Róluk is szólhat ez az év - 2008 felfedezettjei lehetnek

Vágólapra másolva!
Az év elejei uborkaszezon idején magától értetődően hálás téma, hogy milyen új előadók és stílusok bukkanhatnak majd fel az elkövetkező tizenkét hónapban. Angliában és az Egyesült Államokban szinte már hagyományosan beindul néhány zenekar befuttatása a megelőző év végén, kritikusok és rádiósok jó pár tehetségre, lehetséges sztárra felhívják a figyelmet. Mi is kísérletet teszünk a 2008-as év néhány várható új külföldi és magyar felfedezettjének bemutatására.
Vágólapra másolva!

Téved az, aki arra gondol, hogy pontosan kijelenthető, kik fognak szólni az új évben a rádiókban, televíziókban, fesztiválokon. Persze, néhány befolyásos újságíró vagy médium képes olyan felhajtást generálni egy-két előadónak, együttesnek, ami kitűnően megalapozza az adott produkció útját, de a végső szót úgyis a közönség mondja ki. Angliában minden év elején közel 150 zenei megmondóember szavaz arról, hogy szerintük kik lesznek az év felfedezettjei. A felsorolásba azok a zenekarok, előadók kerülnek, akik az előző évben néhány emlékezetes koncerttel vagy kislemezzel már felhívták magukra a figyelmet, ám teljes albumot még nem jelentettek meg, vagy az igazi áttörést még nem érték el.

A tavalyi listából jól leszűrhető, hogy mennyire igazak a fenti állítások. Kétségtelen, a 2007-es szavazás első helyezettje, Mika szép karriert futott be több mint 4 millió eladott lemezzel, sőt a lista bronzérmese, a Klaxons megkapta az egyik legrangosabb zenei díjat, a Mercuryt is. Van azonban jó néhány előadó a felsoroltak között (Sadie Ama vagy a Ghosts), akik megragadtak az underground mocsarában, s a széles nyilvánosság elé csak az év eleji voksolás kapcsán jutottak. Ilyen listák most is készültek az óceánon innen és túl is, nézzük tehát kikre érdemes figyelni az elkövetkező néhány hónapban.

A közel 150 brit zenei újságíró idén is összedugta a fejét, s a listából annyi már most leszűrhető, hogy a ködös Albionban még mindig az indie rock és annak oldalági rokonai dominálnak, meg persze az ifjú énekesnők. Ilyen színfoltja a listának az 1984-es születésű walesi soul énekesnő, Duffy. Sokan az új Dusty Springfieldet látják benne, a kifinomult klasszikus stílusával, elképesztő énekhangjával épp olyan, mintha egy hatvanas évekbeli televíziós show-ból lépett volna elő. A szőke énekesnőnek is köze van az indie-szcénához, hisz a Suede egykori gitárosa, Bernard Butler segédkezik neki (többek között a dalok írásában is). Duffy gyermekkorában kezdett bluest és soult énekelni, majd 2003-ban a walesi Megasztár-ban második helyezést ért el. Az énekesnő saját elmondása szerint nem fedezte fel a hangjában rejlő lehetőségeket, míg nem találkozott a legendás Public Image Ltd együttes egyik alapítójával, Jeanette Lee-vel, aki jelenleg menedzserként dolgozik a hölgy mellett. A debütáló albuma márciusban fog megjelenni, melyről az első dal Rockferry címmel már kislemez formátumban is elérhető.

Duffy - Rockferry

A szavazás első helyén is egy soul énekes-dalszerző hölgy végzett. A 19 éves Adele Atkins akár Kate Nash húga is lehetne, mind külsőre, mind zenei felfogásban hasonlít a tavalyi év egyik felfedezettjére, bár az énekhangja, és stílusa inkább Amy Winehouse-éra emlékeztet. Szívbemarkoló, szerelmes dalait érzelmes hangján előadó énekesnő ugyanabba a művészeti iskolába járt, ahová az imént említett két művész. 2006 nyara óta koncertezik, s olyan előadókkal lépett fel, mint Jamie T, vagy Devendra Banhart. Első kislemeze tavaly októberben jelent meg Hometown Glory címmel (itt meghallgatható), debütáló albuma pedig január 28-án kerül a boltok polcaira, s mindenképpen ígéretes anyagnak tűnik.

A brit zenei újságírók által összeállított lista első ötösében három indie zenekar is helyet kapott. A kéttagú, egy lány énekes-gitárosból és egy fiú dobosból álló The Ting Tings-t afféle inverz White Stripesnak is nevezhetnénk, bár a két zenekar stílusa azért jócskán különbözik. A 2006-ban alakult manchesteri Ting Tings saját bevallása szerint garázs-popot játszik, első kislemezük That's Not My Name címmel egy helyi kiadónál jelent meg 2007-ben, ám hamarosan az ismert BBC lemezlovas, Steve Lamacq playlistjén landolt. Első koncertjüket is ebben az évben adták, majd a júniusi Glastonbury fesztiválon egy emlékezetes koncerttel hívták fel magukra a figyelmet.

A 2008-as év másik nagy indie reménysége a glasgow-i Glasvegas lehet. Stílusukat nehéz meghatározni, igazi grandiózus gitárfüggöny kíséri a dalaikat. Úgy szólnak, mintha az '50-es, '60-as évek rockabillyjét és popját kereszteznék a Jesus And Mary Chainnel. Az Oasist is felfedező Alan McGee szerint egyenesen az utóbbi 20 év legjobb skót zenekara a Glasvegas. (Valószínűleg nem hallotta még a Franz Ferdinandot.) Frontemberük, James Allan énekstílusa a korai Liam Gallagherre emlékeztet, a zenekar hangzása pedig afféle modernkori "wall of sound". Szép elismerés a kvartettnek, hogy a trendformáló zenei szaklap, a New Musical Express szerint 2007 legjobb dalainak a listáján a második helyezést ért el a Daddy's Gone című szerzeményük, s az újság véleménye szerint ez a legjobb debütáló kislemez az Arctic Monkeys felbukkanása óta. Koncerteztek már Ian Brown és a Dirty Pretty Things előtt is, s egyik legismertebb rajongójuk Elvis lánya, Lisa Marie Presley.

Foals - Hummer

Az öttagú indie-punk-funk zenekar, a Foalsa BBC által közzétett lista ötödik helyén végzett. Ha létezik intelligens matek-metál, akkor a Foals intelligens matek-indie-nek nevezhető. A zenekar Hummer című dala már 2007-ben közönségkedvenc lett, hazánkban is lehetett rá táncolni jobb klubokban. Amerikában a legendás Sub Pop adja ki az anyagaikat, első nagylemezük márciusban fog megjelenni Antidotes címmel. Akikre még érdemes lehet figyelni az angol útmutatások szerint, az a vicces nevű Joe Lean And The Jing Jang Jong, akik szintén a "megunhatatlan" indie-vonal szereplői, bár elképzelhető, hogy épp a 2008-as év jelenti a sok egyenzenekar uralkodásának a végét, hiszen ezekben a zenékben túl sok újdonságot már 2007-ben sem találtunk.