Május 30-án átadták a 2001 után ismét újraalapított Corvin-láncot, amelyet olyan magyar, illetve külföldi állampolgároknak ítélnek, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek.
A magyarságot szolgálja a bölcsek tanácsa
A díjak átadásával tehát az újralapítását követő tízéves szünet után megkezdte működését a Corvin-lánc Testület. Áder János az új Corvin-lánccal kitüntetettek köszöntésében Arisztotelész gondolataival figyelmeztetett arra, hogy aki felismerésre vágyik, annak helyénvaló kételyeket kell megfogalmaznia - akár önmagával szemben is. Áder biztos abban, hogy a Corvin-láncosokat a megértés utáni vágy és a kételyek segítették ahhoz, hogy kimagasló teljesítményt nyújtsanak szakterületükön. Tudásukra, munkájukra, hitükre pedig az országnak a jövőben is szüksége van.
Balról jobbra: Áder János, Orbán Viktor, Kövér László, illetve a díjazott Kocsis Zoltán
A Corvin-láncosok szerint Orbán Viktor a testület szerdai ülésén megfogalmazta, hogy a bölcsek kötelessége jelentést adni arról, ha problémát látnak a magyar kultúra terjesztésében, érvényesülésében, akár a Kárpát-medencében, akár bárhol a világon, ugyanakkor barátokat kell szerezniük Magyarország, a magyar kultúra számára.
Hogy ez mit is jelent, arról az [origo] megkérdezte Jelenits István piarista szerzetest, az egyik új díjazottat. Jelenits szerint a Corvin-lánccal járó pontos feladatok még nem tisztázottak, hiszen korábban nem is igen volt mód arra, hogy működhessen a Magyar Corvin-lánc Testület. A legfőbb feladatként az európai népek közösségébe való mélyebb belekapcsolódás segítését, az ország kulturális, tudományos értékeinek megismertetését fogalmazták meg. "A tanács eléggé sokszínű, a magyar kultúra sok területét képviseljük, így egymásra is jobban tudunk figyelni, ugyanakkor mindenki arra a területre fog igazán koncentrálni, amelyről érkezett. Számomra például az oktatás problémái, ügye jelenti a legfontosabb kérdést. De a testület közös felelősséggel fogalmaz meg ajánlásokat, dönt kérdésekben" - mondta el az [origo]-nak Jelenits.
A testület új tagjai Bor Zsolt, lézerfizikus Az 1949-ben született, Széchenyi-díjas lézerfizikus akadémikus legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörébyen születtek. Ő dolgozta ki az ön-Q-kapcsolás elméletét és igazolta kísérletileg létezését.
Jelenits István, piarista szerzetes Az 1932-ben született piarista szerzetes a bölcsészkar elvégézése után, 1955-ben lépett be a piarista rendbe. 1965-től a Kalazantinum hittudományi főiskolán, illetve 2000-től utódintézményében, a Sapientia Főiskolán tanított biblikus tárgyakat. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészetén esztétikát tanít. 1992-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével, 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Kocsis Zoltán, zongorista, karmester Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész karmester, zongoraművész és zeneszerzőm, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója. Ötéves korában kezdett zongorázni, 18 éves korában lett nemzetközileg is ismert a Magyar Rádió Beethoven-versenyével megnyerésével. 25 éves korában már Kossuth-díjas, a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt-díjat 21 évesen nyerte el. (Erre készítettünk vele interjút.) Marton Éva, operaénekes Az 1943-ban született drámai szoprán 1997-ben kapta meg a Kossuth-díjat. A Zeneakadémián tanult, 1968-ban szerződtette a Magar Állami Operaház. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött nemzetközi karrierje. 1976-tól 93 alkalommal lépett fel a New York-i Metropolitan operaházban - a Met századik évforudlójára rendezett gálán ő énekelhette a nyitószámot.
Vizi Elek Szilveszter, orvos Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak. A tudóst 1997-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével is kitüntették. |
"Aki tagadja, nem ismeri a történelmet"
Vizi E. Szilveszter az [origo]-nak azt mondta, a Corvin-lánc viselői a magyarságot szolgálják nemzeti és nemzetközi szinten is: "Az egészséges magyar nemzeti öntudat kialakításához, fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar kultúrát mindenki számára ismertté tegyük, és elérjük, hogy megfelelő támogatást kapjon. Mert nincs jobb- vagy baloldali tenorénekes, hanem csak kiváló tenorénekes van. A tudományban is csak olyan kiváló tudós van, aki nemzetközi szinten is tud eredményeket elérni. Ezt kell támogatnunk."
A Corvin-lánc
Arra a kérdésre, hogy csalódott-e amiatt, hogy a támogatás szükségessége ellenére a másodszor felújított Corvin-lánc viselője már nem adhat ösztöndíjat más tudósoknak, művészeknek, Vizi E. Szilveszter azt válaszolta, az ösztöndíj korábban sem volt lényegi eleme a Corvin-láncnak: "A medálon Mátyás király arcképe van, és az van belevésve, hogy Pro scientia - litteris - et artibus, vagyis a tudományokért, az irodalomért és a művészetekért. Nem az a lényeg tehát, hogy egy Corvin-lánc tulajdonosa anyagilag mit ad, hanem hogy szellemileg mit ad a Kárpát-medencének."
Hasonlóan a 2001-es újraalapításhoz, az ellenzék most is kritizálja az Orbán-kormányt azért, mert a Horthy-rendszer nagy presztízsű kitüntetését hozta vissza. "Minden tudományos és művészeti elismerésnek az ad rangot, hogy kik kapják, és a Corvin-láncot egészen kiváló emberek kapták. Ez a magyar történelem része, aki ezt tagadja, az a magyar történelmet nem ismeri" - reagált az ellenzéki hangok jogosságát firtató kérdésünkre Vizi E. Szilveszter.
A rendszerhez hű csúcsértelmiségiek klubja
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára azzal a céllal, hogy létrehozzák a rendszerhez hű csúcsértelmiségiek klubját. Az első tizenkét kitüntetett között ott volt maga Klebelsberg is, illetve a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál földrajztudós és Herczeg Ferenc író. A következő években a láncok felszabadulásával még tizenhárom kitüntetett vehette át a címet, többek között Hóman Bálint történész (1935), Reményik Sándor költő (1940), illetve utolsóként Schütz Antal hittudós (1942).
Elöl Horthy Miklós
Közel hatvan év szünet után, 2000 februárjában döntött a parlament a Corvin-lánc felelevenítéséről - az MSZP és az SZDSZ akkori heves tiltakozása ellenére. A korábbi gyakorlattól eltérően már nem az államfő, hanem a kormányfő adományozta, a kitüntettetek számát egyszerre tizenkettőben maximálták, illetve kialakítottak egy ösztöndíjrendszert. Bár a Corvin-lánc pénzjuttatással nem járt, a Magyar Corvin-lánc Testület minden tagja - vagyis a lánc viselője - háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra kijelölhetett egy személyt, aki Corvin-ösztöndíjasként a kulturális tárcától havi nettó 500 ezer forintban részesült alkotótevékenységének támogatására.
Akik 2001 óta meghaltak Balogh János, zoológus (1913-2002) A nemzetközi zoológia és ökológia kiemelkedő személyisége, aaz állattársulástan és a trópusi ökológiai kutatások hazai elindítója, Széchenyi-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Európai viszonylatban elsők között foglalkoztak az erdőtalajok szervesanyag dekompozíciójának zoogén faktoraival. Makovecz Imre, építész (1935-2011) Kossuth-díjas magyar építész, az organikus építészeti stílus megteremtője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. 1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott, karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. (Munkásságáról ebben a cikkben írtunk bővebben.)
Szabó Magda, író (1917-2007) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. 1958 után regény- és drámaíróként tért vissza, a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Teller Ede, fizikus (1908-2003) Zsidó származású, magyar-amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint "a hidrogénbomba atyja" vált közismertté. 1925-ben, a "Mintagimnáziumban" (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett. 1926-ban hagyta el az országot, részben a Horthy-korszak numerus clausus törvénye miatt, először Németországban tanult, majd különböző ösztöndíjakkal kutatott Európában, 1935-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol 1942-ben meghívták az atomfegyver kifejlesztésére létrehozott Manhattan tervbe. 1994-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. |
A 2002-es kormányváltást követően, miután felmentették a testület működésével és az adományozással kapcsolatos adminisztrációt intéző iroda vezetőjét, Schmidt Máriát, nem ült össze többet a Corvin-lánc Testület, és a díjat nem adták ki, holott azóta többen is elhaláloztak (lásd második keretes írásunkat). Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter indoklása alapján azért nem adományozták a Corvin-láncot, mert a díj a Horthy-időszak utánérzését keltette az akkori baloldali értelmiség körében, de a díj megalapításának módját, a rendeleti szabályozást sem tartotta megfelelőnek - idézte a Népszabadság.
A Corvin-láncról a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló, tavaly elfogadott törvény rendelkezik, a most tavasszal elkészült kormányrendelet pedig a kitüntetettek jogosultságait, illetve a Magyar Corvin-lánc Testület és az iroda működését szabályozza.
Nőtt a létszám
Bár négyen haláloztak el 2001 óta a Corvin-lánc Testület tagjai közül, most mégis öt új kitüntetettel gyarapodott a tanács, így a bölcsek tanácsa jelenleg tizenhárom fős. A friss kormányrendelet alapján nem lehet megmondani, hogy pontosan hány főben maximálták a kitüntettek számát, megemelték-e esetleg az eredeti tervek szerint 15 főre - és ezt a friss díjazottaktól sem sikerült megtudni. Vizi E. Szilveszter például meg volt győződve arról, hogy most is tizenketten vannak.
Ha a díjazottak száma elérte a maximumot, további kitüntetés adományozására csak akkor volt lehetőség, ha a kitüntettek száma legalább egy fővel csökken - halálozás vagy lemondás miatt. Az új szabályozás szerint a Magyar Corvin-lánc Iroda miniszterelnök által kinevezett vezetője tehet javaslatot új díjazottakra. A böcsek tanácsát koordináló Magyar Corvin-lánc Iroda tavaly kezdhette meg újra a működését, 2011. április 1-jétől Granasztói György történész, az MTA doktora vezeti. A kitüntetés adományozásával, jogosultságokkal és kötelezettségekkel, a díj felélesztésével kapcsolatos feladatokért 2012-ben 7,2 millió forintot kap. (A Corvin-lánc iroda vezetőjéről ebben a cikkben olvashat bővebben.)
Teller Ede volt az újjáélesztett Corvin-lánc első birtokosa
A felújított Corvin-láncot elsőként Teller Ede atomfizikus kapta meg 2001 augusztusában. A kitüntetést az azóta elhunytakon kívül Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr viseli (lásd harmadik keretes írásunkat). A testület elnöki posztját továbbra is Nemeskürty István tölti be.
Az euró atyjától az Oscar-díjas operatőrig - a többi Corvin-láncos Kallós Zoltán, néprajzkutató Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja. 1958-ban rövid időre bebörtönözték a politikai nézetei miatt. A táncházmozgalom egyik megalapítója Kolozsváron. Mintegy 15 ezer mezőségi és csángó népdalt őrzött meg az utókornak. Lámfalussy Sándor, közgazdász Belgiumban élő magyar származású jegybankár, tőkepiaci szakértő, az euró "atyja". Lovász László, matematikus Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, illetve a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.
John Lukacs, történész Az Egyesült Államokban élő magyar származású történész. A Pázmány Péter Tudományegyetem történész szakára járt, amikor kitört a II. világháború. 1946-ban emigrált. 1947-től 1994-es nyugdíjazásáig a Pennsylvania-i Chestnut Hill College-ben történelemprofesszor. Legfontosabb kutatási területe a második világháború története, több cikkében felhívta a figyelmet a hidegháború értelmetlenségére és az ideológiai háborúk helyett a tárgyalások megkezdését javasolta Kelet-Közép-Európa nemzeteivel. Szorgalmazta Amerika kivonulását az ázsiai háborúkból. Nemeskürty István, irodalomtörténész Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. A Ludovica növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-1956 között tanárként, 1956-1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959-1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt. Oláh György, kémikus Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai kémikus, kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, ezért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot. Szokolay Sándor, zeneszerző Kossuth-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár. Diplomája megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a budapesti Operabarátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).
Zsigmond Vilmos, operatőr Oscar-díjas operatőr. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel - elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót. 1978-ban Zsigmond Vilmost elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat a Harmadik típusú találkozások című filmért. Később még három alkalommaljelölték Oscarra: A szarvasvadász (1979), A folyó (1985), A fekete Dália (2007) című filmek operatőri munkájáért. |