Legyen vége az erdőirtásnak!

Erdővédelmi nyilatkozatot írtak alá az ENSZ-főtitkár különleges klímacsúcsán multinacionális cégek, kormányok, nemkormányzati szervezetek és bennszülött népek szervezetei New Yorkban kedden. A cél többek között legalább akkora területen állítani helyre az erdőket, mint India.

A New York-i rendkívüli ENSZ-klímacsúcson nagy feltűnést keltett Francois Hollande francia kormányfő, amikor bejelentette, országa egymilliárd dollárral tölti fel a fejlődő országok klímavédelmi intézkedéseit támogató Zöld Klímaalapot (Green Climate Fund, GCF).

A több mint százhúsz ország részvételével megtartott csúcson egy kevésbé látványos, de hosszabb távon elvileg sok hasznot hajtó megállapodás is született az erdők védelméről. A százharminc aláíró (országok, multinacionális cégek és nemkormányzati szervezetek) azt vállalják, hogy az erdőirtást a felére csökkentik hat év alatt, azaz 2020-ig. További tíz év leforgása alatt, vagyis 2030-ra teljesen le kell állni az erdőirtással a nyilatkozat szerint.

Még ambiciózusabb cél, hogy a felek vállalják, hogy 2020-ig 150 millió hektár leromlott állagú vidéket, erdőt állítanak helyre, 2030-ig pedig az ütemet fokozva további 200 millió hektárt. Tehát bő másfél évtized alatt 350 millió hektár (3,5 millió négyzetkilométer) újraerdősítéséről van szó – a terület nagyobb, mint egész India (2,28 millió négyzetkilométer).

Az erdők kivágása miatt csökken a szén-dioxidot elnyelő zöldfelület. Az erdőirtás felelős az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékáért Forrás: AFP/DPA/Nico Pointner

Ez lenne az eredmény

Az aláírók szerint így 4,5-8,8 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megelőzni 2030-ig, ami annak megfelelő szint, mintha a világ összes belsőégésű motorral üzemelő autóját végleg leállítanánk. Nagy-Britannia, Németország és Norvégia azt vállalta, hogy a következő években mintegy húsz program keretében támogatja az erdőirtás fékezését a szegényebb országokban, összesen 1,14 milliárd dollár értékben.

Befolyásos kormányok és óriáscégek

A jogi kötelezettségekkel nem járó nyilatkozatot többek között aláírta az Egyesült Államok, Franciaország, Indonézia, Japán, Kongó, Nagy-Britannia, Németország és Norvégia képviselője (Magyarország nem szerepel a támogatók között az ENSZ által közölt listán).

A nyilatkozat legnagyobb újdonsága, hogy a fa-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a papíriparban érdekelt óriáscégek is vállalják, hogy véget vetnek az erdőirtásnak, például a pálmaolajat (többek között a margarin alapanyagá, samponok összetevőjét) nem az irtásokon létesített ültetvényekből nyerik. A multinacionális cégek azt is vállalják, hogy beszállítóikat is a felelős erdőgazdálkodás alapján válogatják meg. Az aláírók között ott van az Asia Pulp and Paper, a Danone, a Johnson&Johnson, a L’Oreal, a Marks & Spencer, a Nestlé, a Procter & Gamble, az Unilever, az Yves Rocher Group, valamint a világ legnagyobb bevételű cége, a kiskereskedelmi lánc Walmart is. A McDonalds és a Kellogg klímatudatos mezőgazdálkodásra vállalt kötelezettséget.

Brazília kimaradt

„Ez olyan, mintha az Exxon Mobil és Amerika legnagyobb gyáriparosai, a Koch-testvérek összefognának az üvegházhatású gázok csökkentéséért” – jellemezte a The Guardiannek a nyilatkozatot Nigel Purvis, a megegyezésben közreműködő Climate Advisers tanácsadó vezetője.

Az erdővédelmi nyilatkozatot azonban nem övezi osztatlan elismerés. Brazília képviselői arra panaszkodtak, hogy országukat kihagyták az egyeztetési folyamatból. Izabella Texeira brazil környezetvédelmi miniszter a világ legnagyobb erdőségére, az Amazonas medencéjére utalva az AFP-nek kijelentette, hogy országa nélkül nincs értelme globális erdővédelmi kezdeményezésről beszélni.

A negyvenöt nemkormányzati aláíró között pedig nincs ott a Greenpeace. Kumi Naidoo, a szervezet ügyvezető igazgatója ezt azzal indokolta a The Guardiannek, hogy erős törvényekre van szükség az erdők és az emberek védelmében.