A svéd Göteborgi Egyetem kutatói 864 DNS-mintát vizsgáltak meg, amelyet emberektől, állatoktól és a környezetből vettek világszerte. Olyan géneket kerestek, amelyek kapcsolatba hozhatók az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal.
A rendkívül szennyezett levegőjéről hírhedt Pekingből származó mintákból különösen nagy koncentrációban mutattak ki az antibiotikum-rezisztenciára jellemző géneket.
„Csupán kis számú légmintát elemeztünk, így az általánosításhoz több helyről származó légminták vizsgálatára van szükség – mondta Joakim Larsson, a kutatások vezetője. – Az elemzett mintákban azonban a különféle rezisztenciagének tág keverékét mutattuk ki.”
A kutatók nem tudták megállapítani, hogy a pekingi szmogból származó baktériumok élnek-e, vagy sem – ami jelentősen befolyásolja a fenyegetettség nagyságát, de Larsson azt mondta, hogy „észszerű feltételezni, hogy
élő és elpusztult baktériumok keverékéről van szó”.
Különösen aggasztó, hogy a tanulmányban kimutatták a carbapenemek elleni rezisztenciáért felelős géneket is. Ezek a vegyületek számítanak ugyanis jelenleg a „végső menedékeknek” az olyan baktériumok ellen, amelyek semmilyen más kezelésre nem reagálnak.
Az eredmények a Microbiome folyóiratban jelentek meg.