Fölösleges Paks II. az Energiaklub számításai szerint

Elektromos autó töltődik

Elegendő villanyáramot lehet termelni 2030-ig Magyarországon még akkor is, ha nem bővítjük a paksi atomerőművet. A szakpolitikai intézet szerint a megoldás a következő: okosabb, takarékosabb áramfogyasztás, hőszigetelt épületek, több megújuló energia, rugalmasabb áramhálózat.  

Nem lesz annyi villanyáramra szükségünk, mint amennyivel a paksi atomerőmű bővítést indokolják a különböző kormányzati intézmények. Ez a kiindulópontja annak a 2030-ig szóló energetikai modellszámításnak, amelyet az Energiaklub végzett.

Melyek az eredmények?

2012-ben Magyarország 40,2 terawattóra (TWh) áramot fogyasztott. Ez a hivatalos előrejelzések szerint 50,6 TWh-ra nő 2030-ra. Az Energiaklub számítása szerint is több áramot fogunk használni a következő évtizedben, de a növekedés várhatóan lassabb, így 2030-ban csak 47,1 TWh-ra lesz szükség.

Energiahatékonysági beruházások révén és a hőszigetelt, kevés energiát fogyasztó épületek miatt fűtésre, meleg víz előállítására a mostaninál 24 százalékkal kevesebb energiát kell elhasználnunk. Az utakon 20 százalékban gáz-, a hibrid- és elektromos autók közlekednek, az áruk 30 százalékát vasúton szállítjuk.

Elekrohajtású városi kiasutó Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Megy a paksi bővítés nélkül is

Óvatosan számolva megújuló energiaforrásokból fedezzük az áramigény legalább 27 százalékát. Emellett csak csekély mennyiségben kell importálnunk villanyáramot, egy évben mindössze 0,7 TWh-t (összehasonlításként: 2013-ban 11,9 TWh áramot vásárolt külföldről Magyarország).

Mindebből az következik, hogy 2030-ban Paks II. nélkül is működőképes lesz a hazai energiarendszer, derül ki a modellszámításból. Az alternatív energetikai jövőképet kedd délelőtt mutatták be egy budapesti konferencián.

Ennek nyomán mondanak le a szénről és a földgázról Dániában

A szakpolitikai intézet szakértői a dán fejlesztésű Energyplan energiatervező szoftvert használták. A szoftverrel 1999 óta számos tudományos kutatást készítettek Dánián kívül Írországban, Kínában és Nagy-Britanniában. A dán kormány egy ilyen kutatásra alapozva döntött úgy, hogy az ország 2050-re teljesen átáll a megújuló energiaforrások használatára.

Az Energyplannel egy ország vagy régió teljes energiagazdaságát modellezni lehet. A szoftverrel egyaránt lehet számolni a lakosság, az ipar, a szolgáltatások, a közlekedés minden típusú energiaigényével.

A modell azt mutatja meg, hogy egy országban vagy régióban egy adott évben hogyan működik az energiarendszer, méghozzá órás felbontásban. Ez utóbbi azért fontos, mert folyamatosan változik, hogy mikor mennyi áramra van szükségünk, másrészt azért, mert a megújulók közül a nap- és a szélerőművek nem termelnek állandóan.

A paksi atomerőmű belülről Forrás: Bielik István

Miért 2030?

A szakpolitikai intézetben azért választották ezt a céldátumot, mert 2030-ig szólnak az Európai Unió legújabb energiapolitikai, klímavédelmi tervei, valamint a magyar kormány energiastratégiája is eddig az évig tekint előre.

Fontos szempont, hogy 2030-ban nagy valószínűséggel a paksi erőműben még mind a négy jelenlegi reaktorblokk termelni fog. Tehát Magyarországnak még van tíz-tizenöt éve arról dönteni, miként oldja meg az energiaellátását a 21. században.

„Az új atomerőmű megépítése végérvényesen megszabná, hogy milyen lesz hazánk energiarendszere.

Centralizált, vagyis néhány nagy erőmű és nagyvállalat által működtetett és irányított? Vagy pedig a fenntarthatóságot is figyelembe vevő, döntően helyi, megújuló erőforrásokat felhasználó, decentralizált rendszer lesz?” – írja a modellszámítást bemutató közleményében az Energiaklub.

A szakpolitikai intézet szerint a megújuló energiatermelésnek kellene elsőbbséget adni, többféle erőforrást kellene felhasználni, és rugalmas rendszerirányító szemlélelet kellene bevezetni. Mindez az EU terveivel is összhangban áll az Energiaklub szerint.

Bányászbrigád a Vértesi Erőmű Márkushegyi Bányaüzemében. Tavaly év végén leállt a kitermelés az ország egyetlen mélyművelésű bányájában. A földalatti bányaterület rekultivációjában, az eszközök kimentésében és a létesítmények bezárásában 2016 közepéig 235 ember vesz részt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormány tervei

A paksi bővítést egy évvel ezelőtt jelentették be. A kormány és a parlament 2014. tavaszi döntései szerint a paksi erőműben két újabb, 1200-1200 MW kapacitású reaktorblokk épül, amelyhez Oroszország biztosít tízmilliárd eurós hitelt harminc éves futamidővel. A reaktorokat a Roszatom szállítja. A beruházást előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat nem hozták nyilvánosságra.

A kormány 2030-ig szóló energiastratégiája az atomenergia mellett főleg a szénerőművekre alapoz. A üvegházhatású szén-dioxidot az erőművekre szerelt CO2-leválasztó berendezések szűrnék ki, a gázt ezután kimerült földgáztárolókba nyomnák, hogy ne kerüljön a légkörbe. Ilyen megoldást ipari méretekben Európában még sehol sem alkalmaznak.