"A válság kreatívvá tesz" - blog és életmódváltás harminc fölött

szentgyörgyi katalin, blogger
Vágólapra másolva!
Mi köti össze a lakásfelújítót, az ékszerkészítőt és a sörlobbistát? Az, hogy blogjukkal harmincas éveikben életmódot váltottak, otthagyták addigi, biztonságot jelentő munkájukat, és a megélhetésnek egy elsőre kockázatosabb, de számukra szórakoztatóbb módját választották. Az egyikük nem szerette a munkáját, a másiknak épp a pénz hiánya adta a kezdőlökést, a harmadik elképzelte magát kilencvenhat évesen, és megijedt.  
Vágólapra másolva!

Szentgyörgyi Kata marketingesből lett lakás- és bútorfelújító, Wild Judit piackutatóból ékszerkészítő, Bart Dániel pedig műfordítóból "sörforradalmár". A három történetben vannak ugyan eltérések, de sok a hasonlóság is. Elsősorban az, hogy "képesek egész mondatokban megfogalmazni gondolataikat a saját hobbijukról, és azt képesek publikálni a weben" - mondja Szabó Gergely blogszakértő, aki a magyar blogokat versenyeztető Goldenblog egyik szervezője, a Webisztán nevű blog szerzője. A első ismertebb eset a Chili és Vanília-blog szerzőjéé volt, Mautner Zsófiáé, aki néhány éve EU-hivatalnokból lett gasztroszakértő - azóta néhány tucat blogger követte a példáját.

"Az emberek szeretnek bekukkolni"

Éveken át a Decathlonban volt direktmarketinges, onnan váltott a csináld magad mozgalomra (angol nevén do it yourself vagy DIY) a 33 éves Szentgyörgyi Kata. Bár tevékenysége közel áll a klasszikus lakberendezéshez, nem lakberendezőnek, hanem DIY-bloggernek vallja magát. A marketingesből főállású bloggerré váláshoz kellett még pár dolog együttállása.

"Amikor nyár elején lejárt a gyedem, nagyon-nagyon gyorsan el kellett döntenem, hogy változtatok-e. Augusztus közepén felmondtam, most terveket gyártok, hogy mi az, amiből meg tudok élni. A férjemnek azt mondtam, hogy mikor, ha nem most" - vázolja az előzményeket, és gyorsan leszögezi: sosem volt az a barkácsolós fajta. Az is a váltás mellett szólt, hogy szívesen látná felnőni két és fél éves, valamint ötéves fiát: "Nem lenne mindegy, hogy miután napi tíz órát töltök a munkahelyemen, minden nap este 6-kor hozom el őket az óvodából. Az első kisfiam születése után szerettem volna valami kifejezési formát találni a bennem tomboló kreatív erőknek. Harminc fölött a nők elkezdenek gondolkodni, szeretnék a gyerekek köré építeni a karriert" - magyarázza.

2009-ben vették meg egy budapesti ikerház egyik oldalát, amelynek felújításához azonnal hozzáfogtak. "Tulajdonképpen kényszerből kezdtem el ez a do it yourself-vonalat; nagyratörő elképzeléseim voltak, de kifutottunk a pénzből" - magyarázza. Elképzeléseihez viszont tájékozódnia kellett, ezért elkezdte keresni a lakásfelújítással foglalkozó magyar blogokat, de csak külföldieket talált a témában (például a Brooklynlimestone-t, amely egy brooklyni ház felújításának történetét dokumentálta), ez pedig egyenesen vezetett ahhoz a döntéshez, hogy sajátot kezd el írni. Így indult el 2010 májusában a Kicsi Ház blog.

"A jó blog valamiféle megszállottságot tükröz. És az emberek leginkább a munkájuk vagy a hobbijuk iránt hajlandóak némi megszállottságot mutatni - jó esetben. Így nem meglepő, hogy az olyan hobbik, mint a főzés, hamar népszerű blogtémák lettek. Az ember a hobbijával egy sor olyan tapasztalatra szert tesz, amit amúgy korábban inkább csak a baráti társaságában tett publikussá. A kétezres évek elejére azonban ez a baráti társaság az internetező társadalom lett. A hobbi rendszeres és megszállott dokumentálása az, ami a jó blogokat kiemelte a többi közül. A web és a blogok terjedésével csupán annyi derült ki, hogy sokkal több érdekes írástudó ember van a földön, mint amennyi íróként, újságíróként dolgozik. És ők egyre könnyebben találtak el a web segítségével a közönségükhöz" - elemzi a jelenséget az [origo] kérésére Szabó Gergely blogszakértő.

"Az emberek szeretnek bekukkolni" - mondja Szentgyörgyi Kata, és példaként azt az esetet hozza, amikor a romban álló, költözés előtti lakást fotózta le a felhalmozott dobozokkal, amire rengetegen klikkeltek, rátaláltak magazinok és workshopok is. Szentgyörgyi Kata beindította az önmenedzselést: az IKEA-ban vásárolt tárgyak átalakítására szakosodott oldalra például már ő küldte be ötleteit.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Szentgyörgyi Kata a műhelyében (További képekért kattintson a fotóra!)

"Elkezdtem bútorokat csinálni, és már nemcsak magamnak, hanem úgy fele-fele arányban másoknak is, júniusban pedig elindult a webshopom" - mondja. Közben minden lépését képekkel és szöveggel dokumentálta, mostanában pedig akkor is napi átlag kétezer látogató klikkel a blogjára, ha nem rak ki jelentősebb új posztot. "A blogolás olyan kapukat nyitott meg, amelyek sosem nyíltak volna ki, ha csak bekopogok valahova, hogy jó napot, baromi kreatív vagyok!" - mondja.

Szerinte több oka van annak, hogy alig egy év alatt ennyire sikeres lett a Kicsi Ház blog: egyfelől, mert az első magyar DIY-blogok egyike - sajátján kívül Juditu blogját ismeri csak ebben a műfajban. "Azt látom, hogy ez a do it yourself ebben a pillanatban kezd olyan mainstreammé válni, mint három évvel ezelőtt a gasztro volt. Minden gazdasági válság idején előtör az emberekből ez a fajta kreativitás: sok pénzük nincs az embereknek, de az igényeik megmaradnak. A gasztroblogokhoz hasonlóan azt szeretném megmutatni, hogy egyszerű dolgokból is lehet jót, sőt kiemelkedőt csinálni" - mondja Szentgyörgyi Kata.

Magyarország a világ sörtérképén

Látszólag rugalmas munkát és életmódot cserélt fel még rugalmasabbra Bart Dániel. "Mivel az apám műfordító, már a gimiben elkezdtem műfordítani, szinte belenőttem, nem pedig választott hivatásom volt. Később fontos könyveket is fordítottam, az egész kezdett úgy kinézni, mint egy karrier, de nem simultam bele. Aztán rájöttem, hogy ha ezt tovább csinálom, kilencvenhat éves koromig ülhetek otthon a gép előtt, ráadásul ennek a szakmának nincs semmi presztízse, és a kiadói rendszer is rossz" - magyarázta Bart Dániel, aki 2000-2001 táján döntött úgy, hogy ott akarja hagyni azt a világot.

Írni már elég jól tudott, így eleinte adta magát az újságírás: vezette az Autós Élet kultúrarovatát, írt építészetről a Hg.hu-nak, majd a Dining Guide-hoz került általánosan bevethető emberként, és gasztroszerző lett belőle. A Folyékony Kenyér névre keresztelt, a Gösser által szponzorált sörblog 2009-ben indult, és éppen szerzőt keresett.

Pár hónap alatt megtanulta, "miről szól a sör", ráadásul elég rendes fizetést is kapott. A témába belemerülve pedig arra jutott, hogy a sör "nem annyira prosztó dolog, mint aminek Magyarországon tekintjük. A bornál is messzebbre vezet." "Voltak olyan hangok, hogy ha a Gösser szponzorálja, akkor nem lehetek hiteles szereplő, miközben szemernyit sem szóltak bele, hogy mit írok. Illedelmességből többször foglalkoztam vele, mint más magyar sörrel, de alapvetően azt csináltam, amit akartam" - mondja Bart.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Bart Dániel két sör között, előtérben saját tervezésű sörcímkéje

2010 nyarának elején kezdett kisüzemi sörfőzdéket látogatni. Az erről szóló beszámolókat és a sörkóstolásokat is szeretik az olvasók."Ha nem teszek fel új tartalmat, jelenleg akkor is négy-hatezer ember látogatja a blogot. Eleinte csomóan azt várták, hogy böfögős, piálós sztorik legyenek benne, de az olcsó macsó hülyeségeket mindig is utáltam. Játéknak fogtam fel a blogolást, például direkt cirkalmas nyelven fogalmaztam" - mondja. A blog közvetlen hatásáról gyakran első kézből jöttek a visszajelzések: "Volt olyan, hogy írtam egy posztot egy kocsmáról, és a kocsmáros jelentkezett, hogy megháromszorozódott a látogatottsága." Egyre tudatosabbá vált, egy idő után egyebek mellett arra használta a blogot, hogy kirobbantsa az általa sörforradalomnak mondott jelenséget.

"A legfontosabb tényező a tartalom. Ha valaki egyedi és érdekes szövegeket publikál, és ráadásul ezt rendszeresen teszi, akkor előbb-utóbb felfigyelnek rá. Egyre kevésbé jellemző, hogy egy-egy blogot napi rendszerességgel látogatunk. Az online olvasóközönség ellustulóban van, és azt várja, hogy a Facebookon vagy a hírportálokon elé tegyék az érdekes cikkeket, posztokat. Ő maga már csak nagyon indokolt esetben látogat napi rendszerességgel blogokat" - mondja Szabó Gergely.

A forradalom egyik első lépéseként még abban az évben kitalálta az egyik barátja, hogy szervezzenek egy kis fesztivált a kézműves sörnek, ami végül 2011 májusára valósult meg. A célja most az, hogy Magyarországon kialakuljon egy jól működő, jövedelmező sörkultúra, a jelenlegi néhány helyett több tucat sörfőzde nyíljon; hogy kerüljön föl Magyarország a világ sörtérképére.

Többekkel összeállva saját sörüket kezdték el főzetni a fóti sörfőzdében, amit Keserű Méz névre keresztelt. Műfaja az általa kitalált Hoplager, előképe egy amerikai kézműves sör. Jelenleg tesztüzemben van, azt vizsgálják, hogy reagálnak rá az emberek. "Jó ízléstágító: mindenki tud ehhez viszonyulni, de már a komló íze itt nagyobb szerepet kap. A komló nemcsak egy adalék fűszer, ami fertőtleníti a sört, hanem itt az viszi a prímet" - megy bele szakmai részletekbe.

Noha a blogot folytatja tovább, és odafigyel a heti ötszöri frissülésre, most már főleg fesztiválszervezőnek tartja magát.

Piackutatóból ékszerkészítő

Wild Judit 2003-ban indította blogját, akkoriban a bloggerek jobbára álnéven írtak mindennapjaikról, munkájukról, szerelmi életükről. Wild Judit ekkor egy piackutató cégnél dolgozott. "Mivel nem szerettem a munkahelyem, én is lélekbúvár dolgokról és a magánéleti válság különböző hullámairól írtam"- mondja. Így ment ez két és fél éven át, amíg ki nem rúgták a cégtől. 2006-ban PhD-zni kezdett kommunikáció szakon, ösztöndíjat kapott, és félállásban elhelyezkedett az egyik lapkiadó piackutatási osztályán.

"Az énblogok felolvadtak a Facebookban, a Twitterben, a Tumblr-en. A többi blog pedig igyekszik valamilyen témát felölelni. Ilyen módon a tematikus blogok a kezdetektől velünk vannak. Csak amíg a 2000-es évek elején inkább marketingről meg programozásról írtak tematikus blogokat, addig ma receptekről és gyöngyfűzésről. Jó és érdekes tartalmat pedig csak az adott téma megszállottjai és közülük is a jól írók tudnak előállítani rendszeresen. Meglepően kevés ilyen ember van" - írja a blogok fejlődéséről Szabó Gergely.

Wild Judit ekkor már négy éve készített ékszereket, az első kettőt 2002-ben, az Orbán-Medgyessy tévévita alatt csinálta. Ezeket az ékszereket eleinte csak ő és barátai viselték. Nem sokkal később egy-két kis kézműves bolt árulni kezdte a munkáit. Lefoglalta a vadjutka.hu domaint. 2008-ban a blog kétnyelvűvé vált, Wild Judit csatlakozott a legnagyobb amerikai online piactérre, a kézzel készült termékekben utazó Etsy-re. Mint mondja, ez nyitást, értékesítési szemléletet, közösséget hozott magával.

A külföldi blogok és bloggerkultúra tanulmányozása során főleg az amerikai designblogokat vadászta, és észrevette, hogy egy 20-40 éves közötti "bohém színtér" foglalkozik ezzel a világgal, ebbe ő pont beleillett - idén tölti be a harminchatot. Nemsokára közös nemzetközi sorozatokba blogolt, ezzel párhuzamosan felhagyott a személyes blogolással. A posztokban csak hobbijára koncentrált, ugyanakkor megőrizte a személyes jelleget.

2009-ben véget ért az ösztöndíja, és választania kellett, hogy a munkája mellett maradó szabadidőben az iskolát folytassa vagy az ékszerekre koncentráljon. Az ékszereket választotta, amelyeknek eleinte csak egy munkanapot szánt, ami egy idő után már kevésnek bizonyult. A váltáshoz egy külső löketre volt szükség: "A piackutatás-főnököm azt mondta, hogy nem érzi bennem azt a tüzet, mint öt évvel ezelőtt." A cég ekkor mentőmellényként bedobta neki egy design blog szerkesztését, amit 5 hónapon át, idén június közepéig írt. Nyár elején úgy döntött, hogy elhagyja egyetlen fix bevételi lehetőségét, és nyit egy saját üzletet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Wild Judit frissen elkészült boltműhelyében (Fotók a képre klikkelve!)

"Régebben paráztam, hogy ha majd full time csinálom, akkor biztos nagyon hamar kiégek. Végül az ellenkezője lett, és teljesen megtáltosodtam. Ennek ellenére még a spórolt pénzemet élem fel" - mondja néhány héttel a nyitás után. Arról ugyanakkor nincsenek kétségei, hogy ha ezt nem lépte volna meg, "nyolcvanévesen a falba verné a fejét". Most kétszer egy héten ötvös- és fémművestanfolyamra jár. Vad Jutka-ékszereket pedig nem csak a Madách téren, hanem egy Kentucky állambeli kis boltban és Pennsylvaniában is lehet kapni.

Közben erős maradt az online jelenlét is: hírlevelet küld, a Facebookon jelzi a frissüléseket, online shopot tervez. Legfőbb kommunikációs csatornája a blog maradt, ott számol be a hírekről, oda kerülnek ki legújabb ékszerei is. A legtöbben a műhelymunkára kíváncsiak és a kulisszák mögé szeretnek benézni. Olvasóinak száma jobb napokon a kétezret is eléri.