Olcsóbb lesz a válogatott szemét

A környezetterhelés csökkentésében fontos eszköz a szelektív hulladékgyűjtés is

Sokat megtakaríthat a szemétdíjon a jövőben az, aki veszi a fáradságot, és szétválogatja a hulladékot. A hulladékgyűjtő szigeteket nem számolják fel teljesen, de terjed a háznál történő, zsákos gyűjtés is. A környezetvédők szerint az lenne az igazi, ha a hulladékos rendszer most zajló központosítása a szeméttermelés megelőzését is támogatná.

"Akárhova megyek az országban, mindenki azt mondja, hogy neki fontos a környezettudatosság. Mire én azt szoktam kérdezni: akkor hogyan lehet az, hogy az egy főre eső évi 86 kiló csomagolási hulladékból csak 10-12 kiló, legjobb eseten is csak 20 kiló jut el a szelektív rendszerig? Megfelelő anyagi ösztönző nélkül nem lehet népszerűbb a gyűjtés" - mondta a lakossági hulladékgyűjtésről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője az [origo]-nak.

Jelenleg mintegy hét és félmillióan használhatnák ki a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, de a gyakorlatban mindössze egymillióan válogatják szét a szemetet. A Nyugat-Európában elterjedt módszer szerint a vegyes, nem szelektált hulladékért sokkal többet kell fizetni, Belgiumban például minden egyes zacskóért egy eurót, így a háztartások gyorsan rájönnek, hogy jobban járnak, ha külön gyűjtik a papírt, a fémet és a műanyagot.

Magyarországon jelenleg körülbelül 6600 gyűjtőszigeten alapul a szelektív hulladékgyűjtés. A rendszer a résztvevők környezettudatosságára épül, ám az OHÜ célja, hogy olyanok is szelektáljanak, akik eddig kényelmességből nem tették - mondta Vámosi. A szigetes rendszer pozitívuma, hogy a lakosság ingyen szállítja bele a hulladékot, ami még azzal együtt számolva is előny, hogy sokan nem megfelelően válogatva dobják az óriáskukákba a szemetet, így feldolgozás előtt szét kell válogatni a tartalmukat. (Hogy hol vannak gyűjtőszigetek, megnézheti a lenti térképen.)

A háztartási szemét túlnyomó része azonban válogatatlanul a lerakókba kerül. Az OHÜ emiatt hat-hét más, közvetlen és közvetett gyűjtési módszerről készít hatástanulmányokat, háttérszámításokat, és jelentős változtatásokat tervez 2013-ra. A rendszer átalakításának hátterében az áll, hogy az Európai Unió szigorított a hulladékkezelési irányelvén. "Magyarországnak 2020-ig nyolc év áll a rendelkezésére arra, hogy elérje: a lakossági hulladék legalább felét újrahasznosítsák, miközben a hasznosítás most alig 5 százalék" - mondta az [origo]-nak Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség ökoszervezet elnöke.

Zsákos szelektálás

A közvetett módszerek közé tartozik a szigetesnél kényelmesebb, egyre több településen megjelenő zsákos rendszer. A háztartások különböző színű zsákokat vagy kukákat kapnak a hulladékgyűjtő cégtől. Ezekbe típusonként kell válogatni a hulladékot, és az előre megadott napokon házhoz megy értük a cég. Aki ezt a lehetőséget kihasználja, annak kevesebb a vegyes hulladéka, amivel csak egy 60 literes edényt tölt meg a korábbi 120 literes helyett. A kisebb mennyiséggel pedig arányosan alacsonyabb lehet a szemétszállítás díja - magyarázza a jutalmazási rendszer elvét az OHÜ ügyvezetője. Budapesten például egy 120 literes tartály heti kétszeri ürítése 85 ezer forintba kerül évente, ám ha erre csak hetente egyszer van szükség, kukánként 42 ezer forintot takarított meg a társasház.

"A módszer előnye a mi szempontunkból az, hogy jóval tisztább az újrahasznosítható anyag, hátránya viszont, hogy az ilyen rendszer kiépítése és működtetése többe kerül, mint a gyűjtőszigeteké" - teszi hozzá Vámosi Oszkár.

Kézzel kell szétválogatni a gyűjtőszigeteken leadott szemetet

Az ügynökség nem tervezi a gyűjtőszigetek teljes felszámolását, ám egyenként megvizsgálja, hogy a több ezer egység hogyan teljesített az utóbbi években. "Jelenleg ez a legelterjedtebb lakossági szelektív gyűjtési mód, így szó sincs arról, hogy teljesen megszüntetnénk. Viszont szükség van egy olyan felmérésre, amely a hulladékgazdálkodási szakma által is elfogadott értékelési eljáráson alapul, és kimutatja, mely szigetek ráfizetésesek" - mondja Vámosi.

Szemétgyűjtő automaták

Az OHÜ Magyarországon még nem bevezetett hulladékgyűjtési eljárások üzleti modelljeit is megvizsgálja 2012-ben. "Ilyen az úgynevezett inverz logisztika kihasználása. Ebben a rendszerben a boltok, bevásárlóközpontok környékére telepítjük a hulladékgyűjtő egységeket. A rendszer egyaránt előnyös mindhárom szereplő, a lakosság, a begyűjtő cég és az állam szempontjából. Aki leadja a válogatott hulladékot, a jövőben pénzt is kaphat érte, másrészt úgyis elment volna vásárolni, tehát nem kellett még egy utat megtennie a gyűjtőszigetig vagy hulladékudvarig. A cégek és az állam szempontjából azért jó ez a rendszer, mert alacsonyabb szállítási költséggel jár, amellyel csökken a összbegyűjtés ökológiai lábnyoma. A másik oldalon viszont meg kell oldani a hulladéktárolás okozta közegészségügyi problémákat" - mondta az OHÜ ügyvezetője az [origo]-nak.

Ebben a rendszerben kiemelt szerepet kaphatnak a hulladékgyűjtő automaták. Az alumíniumos automata például a teljes hulladékkezelést elvégzi: válogatja a bedobott fémet, ellenőrzi, hogy a fémdobozokat a trükközés érdekében nem vágták-e ketté, kifizeti a begyűjtőt, és tömöríti is a hulladékot.

Tömörítik a szemetet a nyíregyházai szilárdhulladék-lerakóban

A Humusz munkatársa szerint súlyos ellentmondás van a célok és az új állami ügynökség működése között, mert az intézmény a hulladék gyűjtésére és kezelésére figyel, noha az uniós elv szerint a megelőzés lenne a legfontosabb és a legolcsóbb. "Ha kizárólag az újrahasznosítást támogatjuk, az a piaci logika alapján még növeli is a hulladék keletkezését, ha erős kereslet alakul ki valamelyik hulladéktípus iránt. Jelenleg úgy néz ki, a szemét keletkezésének elkerülésére nincs pénz és nincs is rá felelős. Nyugat-Európában számos helyen támogatják például a termékek tartós használatát, a javíthatóság fokozását, a használt cikkek kereskedelmét, a csomagolásmentes vásárlást. Ez utóbbihoz a kiskereskedelmi cégek itthon is csatlakoznának, ha nem lenne túlszabályozva a magyar élelmiszerpiac. Környezetvédelmi szempontból óriási csapda, hogy a hulladékkezelés új rendszere sem a megelőzésre van kitalálva" - mondta.

Sok a szemét
Jelenleg 4-4,5 millió tonna szilárd települési hulladék keletkezik évente Magyarországon, ebből 2,5 millió tonna a lakossági szilárd hulladék, amelyből 860 ezer tonna a csomagolóanyag. A hulladékgazdálkodási ügynökség célja, hogy ennek a 9-10 százalékát gyűjtse be 2012-ben, ami 20-25-kal lenne több 2010-hez és 2011-hez képest. A hosszú távú cél az, hogy a lakossági hulladékot több mint 60 százalékban szelektálva gyűjtsék.