udományosan is bizonyított: a chemtrail hülyeség

kondenzcsík, chemtrail
Vágólapra másolva!
Nincs bizonyíték arra, hogy a levegőből permetezve bárki szándékosan mérgezné a lakosságot – állítja egy tanulmány, ami először elemezte tudományosan a chemtrail néven elhíresült konspirációs-elméletet.
Vágólapra másolva!

A chemtrail már jó ideje kiemelkedő helyen szerepel a népszerű összeesküvés-elméletek ranglistáján. A „halált permetező kondenzcsíkok” sztorija egészen 1996-ig nyúlik vissza, ekkor jelentek meg először azok a vad elméletek, amelyek szerint az amerikai légierő titokzatos vegyszerekkel permetezi a lakosságot, és a jelenséget úgy lehet felismerni, hogy a gépek korábban nem látott számban és mintázatban húznak kondenzcsíkokat az égre. Ahogy az elmélet terjedt, úgy bővült a permetezett szerek listája a báriumtól az alumíniumsókon, a tóriumon és a szilícium-karbidon át egészen a műanyag szálacskákig.

De miért tenne ilyet bárki? Az elméletben hívőktől erre is számtalan magyarázat érkezett: vannak, akik szerint a kormányzatok rajtunk próbálják ki a titkos fejlesztésű fegyvereket, mások szerint vegyi úton korlátozzák a születésszámot, akadályozzák (vagy éppenséggel fokozzák) a globális felmelegedést. Az okok listája zavarbaejtően bőséges, terjedésüket pedig a közösségi médiában megjelenő tematikus oldalak, posztok sokasága csak még inkább segíti.

Forrás: Biosphoto/© Samuel Dhier / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Samuel Dhier

Azt, hogy milyen sokan hisznek a képtelen állításokban, egy 2011-es, nagyszámú résztvevő bevonásával végzett felmérés is alátámasztja:

a megkérdezettek 17 százaléka tartotta hitelesnek az emberek szándékos mérgezéséről szóló vélekedéseket.

77 kutatóból 76 abszolút hülyeségnek tartja

A chemtrail tehát nem mai találmány, tudományosan azonban mostanáig nem igazán vizsgálták a jelenséget, a kutatók rendszerint egy kézlegyintéssel igyekeztek elintézni a minden alapot nélkülöző állításokat.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmányban a Kaliforniai Egyetem munkatársai légkörkutatók két csoportjának véleményét mérték fel: geokémikusokét, akik többek között a légköri környezetszennyező anyagokat kutatják, és légkörkémikusokét, akik jól ismerik a kondenzcsíkok „világát”.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jan Woitas

Az eredmények azt mutatták, hogy 77 kutatóból 76 nem talált semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy titkos népirtó program folyna a háttérben.

Az egyetlen kivételnek számító kutató is csupán arról számolt be, hogy egy elzárt térségben a szokásosnál nagyobb mennyiségben találtak báriumot. Azok a hívők, akik chemtrailre utaló „megdönthetetlen erejű” bizonyítékokról számolnak be, gyakran sima repülőgép-kondenzcsíkokat néznek halált hozó permetnek, vagy rosszul végzett mintavételezésekre hivatkoznak.

Na de hogyan keletkezik a kondenzcsík?

Kondenzcsíkok olyan repülőgépek mögött láthatók, amelyek viszonylag magas páratartalmú levegőben -40 fok alatti hőmérsékleti tartományban repülnek. Az ilyen gépek utazómagassága körülbelül 10 km.

Amikor egy adott légrészben a levegő telítetté válik, tehát relatív nedvességtartalma közel 100%-os, megkezdődhet a pára kicsapódása, a felhőképződés. A kicsapódáshoz kondenzációs magvakra, azaz olyan részecskékre van szükség, amelyek jól nedvesíthetők, nedvszívó tulajdonságúak, amelyeken a vízcseppek keletkezhetnek. A nedvességtartalom növekedése történhet lehűléssel, bepárolgással vagy nedvesebb levegővel való keveredéssel.

Tíz kilométeres magasságban a kellően hideg levegő már csak nagyon kis mennyiségben tud vízgőzt felvenni, ezért viszonylag alacsonyabb abszolút páratartalommal is telítetté tud válni. Az üzemanyag elégetésekor egyrészt vízgőz szabadul fel, ami a gép mögött megnöveli a levegő nedvességtartalmát, másrészt olyan szilárd részecskék (pl. korom) kerülnek a levegőbe, amelyek kondenzációs magként működhetnek.

Forrás: Flickr/Jasmic

A gép mögött néhány méterrel a vízgőz kicsapódik és gyorsan megfagy, ezért a kondenzcsík jégkristályokból áll. A hajtóművek által kibocsátott hő kiszáríthatja a levegőt, de a kiáramló vízgőz általában kompenzálja a csökkenő nedvességet. Azonban ha mégis a levegő kiszáradása lép fel, akkor a felhőt alkotó vízcseppek akár el is párologhatnak, amint a repülő felhőn halad át. Ilyenkor a gép mögött egy felhőmentes nyom figyelhető meg.

Szárnyvégen keletkező kondenzcsík Forrás:Perfectly Timed Military

A szárnyvégeken is keletkezhet kondenzcsík.

Ezek alacsonyabb szinten, meleg, de nagy nedvességtartalmú levegőben alakulnak ki. A szárny mögött nyomáscsökkenés lép fel, ami lehűlést és kondenzációt eredményez.

A bizonytalanokat talán meggyőzhetik

Az, hogy egyre több kondenzcsík figyelhető meg, főként arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években a légi forgalom alaposan megnövekedett. Ráadásul ezek a képződmények sokkal hosszabb ideig megmaradnak, köszönhetően a globális éghajlatváltozásnak.

Persze a vaskalapos hívőket sem a szakértői vélemények, sem a különböző tanulmányok nem győzik meg, a mostani publikáció célja is inkább az volt, hogy a bizonytalanok számára támpontul szolgáljon.