Miért kap fel valakit a tornádó?

Minden a felület és a tömeg arányától függ: így tud megmozdítani a tornádó akár egy egész vonatszerelvényt. Magyarországon még nem fordult elő, hogy valakit felkapott volna a forgószél, de komoly károkat okozó, szélsebességi rekordot döntő forgószelek itthon is előfordulnak. 

Lakóautóban élt az a család, amelynek minden tagját elpusztította az Indiana állam déli részén lesújtó tornádó az Egyesült Államokban pénteken. A húsz hónapos csecsemőt a szélvihar tíz mérföldnyire (körülbelül 16 kilométer) röpítette el húszéves édesanyjával és két fiatal testvérével együtt, akik azonnal meghaltak. Őt súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba, vasárnap lekapcsolták a lélegeztetőgépről.

"Nagyon ritka esetről van szó, de fizikailag egyáltalán nem szokatlan. A tornádókban óriási a légnyomáskülönbség, ennek hatalmas a szívóhatása, és ez vezet az akár 300 kilométer/órás szélsebességek kialakulásához. Hogy éppen mit emel meg a forgószél, az csupán a tárgy vagy élőlény felületének és tömegének az arányától függ" - mondta Polyánszki Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az [origo]-nak. A szakember szerint egy közepesen erős tornádó egy vasúti szerelvényt is képes megmozdítani, mert kellően nagy hozzá a felülete.

Tornádókárok az Egyesült Államokban

A forgószél leginkább oldalirányba repíti a tárgyakat és élőlényeket, ezért számít különös esetnek, hogy egy egész családot magába szívjon, és ilyen távolságra repítsen a szélvihar. Még ritkább, hogy valaki sérülések árán, de túlélje a balesetet.

Magyarországon nem ismeretes, hogy valakit felkapott volna a forgószél, pedig évente átlagosan tíz-tizenkét kisebb, károkat alig okozó tornádó itthon is előfordul (ahogy egyre több a megfigyelő, úgy nőtt az OMSZ-hez érkező bejelentések száma is az utóbbi években). A legnagyobb szélsebességre is egy tornádó a példa, amely 1924. június 13-án fordult elő Bián. A károk alapján visszakövetkeztetve a meteorológusok úgy becsülik, hogy 310-370 km/órás lehetett benne a légmozgás.

Ha valaki tornádó áldozatává válik, az legtöbbször azért fordul elő, mert a kivételesen erős szél úgy repíti szét a fákat, az ablaküvegeket, az épületek tetejét, hogy a darabjaik becsapódásai halálos sérüléseket okoznak. Ehhez nem is szükséges feltétlenül a tornádó közvetlen közelében tartózkodni - mondta Polyánszki.

A sérülések súlyossága attól is függ, hogy milyen terepen tartózkodik az áldozat: a nyílt, sima mezőn kevésbé valószínű, hogy a tornádó felkap valamit. Az amerikai tornádófolyosóban, a Sziklás- és az Appalache-hegység között élőknek az tanácsolják, leginkább a repülő üveg- és törmelékdaraboktól féljenek, és még akkor is burkolják be magukat vastag takarókba, matracokba, ha olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs pince vagy ablak nélküli, zárt helyiség a menekülésre.

Letarolt erdő, eltört betonoszlop

A lakóautók és a könnyűszerkezetes, a helyszínen felállított házak különösen sérülékenyek a tornádókban az USA meteorológiai szolgálata, a NOAA tájékoztatása szerint. A tornádók erősségét az úgynevezett Fujita-skálán mérik. Ezen a 1-es szint a mérsékelt károkat okozó szélvihar, amelyben 138-178 km/óra a becsült szélsebesség. A NOAA szerint a lakóautókat már egy ilyen vihar is tönkreteheti, sőt elég több, az átlagosnál erősebb széllökés is. (Az 1-es erősségű tornádók meglehetősen gyakoriak, az összes megfigyelt eset 36 százalékát teszik ki.)

Így nézett ki Mezőkövesd határa a 2010 augusztusi forgószél után

Ennél erősebb forgószelek Magyarországon is előfordultak. Az okozott károk alapján következtetve a skálán a 3-as és a 4-es erősség közötti határon volt az a tornádó, amely 2005. május 18-án pusztított Hosszúpályiban. "Letarolt egy vegyes erdőt a község közelében, volt köztük olyan derékban kettétört tölgyfa is, amelynek a törzsét kézzel nem tudtuk átérni" - mondta az OMSZ munkatársa.

2010. augusztus 17-én Mezőkövesden volt tornádó, amelynek az erősségét a 2-es és a 3-as szint közé becsüli Polyánszki. "Ott egy kettétört beton villanyoszlop volt a legszembetűnőbb kár, és az volt az érdekes, hogy a település másik végén nem is vették észre a forgószelet" - mondta. A tornádó abban az intenzív zivatarláncban alakult ki, ami augusztus 17-én a Duna-Tisza közétől egészen a Cserhátig húzódott. Diósjenőn is volt aznap tornádó, amely miatt tizenöt kidőlt fa autókat tett tönkre.

A tornádóvonulás pontos előrejelzése azért nehéz feladat, mert a forgószél nem látszik a meteorológiai radaron, csak a kialakulásához vezető szupercella, így a megfigyeléséhez a közelébe kell menni. A benne uralkodó szélsebességekről is csak becslések vannak, mert a műszerek nem bírják a forgószél pusztítását. Az Egyesült Államokban 2011 tavaszán összesen 550-en haltak meg a tornádószezonban; csak a missouri Joplin városban 116-an. A legtöbb halálos áldozatot az 1925. március 18-ai forgószél követelte: a 350 kilométer hosszan vonuló viharban összesen 695 ember halt meg Missouri, Illinois és Indiana államban.

Álhír volt a szélviharban repülő kutya
Óllal együtt elrepített, majd 32 kilométerrel odébb tett le egy kutyát a Szabolcs megyei Geszterédre lecsapó vihar - írta több brit és indiai lap a magyar "repülő kutyáról" 2010 júniusában, megszólaltatva a gazdáját és megtalálóját is. Az [origo] riportere megpróbálta megkeresni a szabolcsi faluban az állat 57 éves tulajdonosát, Tamás Ágnest. Egy Tamás Jánosné nevű asszonyt talált a faluban, aki azt mondta: az unokáját nem Ágnesnek, hanem Tímeának hívják, nem 57 éves, hanem csak 22, és nem vitte el a szél a kutyájukat. A történetből a hatalmas viharon kívül egyetlen szó sem volt igaz. A szálak egy apró portugál hírügynökséghez vezettek, amely jutányos áron kínál bulvárhíreket, de nem tudni, a cég honnan vette a sztorit.