Kovács Ferenc

Az ásványi nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és hasznosítása az emberi lét és a gazdaság alapvető szükségleteit biztosítja. Ma a bányászattal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen kapcsolat van a hasznosítható ásványi nyersanyagok termelésének igénye és a fenntartható fejlődés között? Az ásványok földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig változik a termelésben élenjáró országok köre, a termelési súlypontok áthelyeződnek. Az előadás ezeken a kérdéseken túl azt az aktuális problémát mutatja meg, melyet a bányászat és a környezet óvásának, helyreállításának kívánatos összhangja jelent, különös tekintettel a villamosenergia-termelésben felhasználható primer nyersanyagok - a keletkező füstgázok - környezeti hatásaira.

I. Bevezetés
Az ásványi nyersanyagok az ember létének és jólétének alapvető feltételei. A bányászatról szóló eszmefuttatásokkal már az ókorban is találkozunk, s a történelem során előnyeit és hátrányait gyakran eltúlozták. Az energia és a nyersanyagok egyenlőtlen elosztása gyakran társadalmi, politikai feszültségek forrása. A közhiedelemmel ellentétben az ásványi nyersanyagok kitermelése során biztosítható a természet és a környezet védelme.

II. A bányászat múltja
Az ásványi anyagok, kőzetek hasznosítása szinte egyidős a tudatos emberi tevékenységgel. A bányászat tömegtermelő jellege az ipari forradalom során a szénbányászattal és a vasércbányászattal fejlődött ki. A Kárpát-medencében a bányászat az emberi történelem legelső időszakától fogva jelen van.

III. A hazai bányászat, az ásványi nyersanyagtermelés jövőbeni lehetőségei
Sokan gondolják, hogy Magyarország nyersanyag-ellátottsága felettébb szegényes. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a hasznosítható ásványi nyersanyagok mennyisége, potenciális termelési lehetőségei alapján közepesen ellátott ország.

IV. A világ bányászati iparágának termelési adatai, a változás jellemzői
Az elmúlt évtizedek politikai változásai, a világgazdaság nyitottá válása, a szállítás lehetőségei jelentős mértékben megváltoztatták a bányászati termékek termelési arányait. Egyes országok megtartották tradicionális helyüket, ám a korábban jelentős szerepet játszó nyugat-európai országok a folyamat vesztesei lettek, az Európán kívüli fejlődő országok pedig a győztesei.

V. A villamosenergia-termelés alakulása, a primer nyersanyagok aránya a termelésben
A villamosenergia-termelés a fejlett országokban 30 év alatt kereken kétszeresére nőtt. Az egyes országokban különbözik a villamosenergia-termelésben szerepet játszó energiaforrások - például az atomenergia - aránya.

VI. A jövő fejlődési lehetőségei
Az energiahordozók jövőbeli arányainak alakulását többféle tényező befolyásolja. Fontos szerepet játszik a hagyományos erőművek korszerűsítése vagy a szállítás és a tárolás kérdéseinek megoldása. A jövő valószínűleg a fúziós energiáé lesz, de ennek megjelenése 2050 előtt aligha várható.

VII. Az üvegházhatás és a globális felmelegedés
Az üvegházhatás kérdése izgalomban tartja a közvéleményt. A jelenséggel már egy évszázada is foglalkoztak a kutatók. A felmelegedések és lehűlések nem újkeletű jelenségek: egy milliárd évre visszamenően valószínűsíthetők a Földtörténetben, azaz az emberi tevékenység előtt is igen jelentős változások voltak a klíma alakulásában. A tényszerű, tudományos vizsgálatok szerint a fűtőanyag-felhasználás és a globális hőmérséklet alakulása között nem mutatható ki összefüggés.

Tovább