Lecke légvédelmi szirénákkal: a Wallenberg-kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Az idén lenne százéves Raoul Wallenberg, svéd üzletember, követségi titkár, aki 1944-ben magyar zsidók tízezreit mentette meg az auschwitzi gázkamráktól. A róla szóló, "Számomra nincs más választás" című vándorkiállításon kiderül, hogy melyik filmes karakter volt a diplomatára hatással, a látogató pedig akkor is fejet hajt előtte, ha nem feltétlenül akar.  

Raoul Wallenberg a budapesti brit nagykövetségen, egy zártkörű vetítésen látta a Modern Pimpernel című filmet, és nagy hatással volt rá. Pontosabban Horatio Smith régészprofesszor karaktere, aki titokban koncentrációs táborokból szöktetett embereket. Wallenberg is a kulisszák mögött dolgozott, de így is sikerült felkeltenie ellenlábasa, Adolf Eichmann figyelmét, aki egy alkalommal kijelentette, hogy megöli őt. Többek között ez is kiderül az Igor és Ilka Isaksson által rendezett "Számomra nincs más választás - Raoul Wallenberg 2012" című fotókiállításról, amely január 18. és február 12. között látható a Nemzeti Múzeumban, ingyen.

A múzeum József Nádor termében rendhagyó módon installált képek nagyobbik része a Wallenberg család archívumából származik. Pár fénykép a gyerekkorból, egy haifai nyárról, egy olasz út emléke, igazolványképek, illetve dokumentumok az ezrek életéből, akiket svéd és magyar munkatársai segítségével, svéd papírokkal és amerikai pénzekkel mentett meg Wallenberg a szinte biztos haláltól.

A látvány elsősorban fénykép- és szövegmontázsokból áll össze, amelyek paravánokra erősített vásznakon jelennek meg. A paravánok lábánál lightboxokon olvasható a magyar nyelvű kiállítási vezető, amit böngészve akarva-akaratlanul főhajtással adózik a látogató Wallenberg emléke előtt, miközben egy hangszóróból nem túl hangosan a háború hangjait halljuk, fegyverropogást és légvédelmi szirénát. Az egyszerűség, a könnyű szállíthatóság nyilvánvaló szempont lehetett az enteriőr tervezésénél, és ezen egy vándorkiállítás esetében nem is csodálkozhatunk, ugyanakkor az installáció egyhangúságát a kiterjesztett valóság (augmented reality) technikájának megjelenése sem tudja ellenpontozni.

A kiállítás természetesen nem dönt, mert nem dönthet Wallenberg halálának időpontját illetően, hiszen ha léteznek egyáltalán bizonyító erejű dokumentumok az orosz levéltárakban, azok egyelőre nem hozzáférhetők. Wallenberg 1945. január 13-án szabad akaratából vette fel a kapcsolatot a Vörös Hadsereggel. Ekkor egy levelében arról írt, hogy maga sem tudja, vendég-e, vagy fogoly, január 17-én Bulganyin hadügyminiszter-helyettes Malinovszkij tábornokhoz küldött táviratparancsa, miszerint Wallenberget haladéktalanul le kell tartóztatni és Moszkvába kell küldeni, semmi kétséget nem hagyott a helyzete felől. Wallenberg halálának helye, időpontja, oka bizonytalan, az egyik szovjet verzió szerint az NKVD hírhedt moszkvai börtönében, a Lubjankában halt meg 1947. június 17-én "hirtelen szívizom infarktus" következtében. Ugyanakkor szemtanúk állítják, hogy a hatvanas, sőt a hetvenes években is látták őt különböző szovjet börtönökben.

Még több látható a kiállításból a képre kattintva! (Fotó: Tuba Zoltán)

A Svéd Intézet és a The Living History Forum által támogatott vándorkiállítás Budapest után Moszkvában, Berlinben, Tel-Avivban, Washingtonban, New Yorkban és Torontóban lesz látható az év folyamán. Az emlékév eseményeiről erre olvasható bővebben.

Védettség a náci terror idején
1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor érkezett Budapestre Adolf Eichmann SS-alezredes, akit a "végső megoldás" előkészítésére a koncentrációs táborokat felügyelő Heinrich Himmler személyesen küldött az országba. A zsidókat sárga csillag viselésére kötelezték, és gettókba gyűjtötték, majd áprilisban a magyar csendőrség támogatásával megkezdődtek a deportálások. Június 7-ig 150 vonattal összesen 445 ezer ember indult a haláltáborokba, mígnem Horthy Miklós kormányzó a növekvő nemzetközi nyomás és az ún. Auschwitz Jegyzőkönyv megismerésének hatására leállíttatta a deportálásokat. A magyar kormánynál többek között a pápa, az amerikai elnök és a svéd király is tiltakozott.

Ebben a zsidóellenes légkörben érkezett Budapestre és kapcsolódott be a zsidómentésbe a 32 éves Raoul Wallenberg 1944 tavaszán, akit svéd és amerikai szervek, mint például a Háborús Menekültek Bizottsága (War Refugee Board) támogatásával svéd követségi titkárrá neveztek ki. Munkatársaival a svéd követségen több ezer ún. Schutzpasst, védőútlevelet állítottak ki magyar zsidók számára, akik a svéd nagykövet által hitelesített okmányokkal svéd állampolgári státuszt, vagyis védettséget kaptak a nyilas és náci terror idején.