Kovács Ilona válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

1. Az előadás címe az volt: mennyi ész kell a látáshoz. Itt most az ész mit takar: az agyat, vagy a tudást? (Dare)

A címben szereplő "ész" szándékosan nincs túlságosan definiálva. Az volt a célom, hogy elgondolkodjunk rajta kicsit, s a triviális válaszon túl is jusson eszünkbe pár szempont. Az agy-ész megkülönböztetés máris érdekes. A magyarban ráadásul az "ész" még többet is implikálhat, például a tudáson túl kifejezett okosságot, intelligenciát. A válaszom továbbra is: a látáshoz annyi agy/tudás kell, amennyit az élőlény be tud építeni életmódja és filo-, valamint ontogenetikus fejlettsége mellett.

2. Kérdésem, hogy ezek szerint már a 6. hónapos életkor után tökéletesedik a látásunk, ami végigkísér az életünk során? (pall.g)

A 6. hónapra a szem és a látóideg fejlettsége már egész jó kontrasztérzékenységet s ezzel együtt látásélességet tesz lehetővé. Ez azonban még évekig nem éri el a felnőtt szintet. A látásélesség azonban a látásnak csak egy "adatminőség-" meghatározó része, s nem mond el szinte semmit arról, hogy mi történik az adatokkal. Mai szemléletünk szerint a látási funkciók köre igen széles, beletartozik a kép szegmentálása, az alakfeldolgozás, a kategorizáció, s még akár a megnevezés is, de ugyanígy a téri összefüggések kódolása, a mozgástervek létrehozása.

3. A túlélés szempontjából nem veszélyes, hogy ilyen könnyen át lehet verni a szemünket? (Herr Flick)

Nem is olyan könnyű átverni a szemünket (különösen, ha mindkettő nyitva van, és van sztereólátásunk). Okos kutatók és zseniális festők jöttek rá azokra a trükkökre, melyeket ma vizuális illúziókként emlegetünk. Az illúziók nem azt demonstrálják, hogy a látás becsapható, mint ahogy a bűvész sem azt demonstrálja, hogy vannak csodák. Technikáról van inkább szó, amely a látórendszer ismerete alapján egy olyan korlátozott ingerkészletet hoz létre, mely szélsőséges helyzetbe hozza látásunkat, s így könnyen feltárulnak tulajdonságai.

4. Milyen gyakorlati tanácsot adna pl. egy weboldal vagy egy újság szerkesztőinek a virtuális/valós "laptükrök" szerkesztését illetően? Inkább grafikák vagy fotók, hol helyezkedjenek el stb? Csak általánosságban persze... (Herr Flick)

Az aranyszabályokat az internetes oldalak, hirdetések készítői már régóta használják. A kérdés remek egyébként, de mint kísérletező kutató, nem szeretnék légből kapott válaszokat adni - bár szívesen rászánnék egy kis időt a már létező technikák megismerésére s továbbiak kikísérletezésére.

5. Mi okozza az embereknél a szem romlását eltérő mértékben? Van, akinek 30 éves korában már szemüveg kell, van, akinek élete végéig sem. (Dare)

Az időskori szemromlást, ún. presbiopiát a szemlencse fokozatos rugalmatlanná válása okozza, melynek következtében egyre nehezebb közeli tárgyakra fókuszálni, s például olvasáshoz szemüvegre van szükség. Ez általában a 40-50-es évek táján következik be. Genetikai adottságoktól, foglalkozástól, pupillamérettől, olvasási szokásoktól, karhosszúságtól (J) is függ, hogy végül is mikor kezd valaki szemüveget használni. Nagyon ritka esetekben betegséggel is összefüggésben állhat a presbiópia korai kialakulása. Lehet persze, hogy egy szemész (én egy egyszerű pszichológus vagyok) ennél többet is tudna mondani.

6. Miért van az, hogy egy szemész szakorvos sokszor egészen kicsi gyereknek (fél-egy évesnek) már szemüveget ír fel ? Saját tapasztalatunk volt, hogy a szem magától "rendbe jött", tehát ha szemüveget kapott volna a gyermekünk, elrontottuk volna a tökéletes látását. (Dare)

Bár vannak erről gondolataim, azt hiszem, hogy a választ inkább szemész szakembereknél érdemes keresni. Adott esetben több szakember véleményét is ki lehet kérni.