Művészetek hegyen-völgyön - 15 éves Márta István álma

Vágólapra másolva!
Kamaszkorba lépett a Művészetek Völgye, hiszen a Bakony dombjai között megbúvó kis falvak - Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti és Pula - július 29-től augusztus 7-ig immár tizenötödik alkalommal várják összművészeti fesztiváljukra a látogatókat.
Vágólapra másolva!

A zeneszerzőként, színházigazgatóként és rendezőként tevékenykedő Márta István kapolcsi lakos különös álmot látott egy éjjel. A kicsi falu, ahol élt, egyszer csak megtelt nyüzsgő embertömeggel. Az öreg házak udvarán kézművesek árulták portékájukat, a pajtákban, pincékben kiállítások nyíltak, a régi malom udvarán ökröt sütöttek, az öreg nénik házi süteménnyel kínálták a látogatókat, a bácsik a jobbnál-jobb borokat kóstoltatták.

A gyerekek gyöngyöt fűztek, csuhébabát készítettek vagy üveget festettek, körhintájuk pedig fonott kosarakból álló üléseivel repítette őket az ég felé. A látogatók a helybeliek gyümölcsöskertjeiben sátoroztak, csigabusszal közlekedtek, a hangulatos zugokban előadásokat hallgattak, filmeket néztek, csapatostól parlagfüvet irtottak, este pedig hatalmasat mulattak a számtalan nép-, világzenei, dzsessz- vagy rockkoncerten.

A cirkuszi sátor és a lejtős domboldal színházzá alakult, de az emberek akár több kilométert is gyalogoltak az erdő közepére egy forráshoz, hogy a földre terített szőnyeg-színpadot körülülve gyertyafényben és a közeledő vihar villámaiban legyenek részesei a színház csodájának. Mosolyogva néztek egymás szemébe. István ekkor fölébredt és elhatározta, hogy az álmot valóra váltja.

Bár a valóságban kissé másképpen alakult ki a Művészetek Völgyének gondolata, de tizenöt éve minden évben egy hétre varázslatos hangulat telepedik az apró bakonyi falvakra és látogatóira, Márta Istvánnak és a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyesületnek köszönhetően.

Idén július 29. péntek lett a fesztivál nyitónapja, amelyen a Bárka színház Golding: A Legyek Ura című darabját adja elő Pulán. A lakatlan szigeten játszódó történethez ez alkalommal a falu melletti erdőszél természetes "díszlete" szolgál hátterül. Taliándörögdön József Attila születésének századik évfordulója alkalmából Kurtág György 1982-ben komponált, József Attila-töredékek című művét énekli a kortárs operák népszerű mezzoszoprán énekesnője, Horvát Mária. A monostorapáti katolikus templomban az Amadinda együttes koncertjével pedig kezdetét veszi az Ütősvölgy rendezvénysorozat.

Forrás: [origo]

Szombaton az egyetlen erdélyi magyar alternatív színház, a Figura Stúdió Színház előadásában látható Kapolcson Csehov Lakodalom című tragikomikus bohózata a társulat feldolgozásában. Késő este Babos Gyula, az ország egyik legjobb dzsesszgitárosa érkezik a Malompart Vendéglő színpadára, Babos Project Special nevű formációjával, mely a roma zene és dzsessz keverékét játszó Babos Project Romani vonalát viszi tovább egy új felállásban.

Taliándörögd ezen az estén is József Attilára koncentrál: a legidősebb kortárs, Faludi György mesél, Sebő Ferenc megzenésített verseit hallhatjuk, végül Földes László Hobó mutatja be Tudod, hogy nincs bocsánat című estjét, amely rendkívüli módon kötődik a költőhöz: "Verseit úgy olvasom, mint szent könyveket és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva."

Július utolsó vasárnapján Pulán a Bárkakertben kortárs irodalmunk egyik legnagyobb nyelvművészével, a költő, író, színpadi szerző Parti Nagy Lajossal beszélget Keresztury Tibor. A nap folyamán a Bárka színház kétszer is műsorára tűzi a Bérczes László rendezte, hét éve töretlen sikerrel játszott Mulatság című darabját Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Szikszai Rémusz zseniális alakításával.

Forrás: [origo]

Augusztus elsején Taliándörögdre a távoli indiai kultúra követe érkezik meg Bittner Dóra személyében, aki indiai szakrális táncot mutat be. Monostorapátiban az Ithaca Collage professzora, az amerikai Gordon Stout marimbaművész ad koncertet, aki meghatározó alakja e zeneszerszám értőinek, hiszen kompozícióinak jelentős része világszerte beépült a marimbajátékosok repertoárjába. Az Emil.Rulez! zenekar viszont elsősorban szellemes, néha szomorú vagy cinikus dalszövegeinek köszönheti rendkívüli sikerét, no meg az énekes-zongorista Hajós András médiaszerepléseinek.