Gyurcsány érintése okozhatja az 56-os emlékmű vesztét

A Szoborpark tervezője jogilag és művészileg értelmezhetetlennek tartja az 56-os emlékmű szocialista szobrok közé költöztetését, a Műcsarnok frissen kinevezett igazgatója, Gulyás Gábor szerint pedig a rendszerváltások gyakorlata az emlékművek áthelyezése vagy lebontása. Szőcs Géza kulturális államtitkár jelentette be, hogy egy terv szerint a Városliget széléről a Szoborparkba költöztetnék a Gyurcsány-kormány által elfogadott és 2006-ban felállított 56-os emlékművet.

"Az 56-os emlékmű esetleges Szoborparkba helyezése semmiféleképpen sem esztétikai kérdés - egyértelműen politikai üzenete van, hisz szobrokat rendszerváltáskor szokás lebontani vagy elszállítani" - mondta az [origo] kérdésére Mélyi József művészettörténész, aki szerint Szőcs Géza kulturális államtitkár azt a retorikát követi, amely az utóbbi húsz évet összemossa az 1990 előtti évtizedekkel.

A művészettörténész sarkos véleménye is jelzi, hogy milyen érzékeny kérdést nyitott meg Szőcs Géza kulturális államtitkár azzal, hogy február közepén az új múzeumi negyeddel összefüggésben közölte, hogy lebontatná, és vagy a Szoborparkba, vagy a tököli volt szovjet laktanya területére helyezné át az 56-os emlékművet. Az államtitkár azzal indokolta az egyelőre hivatalosan nem jóváhagyott tervet, hogy az emlékmű "szerencsétlen helyen és alakzatban" valósult meg.

Az Ötvenhatosok terén álló, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készült emlékmű politikailag terhelt helyen áll: az ötvenes évekig a Regnum Marianum-templom állt a helyén, amelynek lerombolásáról 1951-ben döntött Rákosi Mátyás. A templom helyére Sztálin szobrát állította fel, amelyet az 56-os forradalom döntött le. 2004 augusztusában aztán a Medgyessy-kormány határozatban döntött arról, hogy 2006. október 23-ára, a forradalom ötvenedik évfordulójára itt készüljön el az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve. Az emlékmű ellenzői részben esztétikai kifogásokat hoztak, de gyakoribbak voltak azok a hangok, amelyek szerint az emlékmű a balliberális kormány (amelynek vezetését 2004 szeptemberében Gyurcsány Ferenc vette át) politikai üzeneteként értelmezendő: a Magyar Nemzet 2005. július 12-i számában Wittner Mária 56-os halálraítélt szabadságharcos, fideszes képviselő például azt mondta, hogy az 56-os emlékmű nem 1956-ról, hanem 2006-ról, a rendszerváltozás utáni magyar történelem mélypontjáról szól. Azt is mondta, hogy a Gyurcsány-kormány szerinte saját magának állít emlékművet.

Megváltozna a Szoborpark funkciója

Az emlékművel szomszédos Műcsarnok nemrég kinevezett igazgatója, Gulyás Gábor az [origo] kérdésére a műalkotások áthelyezéséről általánosságban azt mondta: "Az ideológiai, politikai üzenetet megidéző emlékművek lebontása vagy áthelyezése a rendszerváltás szimbolikus gyakorlata volt." Szerinte alaposan meg kell fontolni az emlékmű további sorsát: "1956 eszméje a magyar demokrácia alapja, pártpolitikai szimpátiától függetlenül közelmúltunk egyik legfontosabb viszonyítási pontja." Emiatt szerinte az emlékmű ügye nagy jelentőségű; amennyiben az 56-os szobor áthelyezéséről döntenek, fontosnak tartja, hogy az átgondolt, koncepcionális és széles körben elfogadható módon történjen.

Az 1956-os forradalom emlékműve az Ötvenhatosok terén

Éppen a koncepciót hiányolja Mélyi József művészettörténész. Szerinte ugyanis egy ilyen döntés megváltoztatná a Szoborpark funkcióját, amelyben 1993-as nyitása óta ugyanaz a 42 darab szobor áll (A további részletekért olvassa el keretes írásunkat!). A Szoborpark tervező építésze, Eleőd Ákos a költözési tervet művészi és jogi szempontból is értelmezhetetlennek nevezte, az ötlet szerinte nem más, mint egy gondolatkísérlet. Az építész jelezte, ennél részletesebben nem kívánja kommentálni a tervet az [origo]-nak.

Politika versus esztétika

Esztétikai szempontból Mélyi József is problematikusnak tartja az emlékművet, véleménye szerint a sűrűsödő cölöpök között a néző szó szerint beszorulhat a "tömegbe", a kockaköveket felszántó ékforma pedig egyszerre agresszív és didaktikus. "A politikai és az esztétikai ítélet azonban két, egymástól független kérdés" - mondta, majd hozzátette azt is, hogy a Gyurcsány-kormány is hibát követett el azzal, hogy amikor a pályázat során a győztest kiválasztotta, nem folytatta le az emlékmű mondanivalójáról szóló vitákat, amelyeknek kézenfekvő helyszíne szerinte a parlament lehetett volna. Mélyi Pótó Jánost idézi, aki szerint a zsűri felelőssége lett volna adott esetben kimondani, hogy 2006-ban nem érett meg az idő arra, hogy a kormány ilyen körülmények között állítson fel egy központi '56-os emlékművet.

Az emlékmű tervezését 79 induló közül közbeszerzési tervpályázaton ítélték oda az I-ypszilon építészirodának. Az iroda egyik tagja, Emődi-Kiss Tamás az [origo]-nak azt mondta, mivel szerintük az emlékmű áthelyezésére vonatkozó kérdés nem művészeti jellegű, nem akarnak róla véleményt nyilvánítani. Hozzátette, az iroda érdeklődve várja, mi lesz az emlékmű további sorsa.

A Szoborpark története
Budapest 22. kerületében, a 7-es főútvonal mellett található a Memento Park, kortörténeti emlékhely, kulturális központ, egyben idegenforgalmi látványosság, amelynek hangsúlyos része a Szoborpark. A gyűjteményben politikai vonatkozású, egykori köztéri szobrok láthatók, amelyek a szocialista kultúrpolitika és eszmerendszer igényei alapján 1947-1988 között kerültek Budapest utcáira - áll a Szoborpark honlapján.

A Szoborpark felülnézete

A Szoborpark létrejöttét 1991-ben Budapest Főváros Közgyűlése kezdeményezte. A majdani parkba kerülő dokumentumértékű, eltávolítandó-áthelyezendő emlékművekre, emléktáblákra a budapesti kerületek polgármesterei és a helyi kulturális bizottságok tettek javaslatot. A kerületi döntések nyomán állt össze az a 42 alkotásból álló lista, amely a szoborpark kialakítására kiírt építészeti tervpályázat alapjául szolgált. Az építészeti tervpályázatot Eleőd Ákos nyerte meg. A hivatalos megnyitó 1993. június 27-én, a megszálló szovjet Vörös Hadsereg Magyarországról való távozásának második évfordulóján volt. A nyitás óta nem változott a parkban kiállított szobrok száma.
(Forrás: Szoborpark)

***

Ha ebben vagy bármilyen más témában kérdezne a főpolgármestertől, most megteheti! Az [origo] videointerjút készít Tarlós István főpolgármesterrel március 2-án. A kérdéseket olvasóink tehetik fel, szintén videón. Kattintson ide!