Vágólapra másolva!
Kevesebb, a méhekre nézve kockázatos növényvédőszert lehet csak felhasználni a mezőgazdaságban vasárnaptól. Négy olyan szer felhasználását korlátozták az Európai Unióban, amelyek több államban folytatott kutatás szerint elpusztítják a növények beporzását végző méheket.
Vágólapra másolva!

Az imidaklopridot, a klotianidint, a tiametoxámot és a fipronilt egyarán arra használják, hogy elpusztítsa a vetőmagra tapadt vagy a belsejében megbúvó kórokozókat; a kezelést csávázásnak hívják. Ezekről a szerekről több tudományos kutatás igazolta, hogy a vetőmagról felszívódnak a növénybe, és kockáztatják a beporzók, a méhek egészségét. Emellett a vetés során a szél a közeli méhlegelőkre szállíthatja a magokról leporló vegyszert, mely jelentős méhpusztulással járhat.

A vizsgálatok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) javasolta idén januárban, hogy a fenti csávázószereket csak olyan növénynél alkalmazzák, amelyek nem vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat. A korlátozás december 1-től lépett hatályba, ezután például a napraforgó, a repce és a kukorica vetőmagját más hatóanyagú csávázószerrel kell kezelni, mert a méhek előszeretettel gyűjtik ezeknek a haszonnövényeknek a virágporát. A szereket viszont továbbra is lehet használni olyan növényeknél, amelyek nem vonzzák a méheket.

A Greenpeace azért kifogásolja a döntést, mert a szervezet felkérésére készült elemzés szerint nem négy, hanem hét anyag káros a méhekre. Ezért a környezetvédelmi lobbiszervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy mérjék fel, hogy az összes növényvédő szer közül melyik kockázatos a méhekre, és tiltsa be az összes ilyen anyagot. A Greenpeace a Bayer, a BASF és a Sygenta vegyipari nagyvállalatokat a „2013 legfelelőtlenebb cége” díjra jelölte, mert jogi úton támadták meg az Európai Bizottság korlátozásról szóló döntését.

A méhek világszerte pusztulnak, ami azért roppant kockázatos, mert számos élelmiszer- és haszonnövény hozama a beporzástól függ, ilyen az alma, a hagyma, a mandula, az áfonya, de a lucerna is. A kedvezőtlen folyamatban a csávázószereken kívül szinte biztosan szerepet játszik a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek térnyerése, a nagyüzemi mezőgazdaság és a genetikai változatosság csökkenése is; erről itt olvashat bővebben.