"A nemzetállam a legjobb megoldás" - Roger Scruton Budapesten

Vágólapra másolva!
Két napra Budapestre látogatott az angolszász világ egyik legismertebb konzervatív figurája, Roger Scruton. A filozófus a fiatalokból álló Common Sense Society meghívására érkezett a fővárosba, csütörtökön pedig egy nyilvános előadást tartott az Ybl Klubbal együttműködésben "A kultúra újrafelfedezése a posztmodernizmus romjai között" címmel. Roger Scruton az [origo]-nak beszámolt arról, hogyan járult hozzá a Beszélő megjelenéséhez, hogyan szerzett magának feleséget egy rókavadászaton, és elmondta azt is, mi a baj Lady Gagával.  
Vágólapra másolva!

Előadásában megemlítette, hogy a nyolcvanas években többször járt Magyarországon, amolyan jobboldali Che Guevaraként bomlasztotta a rendszert. Hogy érezte, milyen volt a légkör akkoriban?

Azon kevés nyugatiak közé tartoztam, akik szerettek volna tenni valamit a világnak ezen a felén, de semmit sem tudtak arról, mi folyik itt valójában. Nem tudtuk, mert a kormányaink - szerintem a legalapvetőbb hibát elkövetve - diplomáciai kapcsolatba bonyolódtak Kelet-Európa kommunista országaival, ezért mindig kompromisszumokat kellett kötniük ezzel a hazug rendszerrel. A valós helyzetet nehéz volt megismerni. A nyolcvanas években aztán sok minden kiderült, nagyrészt a lengyel Szolidaritásnak köszönhetően. De Magyarországról senki sem tudott semmit.

Miféle szabotázsakciókat hajthatott végre egy filozófus a Vasfüggöny túloldalán?

Csupán annyit tettem, hogy támogattam azokat, akik elgondolkodtak a helyzetről, és elgondolkodtak az igazságról- és a gondolataikat terjesztették is. Ismertem többek közt Kis Jánost, Haraszti Miklóst, és a Bibó Kollégiumban egyszer előadást tartottam a marxizmusról és a jogról - arról, hogy a kettő miért zárja ki egymást. Bombákkal és fegyverekkel nem volt dolgom, bár ezek sem lettek volna haszontalanok. De hát ezt a magyarok már kipróbálták '56-ban.

Az ön bombája a tinta volt.

Abban az időben több szamizdat kiadvány is létezett: könyvek, folyóiratok, mint például a Beszélő, illetve rövidebb könyvek, amelyeket javarészt Demszky Gábor adott ki. Stencilezőgéppel dolgozott, úgyhogy tintát vittem neki, vagy ha én nem tudtam jönni, másokkal küldettem.

Nagy-Britanniában nemrég kötöttek útilaput a 13 évig kormányzó Munkáspárt talpára. Miben áll Tony Blair és Gordon Brown öröksége?

Blair és Brown öröksége borzalmas. Mint tudja, a gazdaság kész katasztrófa, az ország annyira eladósodott, mint soha korábban. A Munkáspárt szándékosan teremtett az államtól függő, egészen új területeket, abban a reményben, hogy az új állásokat betöltők rájuk szavaznak majd. A katasztrofális bevándorlási politika nagyon nagy mértékben növelte a munkanélküliséget, mert az újonnan bevándoroltak töltik be a munkahelyeket. Mindez óriási gazdasági káoszhoz vezetett. A Munkáspárt nekilátott az intézmények rendszeres lerombolásának. Ebben kétségkívül eredményes munkát végeztek.

Mi a helyzet David Cameronnal, az új kormányfővel?

Cameron valóban szeretne kezdeni valamit a gazdasági helyzettel, és azt hiszem, a bevándorlással is, legalábbis megpróbálja stabilizálni a helyzetet. De abban nem vagyok biztos, hogy bármilyen elképzelése lenne arról, hogyan kellene megjavítani az intézményeket - bár ez borzasztóan nehéz feladat.

Az Anglia, egy eltűnő ideál című könyvében sokszor mintha Disraeli miniszterelnököt visszhangozva védené az angol életformát, és az angol tájat. Mi maradt mára mindezekből?

Természetesen, bizonyos mértékig ma már mindez csupán az emlékeinkben él. Ám az angol életforma valamennyire ma is létezik, csak helyre kellene hozni. A vidéki élet minden tekintetben gyengélkedik. Nem tudjuk, hogy túléli-e a következő húsz évet.

A munkáspárti kormányzat betiltotta a rókavadászatot, amit egyébként ön is rendszeresen művel. Lecsukták már emiatt?

Nem, nem. Voltak különböző kísérletek, de aztán rájöttek, hogy ez a törvény kikényszeríthetetlen, úgyhogy feladták az egészet. Az a törvény teljesen elhibázott.

Az angol életformának vannak előre megjósolhatatlan örömei is. Egyszer például elmulasztotta a rókát, viszont talált egy feleséget.

A vidék és a lovak szeretete miatt kezdtem vadászni, elég későn. Sohasem voltam igazán jó lovas. Amikor bemutattak a későbbi feleségemnek, azt gondoltam, milyen kedves lány, milyen nagyszerű lehet annak, aki egy ilyen csinos és jóindulatú lányt vesz feleségül. Legközelebb, amikor kilovagoltunk, leestem a lóról. Ő megállt, és felsegített. Ezután nagyon közeli barátok lettünk.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Visszatérve Angliára: a hírekben gyakran szerepelnek a muszlimokkal való problémás együttélés miatt. Egyetért Samuel Huntington neves tézisével, miszerint a civilizációk összecsapásával van dolgunk?

Igen és nem. Az összecsapással egyetértek, azzal viszont nem, hogy mindez civilizációk összecsapása lenne. Az iszlám ugyanis elvesztette saját civilizációját: a legtöbb muszlim, különösen a Pakisztánból a Nagy-Britanniába kivándorlók nagyjából ismeri a Koránt, ám a legtöbbjük nem tud arabul. Nem ismerik az iszlám teológiát, az iszlám irodalmát, a szúfi költőket, vagy az Ezeregyéjszaka meséit pedig biztosan nem - egyszóval mindazt, ami az iszlám kultúrát naggyá tette. Nem ismerik a nagyobb mecseteket, nem ismerik a Mimar Sinan tervezte épületeket Isztambulban. Mindez teljesen ismeretlen számukra.

Hogyan lehetne kezelni a bevándorlás okozta problémát? Egyetért például a burka betiltásával Franciaországban?

Egyetértek vele, hiszen a franciák akarták így. Ha az angolok is ezt szeretnék, úgy én is, de ha elleneznék, én is így tennék. Azt hiszem a legfontosabb dolog, amit közölni kellene a muszlim bevándorlókkal, hogy ebben az országban ezek és ezek a szabályok. Ha nem akarod betartani őket, itt egy jegy a hazaútra.

Mi a helyzet a vallási ellentéttel? Egyszer Richard Dawkinsszal, talán a legismertebb ateistával is vitázott a vallás kérdéséről.

Nyugaton a vallásról szóló viták a kereszténység és ateizmus ellentéte helyett inkább arról szólnak, milyen messzire ment az iszlám. Hogy annyira eltorzíthatja valakinek az elméjét, mint a terroristák példája mutatja. Szerintem azonban az ateizmus rossz válasz, mert a muszlimok sosem fogadnák el. A válasz a megfelelő kételkedés: nehéz helyzetben vagyunk az iszlámmal, mert azon az abszurd elképzelésen alapul, hogy a Korán Isten szava. Azonban valahogyan muszáj közölni velük, hogy úgy is lehet valaki vallásos, ha elfogadja, hogy vannak olyan emberek, akik nem hisznek abban, hogy a Korán Isten szava lenne.

A nemzetek szükségességéről című könyvében a nemzetállamot veszi védelmébe. Milyen veszély fenyegeti ma a nemzeteket?

Mindig is voltak olyan félművelt értelmiségiek, akik azt hitték, hogy a lojalitásnak van alternatívája. Ezek értelmiségiek mindig azt gondolják, hogy a hétköznapi emberek ragaszkodása a családhoz, a hazához, vagy a valláshoz meghaladható valamilyen átfogó, globális vízióval. Csakhogy ez nem így van, ezeket nem lehet felülírni. A jelenlegi legjobb megoldás a nemzetállam.

Gyakran kritizálja a modern kultúrát. Mi a baj például Lady Gagával?

Még sosem írtam Lady Gagáról, de azt hiszem, ugyanabban az üzletben utazik, pont olyan ügyesen használja a testét, mint Michael Jackson, a hangja pedig érdes és pontos. Borzasztó zene, mindenféle zenei vagy morális minőség nélkül. Az üzenete meglehetősen gyászos és nihilista. De nem érzem úgy, hogy veszélyt jelentene a kultúrára - bár a fiatalok bálványozzák a popzenészeket, úgyhogy ebben az értelemben talán mégis veszélyes lehet.

Van olyan modern művész, akit kedvel?

Hogy Angliánál maradjak: David Inshaw kortárs festő kiváló. John Simpson kortárs építész, David Matthews kortárs zeneszerző szintén zseniálisak, és kifejezetten szeretem Ian McEwan regényírót, illetve Seamus Heaney költőt is. Azt hiszem, a kultúra teljesen egészséges, a figyelem viszont a bóvlira, és nem ezekre a nagyszerű emberekre irányul.

Mi a közös vonás azokban, akiket említett?

Azt mondanám, az erkölcsi komolyság, és a szépség szeretete.

Nemsokára jelenik meg Magyarországon a borról szóló könyve. Mi a közös a borban és a filozófiában?

Az igazságra való törekvés. De a kompromisszumra való törekvés is, hogy nyugodtan vegyük a különbségeket.

Ismeri a magyar borokat?

Nem vagyok óriási szakértő, de a szekszárdi rosé csodálatos. Épp az imént ittam egy pohárral.

Egy magyar filozófus is írt könyvet a borról és a filozófiáról, Hamvas Bélának hívták.

Sajnos Hamvas könyvét csak akkor olvastam már, amikor a sajátomat befejeztem, viszont a függelékben röviden írok róla. Nagyon nyugtalan voltam, amikor felfedeztem, hogy valaki megelőzött. De amikor megismerkedtem az életével, és megtudtam, hogy Lukács György gyűlölte őt, és el is pusztította, úgy éreztem, hogy rokonlelkek vagyunk, hiszen Lukács halála után továbbra is mérgezi a levegőt.

Reakciósként lázad a műanyag dugó ellen.

Minden ilyesmi ellen lázadok.

Ideális világát Scrutopiának nevezi. Mi valójában Scrutopia?

Minden, amit teszek, Scrutopia megteremtéséről szól. Azt hiszem mindannyiunk kötelessége, de különösen az értelmiségiek érzik annak, hogy kifejlesszük a jóra való érzékünket. És ami nagyon fontos, hogy otthonra leljünk, amikor bármilyen jó dolgot megvalósítunk, hogy megtaláljuk a helyet, ami a miénk, hogy jó viszonyban legyünk felebarátainkkal, és a bor az, ami erre képessé tesz minket. A bor a megállapodás oka és eredménye is egyben.