"Támadás alatt a falhoz támaszkodni tilos!" - túra Budapest elhagyott óvóhelyein

Egy harminc kilométer hosszú föld alatti város, amelyet bicikliversenyre és gombatenyésztésre használnak; egy háromszintes atombunker az Andrássy út házainak teljes takarásában; hidegháborús komfort a ferencvárosi légoltalmi telepen, működő telefonvonal a halott irányítóközpontban. Használaton kívüli óvóhelyeken és ipari létesítményekben jártunk, amelyekben több évtizede megfagyott az idő.

Atombunker az Andrássy úton

A környező épületek teljesen elrejtik azt a több szintes betonkockát, amely a Kodály kőrönd és az Oktogon mellett található, az egykori MÁV-székház udvarán. Az egykori székház évek óta üresen áll, az alatta lévő pincerendszerben óvóhelyeket alakítottak ki. Bár az alagsorban a légszűrő berendezések motorjait még karbantartják, a falakról már hullik a vakolat, az Andrássy út felé irányuló, mínusz kettes szinten lévő járatban mindössze tíz méterig lehet jutni, a szűk föld alatti járat többi részét már ellepte a talajvíz.

Könnyebben megközelíthető az épület udvarának tekintélyes részét elfoglaló, egykor atombiztosnak épített légókocka. A kis alapterületű, de három szintes oltalmi helyiséget valamikor 1947 és 1960 között húzhatták fel, de mivel minden vele kapcsolatos információ titkos volt, a MÁV-nál ma sem tudják megmondani a pontos építési dátumot.

A képre kattintva galériánkat láthatja az Andrássy úti bunkerről!

Háborús helyzetben innen végezték volna a vasúti közlekedés működtetésének stratégiai irányítását: külön telefonközponttal felszerelt vezetői szoba is van benne, és számos helyiségében falról lenyitható - mostanra megviselt állapotú - emeletes ágyakat helyeztek el a koordinálást végző személyzet számára. Láthatólag sok személy, viszonylag hosszú ideig való elszállásolására tették alkalmassá: számos - jelenleg is működő - mosdó és vécé van benne.

"Emeletes ágyakat helyeztek el a koordinálást végző személyzet számára" - kattintson!

Utolsó éveiben a kocka a MÁV irattáraként funkcionált, amióta a vállalat elköltözött az Andrássy úti központból, üresen áll, bár berendezésein állagmegóvást végeznek.

Gombatermesztés és búvárok a földalatti városban

Az egykori Dreher-sörgyár alatt fekvő kőbányai pincerendszer legfeljebb egy borospincét sejtető bejárati kapuja mögött egy tizenöt méteres belmagasságú, 32 kilométer hosszú földalatti város tárul az ember elé.

Kattintásra teljes galériánk a kőbányai pincerendszerről!

Egykori kőbányáról van szó, erről a területről származnak többek közt a Halászbástya és a Mátyás-templom építéséhez használt kövek is. A fejtés az 1800-as évek végéig folyt, ezt követően borászok és szőlőtermesztők vették birtokba a bánya helyén létrejött hatalmas, egybefüggő pincerendszert. Ez a későbbi Dreher-művek pincéjeként biztosította a sör optimális tárolásának lehetőségét, tizenöt-húsz méterrel a föld alatt nyáron is mindig hűvös van. A pincerendszer méreteit jól jelzi, hogy a második világháború alatt repülőgépmotorokat is raktak itt össze.

"A kőbányai pincerendszer legfeljebb egy borospincét sejtető bejárati kapuja" - kattintson!

Néhány évvel ezelőttig gombatermesztésre használták a pincét, ez azonban az EU-s törvények szigorodása miatt már nem lehetséges. Az ingatlan most teljesen üres, egy talajvízzel elöntött járatában időnként búvárok gyakorlatoznak, nemrég pedig földalatti bicikliversenyt rendeztek itt.

"Támadás alatt a falhoz támaszkodni tilos!"

A Csepel Művek manapság már ipari parkként működik, egytucatnyi légoltalmi kocka áll benne a mai napig eredeti helyén, viszonylag jó állapotban. Mivel az ipari parkba teljesen szabad a bejárás, ezeket kívülről bárki megnézheti, bejutni azonban csak oda tudtunk, ahol a bunkertúra szervezője egy saját helyiséget is bérel, tele világháborús relikviákkal: ősi sugárzásmérőkkel, évtizedekkel ezelőtt lejárt gyógyszerekkel, a hidegháborús korszakból származó, propaganda és oktatási célú diafilmekkel. Az alsó szintet jelenleg próbahelyiségeként használják, mivel a vastag betonfalon nem szűrődik ki a leghangosabb zene sem - bár az sem zavarna sok embert, néhány munkásszálláson kívül nincs a környéken lakóépület.

Kattintásra még több kép a csepeli óvóhelyről!

A légoltalmi létesítmények feladata az volt, hogy az ellenséges bombázástól megóvják az egykori Weiss Manfréd Fémművek dolgozóit, és azért készült ilyen sok belőlük, hogy néhány percen belül bárki eljuthasson valamelyikbe. Az üzemet azért bombázták a második világháború alatt, mert harckocsikat is gyártottak benne. Bár az építmény akár 250 kilós rombolóbomba telitalálata esetén is védelmet nyújtott a benne lévőknek, a hatalmas erőhatást így is mindenki megérezhette. "Támadás alatt a falhoz támaszkodni tilos!" - olvasható a falra festett figyelmeztetés.

"Néhány percen belül bárki eljuthasson valamelyikbe" - kattintson!

Az épület szellőzőrendszere a mai napig működik, bár szűrői már évtizedekkel korábban tönkrementek, áramszünet esetén szobabiciklire hasonlító generátorokkal lehetett volna fenntartani a működést. Zuhanyra mindössze a bejáratnál lévő zsilipkapunál bukkantunk, ahol az esetleges nukleáris szennyeződésektől szabadulhattak volna meg a menekülők belépés előtt, a hermetikusan elzárt részlegben azonban már csak egy, durván kétezer literes víztartály állt rendelkezésre, a szükségletek elvégzésére pedig a vidéki pottyantós toalettekre hasonlító tőzegvécék. Feltöltött készletekkel, működő légcserélés mellett napokig is életben maradhattak benne az emberek.

Ahol harminc éve megfagyott az idő

Gázmaszkok, évtizedekkel ezelőtt lejárt, sugárbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, falra rögzített tetemes mennyiségű szocialista propagandaanyag, Budapest-címkés sörösüveg a több száz kilós, elhúzható vasajtó mögött. A Ferencvárosi pályaudvar mellett, egy modern irodaház és autószalonok tőszomszédságában elhelyezkedő betonmonstrum a MÁV légoltalmi épülete.

Kattintásra teljes galériánk tekinthető meg a ferencvárosi kockáról!

Ez a létesítmény jóval csepeli társai után, valamikor a hidegháborús időszakban épült, láthatóan sokkal komfortosabb is volt, hiszen vízöblítéses vécék és bojlerek is helyet kaptak benne. Mivel a vasút háború idején is kulcsfontosságú, az épületben egy külön vezérlőközpont is található a pályaudvar térképével, amelyen mágneses figurákkal jelölhetők a stratégiai fontosságú létesítmények. Kísérőnk szerint az egyik szélső helyiségben megbúvó, kézi kapcsolású telefontközpont nemrég még vonalat adott, látogatásunkkor azonban már süket volt a kagyló.

A cikkben és a bejáráshoz nyújtott segítséget köszönjük a bunkertúrákat szervező Somogyi Leventének, akinek Facebook-oldalán további fotók láthatók hazai bunkerekről.