Nehéz az út a Dunáig: biciklivel a Duna Tanösvényen

Okostelefonnal lokalizálható, tizenhárom állomásos tanösvény mutatja be a Dunát a főváros két partján. A tanösvény nehezen megközelíthető, így a 2,7 millióból létrehozott projekt elérte célját: bárki szembesülhet azzal, mennyire nem emberre szabott a budapesti Duna-part.

A Széchenyi térhez közel eső Duna-parti szakaszon homokkal szórtak fel egy fél teniszpályányi részt, nem messze onnan stégre erősített tábla magyarázza el, hogy működik a homokban játszható pétanque és a tollaslabda. Még néhány méterrel odébb, majdnem az MTA bejáratával egy vonalban egy másik táblán a virgonc Széchenyi István gróf látható Göndöcs Gergely grafikáján (a lenti képen), amint a Dunát szabályozza, gőzmozdonyt tol és a Lánchídon ugrálva mulatozik.

A táblák a Duna fővárosi szakaszának 13 pontján elszórva láthatók, és a június végén megnyílt Duna Tanösvény részét képezik. Az alkotásokat fiatal művészek készítették.

Duna-partra helyezett információk a Dunáról

Kerékpárral vagy gyalog körülményes megközelíteni ezeket a pontokat, épp úgy, mint általában a Duna partját Budapesten. Mindkét parton a gyorsforgalmi útként működő rakparton átkelve lehet elérni a város ékességének tartott folyót, illetve Budán még bringaúton. A Duna semennyire sincs integrálva a városba.

Az egyik legjobban sikerült tábla Széchenyi István tevékenységét ábrázolja (További fotókért klikkeljen a képre!)

De nemcsak ezért okoz csalódást a tanösvény, amelynek táblái amúgy esztétikusak. Joggal lenne várható, hogy trükkös alkotások, interakció vagy fejtörők fogadják az érdeklődőket, és nem csupán néhány információ és kép. Az egyetlen ilyen plusz, hogy okostelefon segítségével lehet odatalálni az állomásokhoz. A telefon a Google Maps-en megmutatja az irányt, és "Take me there" funkciója odavisz a kívánt helyre. Néha ugyan egystégnyit téved, de azért alapvetően megbízható. Sőt, olyat is tud, hogy ha belekerül a képbe egy téma vagy alkotás, azt felismeri, és onnan akár az alkotó honlapjára klikkelhet az ember. Egy radarképernyő hozzávetőleges tájékozódási jelleggel a többi pontot is megmutatja.

Okostelefon navigál a helyszínekre (További fotók a kép mögött!)

Maguk az alkotások azonban nem ennyire korszerűek. Néhány kivételtől eltekintve a kivitelezés megmarad szakköri szinten, és információban sem nyújt többet, mint egy online-lexikon "dunai halak" vagy "dunai fürdőzés" szócikke, bár az efféle szókapcsolatra valóban viszonylag ritkán keres rá az átlagos fővárosi.

Olyan érdekességek mindenesetre kiderülnek a táblákról, hogy az 1840-es években egy magyar és egy svéd férfi csónak alakú vízicipőben megvalósították a vízen járást a Dunán. Egy másik táblán arról lehet olvasni, hogy a 19. században, amikor még nem volt kikövezve a part, a fővárosi gyerekek a Duna homokos partján töltötték a nyarat. Vannak információk a dunai halakról, és arról is, hogy egészen az 1900-as évek elejéig mennyire nehéz volt megoldani Budapest vízellátását.

Összekapcsolni Budapestet és a Dunát

A Duna Tanösvény június 29-én, a nemzetközi Duna-napon nyílt meg, és október 3-ig látható. A projekt a Külügyminisztérium támogatásában, 2,7 millió forintból jött létre az EU-elnökség idején, amikor a Duna prioritásként volt jelen. A tanösvény néhány állomása az utolsó héten a Placcc Fesztivál helyszíneként fog működni.

Dunai halakról szóló ismertető a stég bejáratánál (Klikkeljen!)

"A projekt célja, hogy összekapcsolja Budapestet és a Dunát, hogy az emberek lemenjenek a Duna-partra, és érezzék, mennyire jó ott, miközben felismerjék a jelenlegi problémát: mennyire nehéz most odajutni, hogy megtapasztalják, mennyire rosszul van ma használva a budapesti Duna-part" - mondta az [origo]-nak Tömör Miklós, a projekt egyik gazdája. E tekintetben a vállalkozás maximálisan el is érte célját: mindegy, hogy Budán vagy Pesten igyekszik a Dunához az ember, nem lesz kellemes az oda vezető út. Csak legalább a tanösvény állomásai kárpótolnák erőfeszítéseiért.