József Attila-díj: Szőcs az önálló ítélethez való jogáról ír Kukorellynek

Válasz egy egykori jóbarátnak (LMP) című válaszlevelében reagált Szőcs Géza kulturális államtitkár Kukorelly Endre író-költő, LMP-s képviselő nyílt levelére, amelyben utóbbi azt kérte számon, ki és miért változtatott az idei József Attila-díjasok névsorán. Szőcs azt írja, elérkezettnek látja az időt, amikor a kulturális tárca irányítójának lehet saját véleménye arról, hogy ki érdemel meg valamely díjat.

Szőcs Géza kulturális államtitkár nyílt levélben reagált Kukorelly Endre író-költő, LMP-s képviselő neki címzett nyílt levelére. Kukorelly - ahogy az [origo]-nak is elmondta -, azért írt levelet az államtitkárnak, mert nem értett egyet azzal, hogy az írószervezetek javaslatára fittyet hányva cseréltek ki négy nevet a József Attila-díjra javasoltak névsorában. Miután Réthelyi Miklós miniszternek (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) nem ez a szakmája, Kukorelly vélelmezte, hogy Szőcs nyúlhatott bele a listába. Kukorelly mellett a listát összeállító kilenc írószervezet is tiltakozott az eljárás ellen, ők az érintett minisztériumnak küldték el levelüket. (Az előzményekről bővebben itt olvashat.)

Szőcs Géza Válasz egy egykori jóbarátnak (LMP) című nyílt levele a következő sorokkal kezdődik: "Kedves Bandi, azzal álltam (nem át, nem is be, egyszerűen csak: oda) politikusnak, hogy a mocsokra nem válaszolok, lehetőleg el sem olvasom, nem foglalkozom vele. Ámde mivel valaha, még jóval az LMP-s idők előtt, drámai leépülésed előtt mégiscsak kollegiális viszonyban voltunk, ezúttal kivételt teszek, és válaszolok arra, amire meggyőződésem szerint nem volna szabad reagálnom".

Ezután saját szerepéről ír: "Tudnod kell mindenek előtt, hogy az irodalmi díjak odaítélésének szabályozása nem teszi lehetővé, hogy az államtitkár bárkit is felterjesszen Kossuth- vagy akár csak József Attila-díjra. Ezen nem változtat a tény, hogy ugyanakkor jelentős mérlegelési és másodlagos javaslattételi joga van: véleményezheti a mások által felterjesztett alkotókat, egyetérthet vagy nem azzal, hogy egyik vagy másik író megérdemli-e a szóban forgó díjakat. Idén a Kossuth-díj bizottságban is csak azokra az írókra szavazhattam, akiket előzetesen valaki már felterjesztett."

"(...) az elmúlt két évtizedben nem sok szerzőt tiltottak be Magyarországon az egyes kormányok - s ha megtették volna, nevetség tárgyának teszik ki magukat - folytatódik az államtitkár levele. - Úgyhogy elérkezettnek látom azt a pillanatot, amikor a kulturális tárca irányítójának lehet és legyen saját véleménye arról, hogy ki érdemel meg valamely díjat. Mint leveledből kiderül, egy államtitkárnak vagy miniszternek maximum annyi kompetenciát engedélyeznél, hogy tudomásul vegye az író-szervezetek listáját, amelyet az orra alá dugnak. Ezt helytelennek vélem, és mindent meg is fogok tenni azért, hogy a kultúrpolitikus ne bábu vagy mások utasításainak végrehajtója legyen, hanem olyan szereplő, akinek elismerik az önálló ítélethez való jogát" - írja Szőcs, hozzátéve, hogy nem titkolja, van 10-12 olyan költő, író, akiről úgy gondolja, hogy már akár idén megérdemelték volna a József Attila-díjat. "Ez nem jelenti azonban, hogy ne azonosulnék az idén díjazottak listájával, vagyis, hogy el akarnék határolódni tőle" - írja Szőcs.

Később arról is ír, hogy Kukorelly "mérge" szerinte onnan ered, hogy "úgy gondolja, kiérdemelte a Kossuth-díjat", de mivel ezt nem merte szóvá tenni, inkább nekiesett Szőcsnek. "Csak Kossuth helyett kellett József Attilát írnod. Mi más magyarázná azt a dühöt és mocskosságot, amivel rám támadtál? Mióta éled meg ilyen fájdalmasan, ha négy arra érdemes költő helyett másik négy ugyancsak érdemes költő kap díjat?" - írja. Levelében korábban arról is szól, hogy nem emlékszik arra, hogy Kukorelly akkor is felemelte volna a hangját, amikor egy ízben Szőcsnek nem merték átadni a József Attila-díjat.

A teljes levél az Irodalmi Jelenben, itt olvasható el.