosságai vannak: "Ők eleve a stúdióban úgy csinálták meg a számot, hogy nem is gondoltak rá, hogy előadják azt élőben, és úgy is gondolják, hogy az a dal csak abban a formájában él meg" - mondta a zenész, majd mondott ellenpéldát is. "Könyörgöm, a Led Zeppelinnek vagy a Creamnek nem volt két ugyanolyan koncertje soha: mindig teljesen másként játszották a számaikat, és pont ez az egésznek a varázsa, ami a playbackelés miatt kiveszni látszik."

Tényleg becsapás lenne a teljes playback?

Sem SP, sem Fluor nem ítélik el magát a playback jelenséget, noha mindketten hangsúlyozzák, hogy a kötelező eseteken kívül sosem élnek a full-playback lehetőségével. Ettől még Fluor szerint megvan a műfajnak a helye, és "vannak előadók, akik (felkészültség, tehetség vagy bármi egyéb hiányában) esetében bőségesen elég, ha felmennek a színpadra és szívbe markolóan pislognak." Vannak viszont, akik vállalják a tátogást, igaz, csak bizonyos feltételek mellett.

Magyar popzenei körökben szinte már legendaszámba megy, hogy a nyolctagú Irigy Hónaljmirigy egyszerre két helyen is tudott fellépni - négy-négy taggal, playbackkel. A zenekar korábbi menedzsere, Piskor Zoltán "Pite" a Quartnak elmesélte, hogy az ötlet onnan jött, hogy a Mirigyben két énekes van, így a nyolcfős zenekar, tökéletesen osztható, valamint a legtöbb színpadon amúgy is csak négy ember fért el, ráadásul a parodizált együttesekben sem voltak többen. Így aztán szinte adta magát a négy-négy fős, megosztott fellépések lehetősége. A bulikon ráadásul nem is mindig a tényleges énekesek "énekeltek" - a rengeteg átöltözéssel tarkított műsorban általában az kapta ezt a szerepet, aki a parodizált személyre a legjobban hasonlított.

Piskor Zoltán azt is kiemelte, hogy mindig gondosan ügyeltek arra, hogy ne csapják be a közönséget: figyeltek arra, hogy egy 30 perces ilyen műsort sehol ne hirdessenek koncertként, kizárólag a tényleges koncerteket. Szerinte egyébként a playback valóban nem szerencsés műfaj, de az ilyen műsor csak akkor átverés, ha a közönségnek táncikáló-tátogó embereket kell néznie; ha viszont van látvány vagy komolyabb színpadi történés, amin a közönség szórakozik, akkor nincs gond. Mivel az Irigy Hónaljmirigy bulijain ez megvolt, ezért a közönség elfogadta ezt.