Kevés magyar aggódik a klímaváltozás miatt

klímaváltozás, tüntetés, Spanyolország, Madrid
A woman shows her green painted hands during a protest on the global day of actions against climate change on December 12, 2009 in Madrid. A planetary chain of protests headed by a mass rally in Copenhagen cranked up the heat on problem-plagued talks to build a pact to roll back climate change. If all goes well, the 194-nation conference under the UN's Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) will wrap up on December 18 in Copenhagen with a historic deal sealed by more than 110 heads of state and government. AFP PHOTO/Pedro ARMESTRE
Vágólapra másolva!
Mennyire törődik a 18-59 éves magyar városi lakosság a fenntartható fejlődéssel, ezen belül is a környezet- és természetvédelemmel? Erről készült a WWF Magyarország megbízásából átfogó közvélemény kutatás 2016 szeptemberében. Az eredmények sajnos nem túl hízelgőek.
Vágólapra másolva!

A WWF Magyarország korábbi, 2010-es felméréséhez képest 2016-ra jelentősen lecsökkent a lakosság érdeklődése és érzékenysége a globális és lokális fenntarthatósági problémák iránt. Továbbra is az ivóvizek és a természet védelme vezeti a rangsort, de a klímaváltozásért már kevesebben aggódnak, mint hat évvel ezelőtt.

Ugyanakkor a lakosság a fenntarthatósági témák megnövekedett média jelenlétét észleli, ami még inkább alátámasztja az emberek lecsökkent érdeklődését, jelezve, hogy számukra a jelenlegi formájában eleget foglalkozik a média az említett témákkal.

Az eredmények

Ha a lakosságot környezettudatossági szemszögből elkülönítjük, és azok válaszait vizsgáljuk meg egymáshoz képest, a helyzet még elgondolkodtatóbb. A lakosság túlnyomó része (42%) ugyanis mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony.

Ehhez képest a lakosság csupán 16%-a vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet - és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet.

Az állatvédelem iránt további egyötödük (21%) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (21%) viszont hidegen hagyják a zöld témák.

Illusztráció Forrás: AFP/Pedro Armestre

Ami bizakodásra adhat okot

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre (pl. takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás), és nőtt a helyi előállítású termékek preferenciája is. A 'Fair trade'-ből származó termékek vásárlása, vagy a civil szervezetek támogatása azonban továbbra is csupán a vágyak szintjén marad.

„Ma már tudjuk, hogy az emberiség bolygóra gyakorolt hatása igen drasztikus, és nemcsak egyes fajok eltűnését vonja maga után, hanem az emberek jóléte és egészsége a tét. Ezért különösen fontos megértenünk tetteink következményeit, és együtt megtalálnunk a megoldásokat arra, hogy hogyan tudunk egy élhető, fenntartható jövő felé elmozdulni.

– írta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője a kiadott sajtóközleményben.