Dalaiban megtalálhatók a klasszikus zene, a magyar és más kelet-európai népzenék motívumai, a dzsessz és a blues, de a "vendéglátós" muzsika is. Lajkó pedig ezeket a látszólag egymástól távoli elemeket képes összekötni. Tehetségére a szakma és a közönség egyaránt gyorsan felfigyelt, s sok neves együttes és egyéniség invitálta közös munkára. Így lett tagja Szabados György együttesének a Makúznak, és Boris Kovac zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal koncertezett a világhírű japán táncossal, Min Tanaka-val, és a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovic rézfúvós roma zenekarával.
Több színházi előadásnak is ő szerezte zenéjét. Egyebek közt a Szabadkai Népszínház Közellenség című darabjának teljes zenei anyagát, de az orléans-i Jozef Nadj is rendszeresen kéri fel zenei kíséret komponálására. Bozsik Yvette koreográfiájához is szolgáltatott zenei anyagot. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a Játssz Félix, játssz! című kisfilmjét.
Sok városban zenélt már: Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London - a legtöbb helyen megnyerte magának a zeneértő közönséget.
Alkotói munkásságát 1993-ban a Dresch Quartett-el közösen a Magyar Rádió Emerton Díjával tüntették ki. 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért díjat.