Glenn Hughes, mielőtt a Deep Purple-hez csatlakozott volna, vezetője, énekese és basszusgitárosa volt az angol Trapeze együttesnek. Hughes aztán az 1972-ben távozott Roger Glover basszusgitárost váltotta. Hangját és játékát a Deep Purple Burn, Stormbringer és Come Taste The Band című albumain, valamint az együttes néhány koncertfelvételén hallhatjuk.
Ezt követően, 1986-ban Glenn elfoglalta a Black Sabbath énekesi posztját. A csapat tagjaként adott néhány koncertet és rögzítette a Seventh Star című albumot. Emellett Hughes rendszeresen jelentetett meg szólólemezeket a legkülönbözőbb stílusokban - a bluestól a funkon át a heavyig - de minden alkalommal invenciózus dalszerzői és zseniális énekesi képességeiről győzi meg a hallgatókat, amivel rászolgált a The Voice Of Rock - a Rock Hangja - címre.
Joe Lynn Turner énekes korábban a Fandango amerikai AOR csapatban gitározott és énekelt. Neve a nagyközönség számára akkor vált ismertté, amikor 1981-ben megjelent a volt Deep Purple gitáros Ritchie Blackmore vezette Rainbow ötödik stúdióalbuma, a Difficult To Cure, amelyen Turner hangját halljuk a korábbi vokalista Graham Bonnet helyett. Három évet húzott le Blackmore mellett, majd egy másik roppant technikás gitáros, Yngwie Malmsteen bandájában, a Rising Force-ban énekelt. Időközben szólólemezeket is kiadott, valamint olyan művészek albumain is hallhatjuk, mint Cher, Michael Bolton, Billy Joel és Bonnie Tyler.
1990-ben Blackmore hívó szavára ott találjuk az újjászülető Deep Purple-ben, ezt a formációt a Slaves and Masters albumon erősítette. Ian Gillan visszatértével azonban neki távoznia kellett, de nem maradt munka nélkül, mert a képességeit jól ismerték a szakmabeliek, így szinte állandóan dolgozott.
A két énekes a Hughes Turner Project lemezzel először 2002 decemberében jelentkezett, majd a sikert látva tavaly szeptemberben rátettek még egy lapáttal, és egy olyan erőteljes hard rock albumot tettek le az asztalra, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégíti.