Az irodalmi lapokba is belopózott a bűn

Ami a krimiket illeti, folyóirat fronton sincs okunk panaszra. Az Élet és Irodalom ma megjelent legújabb számában (2010. szeptember 24., neten egyelőre nem olvasható) Cserna-Szabó András és Kerékgyártó István egy-egy - a lap külön felkérésére írt - kriminovelláját olvashatjuk. Cserna-Szabó hőse, Farsang, a dalköltő saját Jobbik Énjét keresteti egy magánnyomozóval. A végkifejlet fokozhatatlan, és közben még Petri György viselt dolgairól is megtudhatunk ezt-azt. Kerékgyártó írása a boldog békeidőkbe kalauzol vissza: egy nyugalmazott detektív emlékszik vissza egy Párizsban játszódó bűnesetre, mesélés közben pedig nagy műgonddal oldalast eszik, sörrel öblíti, virslit rendel hozzá pörköltszaftban. Gazdagabbak leszünk a "májusi bor" receptjével, és elámulunk, milyen apróságokon múlik a boldogság. Az Új Forrás című folyóirat szeptemberi száma is a bűnirodalom köré szerveződik (egyelőre szintén csak könyvesboltokban és néhány újságosnál keressük). "Krimit azért írok, mert szeretem olvasni. Szeretem a jó történeteket. Még izgalmasnak sem feltétlenül kell lenniük" - mondja Kondor Vilmos a vele készült interjúban. A beszélgetés mellé, természetesen, kriminovella is jár - mégpedig izgalmas. Meg tanulmányok Kondor könyveiről. Rácz I. Péter - a Coelhót is háttérbe szorító sikerkönyvről -, Stieg Larsson A tetovált lány című regényéről értekezik (a belőle készült filmet már játsszák a magyar mozik is egy ideje). Egyebek mellett még John le Carré Az üldözött című kötetéről is olvashatunk.Babiczky Tibor