A független szektor ébredt korábban - lemezajánló

Vágólapra másolva!
Még a közepesen híresnek számító zenekarok is pihennek még januárban, úgyhogy e heti lemezajánlónkban csak független előadókról olvashatnak, de ez nem jelenti azt, hogy ismeretlenekről lenne szó. Itt van mindjárt Cat Power, aki borítékolható, hogy rövidesen a legkedveltebb amerikai énekes-dalszerzőnők közé tartozik majd. Itt van továbbá a mai déli rockzene zászlóshajójának számító Drive-By Truckers, a megdöbbentően tehetséges MGMT és a pszichedelikus rockzene megmentőjének kikiáltott Black Mountain.
Vágólapra másolva!

Cat Power: Jukebox

Várakozások: A kilencvenes években még csak viszonylag szűk körben istenített indie gitáros-énekesnőből mára nagypályás énekes-dalszerzőnővé avanzsáló Chan Marshall, azaz művésznevén Cat Power talán most jutott odáig először, hogy komolyabb problémáit hátrahagyva, csak az énekléssel foglalkozzon. A hányatott életű Marshall első albuma 1995-ben jelent meg, és szomorkás, folkos hatásokat is magán hordozó lemezeivel pár év alatt megtalálta a maga táborát, noha közben volt időszak, amikor végleg abba akarta hagyni a koncertezést, ugyanis a vele járó stresszt csak az alkohol volt képes elfeledtetni vele. Első albuma, amely felkerült a lemezeladási listákra, egy feldolgozásalbum volt The Covers Record címmel, melyen többek között Bob Dylan és Lou Reed dalait énekelte. 2003-as albumán Eddie Vedder (Pearl Jam) és Dave Grohl is besegített, majd ezt követően új irányba fordult, és a két évvel ezelőtti The Greatest című lemez már a klasszikus soul felé nyitott. Bár ez az addigi legsikeresebb lemeze lett, Marshall ezt követően idegösszeomlást kapott, alkoholizmusa olyan fokú lett, hogy az öngyilkosságot fontolgatta és le is mondta amerikai turnéját. Szerencsére sikerült felépülnie, és most már múlt időben, de nyíltan képes beszélni egykori alkoholfüggőségéről, miközben komoly esélye van arra, hogy a mainstreamet is meghódítsa - belevaló énekes-dalszerzőnőkre mindig szükség lesz.

Eredmény: A Jukebox gyakorlatilag a The Covers Record második része, hiszen Marshall újra feldolgozásokat énekel, két saját szerzeményt leszámítva, de utóbbiak közül is az egyik (Metal Heart) korábbi verziója már szerepelt egy régebbi lemezen. Kísérőzenekara, a Dirty Delta Blues nem túl tolakodó, finom hátteret biztosít Marshall sebzett és az évek folyamán még képzettebbé vált hangjához, a ritmusszekciót néha visszafogott orgona is kíséri. Country, soul, gospel és big band klasszikusok ugyanazt a bánásmódot kapják, és egységes, kicsit folkos, kicsit bluesos hangulat lengi be a lemezt, melynek azért van egy férfi főszereplője is, Bob Dylan személyében. Egyrészt az I Believe In You című dalát énekli el Marshall, de a lemez kulcsfontosságú dala egyértelműen a Song To Bobby című saját szerzemény, melyben Cat Power lerója tiszteletét mestere előtt, sőt, a szöveg alapján már-már megszállottságra is gyanakodhatnánk. És bár az egész lemez szimpatikus, azért pont a Song To Bobby emlékeztet rá, hogy az igazi, mégiscsak egy saját számokból álló lemez lenne, a Jukebox inkább amolyan átmenetnek és helyzetjelentésnek tűnik.

Kiknek ajánlható: Akik hitelesen szomorú és jellegzetesen amerikai énekesnőt keresnek, akiből borítékolhatóan soha nem lesz Alanis Morissette.

Olyan, mint: Személyes számvetés 35 nehéz év után valahol az Államokban, egy bárban, zárás után.

(IB)