Pet Shop Boys: "A popot a rockzene uralja"

Vágólapra másolva!
A hét végén, a soproni Volt Fesztiválon játszott a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legismertebb szintipopegyüttese, a Pet Shop Boys. Az énekes-szövegíró, ennek megfelelően bőbeszédű Neil Tennant és a hallgatag Chris Lowe a fellépés előtt az [origo]-ra is szakított időt egy rövid interjú erejéig.
Vágólapra másolva!

Egyetértenek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a legutóbbi albummal a Pet Shop Boys visszanyerte régi formáját? Jobb a Fundamental, mint, mondjuk, a négy évvel ezelőtti Release?
- Azzal egyetértünk, hogy az új lemez gazdagabb hangzásvilágú. Az előző inkább kísérletezőbb volt. Egyébként azt gondolom, a "régi forma" emlegetése inkább amolyan zsurnalisztikai közhely. Jólesik visszatekinteni, a múltban minden nagyszerűbbnek tűnik. Arról nem is beszélve, hogy úgy emlékszem, az előző két sorlemezünk megjelenésekor is írtak efféléket. De összességében az lehet a dolog mögött, hogy kis kitérők után a Fundamental megint olyasmi, mint amit a Pet Shop Boystól általában várnak az emberek. Ami nem jelenti azt, hogy jobb is.

Nemrég készítettek egy soundtrack-albumot a Patyomkin páncélos című Szergej Eisenstein-filmhez. Kinek az ötlete volt?
- Philip Dodd, a londoni Institute of Contemporary Arts (Kortárs Művészeti Intézet) vezetője keresett meg minket, hogy komponáljunk zenét az 1925-ben forgatott némafilmhez. Természetesen elfogadtuk a felkérést, éreztük, hogy nagy feladat. Először a londoni Trafalgar téren adtuk elő, aztán turnéztunk vele Németországban, és még lesznek is fellépéseink, szerte Európában.

Elégedettek az eredménnyel?
- Hogyne. Remek volt együtt dolgozni egy igazi nagyzenekarral, a Drezdai Szimfonikusokkal. Amellett izgalmas munkamódszernek bizonyult az alkalmazkodás a film ritmusához, miközben nem számokat, hanem folyamatos zenét kellett szereznünk.

Mit gondolnak a nyolcvanas évek elektropop-hangzásának jelenkori népszerűségéről? Olyan előadók munkásságára gondolunk, mint Tiga, Fischerspooner vagy akár a Girls Aloud.
- Az az érdekes ebben a jelenségben, hogy az említett előadók valójában nem is annyira népszerűek, bár a Girls Aloudnak akadtak igazi slágerei. Tigának viszont, ha jól emlékszem, egyetlen száma jutott magasra az angliai listán. A Fischerspooner mostanra tulajdonképpen eltűnt, amit egyébként nem értek, mert az első zenéik kitűnőek voltak. Ettől függetlenül biztos, hogy az elektroclash, elektropop vagy bárhogyan nevezzük, nagy hatással volt a popra és a house-ra is. Manapság azonban, legalábbis Nagy-Britanniában, a popszínteret sokkal inkább a rockzene uralja. Elég az iTunes első háromszáz helyezettjét végignézni.

Azért kérdezzük, mert a Fundamental számai között feltűnik néhány hamisítatlan elektropop.
- Igaz, de ez nem jelenti azt, hogy mostantól ez lenne az arculatunk, csak azt, hogy nem vagyunk egyszerűen szintipopegyüttes. Sokféle forrásból merítünk, beleértve a Kraftwerket, a Depeche Mode-ot vagy a Human League-et. A Pet Shop Boys zenéje azért mégiscsak az elektronikán alapul.

Forrás: [origo]

Kit tartanak a legjobb szövegírónak a popszakmában?
- Nehéz kérdés... Hirtelen Bob Dylan és Morrissey neve jut eszembe, de szerintem, ha a befogadó "észreveszi" a szöveget, az már egyfajta kudarc. A szövegnek és a zenének ugyanis organikus egységet kell alkotnia, ahelyett, hogy külön-külön működne. Nem lenne szabad költészetként kezelni a dalszövegírást.

Nem először járnak Magyarországon. Mifélék a mostani benyomásaik?
- A korábbi fellépések során Budapestet mindig megnéztük, érdekes volt követni a változásokat. Abból az országrészből, ahol most vagyunk, még nem sokat láttunk, hiszen csak nemrég érkeztünk, de nagyon tetszett a Bécsből ide vezető autóút. Szinte nosztalgiánk támadt az egykori osztrák-magyar birodalom iránt.

Inkei Bence - Galambos Péter