Kislexikon

 

GDP
A bruttó hazai termék (gross domestic product) egy bizonyos terület - többnyire ország - gazdasági termelésének mérőszáma adott időszak (pl. egy év) alatt. Közgazdasági értelemben az addig felhalmozott értékhez a szóban forgó időszakban hozzáadott értéket fejezi ki. Statisztikailag úgy számítják ki, hogy az összes bruttó kibocsátásból levonják a termelő felhasználást. (Egyszerű példával: az autógyár kapuját elhagyó autók értékéből levonják a gyárba bevitt és ott felhasznált anyagok, félkész termékek, alkatrészek értékét.) Szoros összefüggés van az ország egy lakosára jutó GDP és az országban élők átlagos életszínvonala között. Ha az első országban lényegesen magasabb a GDP/fő mutató, mint a második országban, az elsőben bizonyára magasabb az átlagos anyagi jólét. Mindazonáltal az emberek életszínvonalát, az élet minőségét lehetetlen egyetlen mutatószámmal mérni, ehhez sokoldalú statisztikai megfigyelésre és mérésre van szükség.

IMF
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) 1946-ban, az észak-amerikai Bretton Woodsban alapított intézmény 182 tagállammal. Célja fenntartani a különféle valutáik vásárlásának és eladásának egy stabil rendszerét, hogy a külföldi pénznemekkel való fizetés simán és késedelem nélkül mehessen végbe az országok között. Az IMF-en belüli szavazási jog arányai a tagország hozzájárulási arányaihoz igazodnak. Az IMF feladata szemmel tartani általában a világgazdaság és különösen a tagországok gazdasági helyzetét, s megállapításairól nyilvánosan tájékoztatni a nemzetközi pénzügyi közösséget. Az IMF szigorú figyelmeztetésekben részesíti azokat az országokat, amelyekben veszélyes pénzügyi feszültségek alakulnak ki, és amelyek válságba sodorhatják nemcsak a szóban forgó országot, de más országokat is. Az IMF indokolt esetben pénzt kölcsönöz azoknak a tagoknak, melyeknek nehézséget okoz a pénzügyi kötelezettségek betartása más tagok felé. Az IMF kölcsön nem csak közvetlen segítséget ad az érintett országnak, de jelzésértéke is van, erősíti az illető gazdaság hitelképességét. Az IMF ilyes esetekben szigorú feltételekhez köti a segítséget. A bajba került és az IMF által megsegített országnak kötelezettséget kell vállalnia egy stabilizációs és kiigazítási program végrehajtására, amely egyrészt azonnali intézkedéseket, másrészt hosszabb távú, mélyreható reformokat foglal magában.

kapitalizmus
Ellentétben jelen Kislexikon címszavainak többségével, amelyeknek egyöntetű és általánosan elfogadott értelmezésük van, a "kapitalizmus" (és hasonlóképpen a "szocializmus") értelmezésében nincsen konszenzus sem a társadalomtudomány művelői, sem a politikai élet szereplői között. Más-más vonásokat tart lényegesnek az, aki híve, sőt csodálója a kapitalizmusnak, mint az, aki tárgyilagosan próbálja megérteni, vagy aki gyűlöli, és megdöntését látná szívesen. A sokféle értelmezés fogalmi szempontból kétfelé osztható. Megjelenhetnek jellegzetesen kapitalista társadalmi-gazdasági formák a történelem korábbi korszakaiban, így az antik világban vagy a középkorban: például a modern bankok előfutárainak tekinthető pénzváltók és pénzkölcsönzők, vagy egy-egy termék vételére-eladására szerveződött piacok. Ezektől a részleges megjelenési formáktól fogalmilag elhatárolható az az állapot, amikor már egy adott ország gazdaságában a kapitalista formák váltak uralkodóvá. Az előadó saját munkásságában a társadalom szervezetének erre az állapotára tartja fenn a "kapitalista rendszer" fogalmát. Három alapvonása van: (1) A tulajdonviszonyokban uralkodó (bár nem okvetlenül kizárólagos) szerepe van a magántulajdonnak. (2) A társadalmi-gazdasági aktivitások koordinálását főképpen (bár nem kizárólagosan) a piaci mechanizmus látja el. (3) A politikai struktúra nem ellenséges, hanem barátságos magatartást tanúsít a magántulajdon és a piac intézményei iránt. Ezek az alapvonások kiegészülnek azzal, hogy az érett kapitalista rendszerben a jogrend védi a magántulajdont és a maga eszközeivel előmozdítja a magánszerződés kikényszerítését.

kognitív pszichológia
A latin cognitio: megismerés szóból. A pszichológia egyik vezető irányzata a 20. század második felében. Az emberi megismerés vizsgálatát állította a kutatás előterébe. A viselkedés szabályozásában nagy szerepet játszik a külső világ belső leképezése, belső reprezentációja. Fő kutatási témái az észlelés, felismerés, figyelem, emlékezés, megértés, gondolkodás, továbbá pszichológiai szempontból a nyelv és a döntés vizsgálata.

a munka termelékenysége
Egységnyi munkára jutó termékmennyiség vagy termékérték. Többféle mutatószámot alkalmaznak mérésére. Egy adott gazdaság egészére vonatkozóan leggyakrabban az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel fejezik ki a munka termelékenységét.

NATO
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (North Atlantic Treaty Organisation) 1949. április 4-én alakította meg Washingtonban eredetileg 12 ország: az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália. 1952-ben csatlakozott hozzá Görögország és Törökország, 1955-ben a Német Szövetségi Köztársaság - az akkori Nyugat-Németország, 1982-ben Spanyolország, 1999-ben pedig a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország, így a szervezetnek ma 19 tagja van. A politikai és katonai szervezet eredetileg azért alakult meg, mert jelentős volt a háborús veszély. Az alapítók a közös értékek és egymás területének védelmére kötöttek egymással szövetséget, amelynek leglényegesebb eleme az volt, hogy ezt a védelmet az Atlanti-óceánon átnyúló módon, európai és észak-amerikai országok együttműködésével hozták létre. A közkeletű kifejezéssel transz-atlanti partnerség teremtette meg annak szervezeti formáját, hogy az európai államok elleni esetleges fenyegetés elhárításában a velük közös demokratikus elveket valló Egyesült Államok és Kanada is részt vegyen.

a reálfogyasztás változása
A fogyasztás értékének változása megtisztítva az árszintnövekedés, azaz az infláció hatásától.

szocializmus
A szocializmusnak, akárcsak a kapitalizmusnak, nincsen konszenzussal elfogadott értelmezése. Sokan elsősorban egy eszmerendszert hívnak így, amelynek alapgondolatai között található az egyenlőség, szolidaritás, társadalmi igazságosság, a szegények felemelése. Mások a történelem menetében valóságosan kialakult formációk számára tartják fent ezt a nevet. A fogalom értelmezőjének politikai-filozófiai álláspontjától függ, hogy melyik létező (vagy korábban létezett) formációt nevezi "szocialista rendszernek". Elterjedt a fogalom szociáldemokrata értelmezése. Ez Észak-Európa és később Nyugat-Európa gazdaságát is bizonyos fokig szocialistának minősítette, mert abban igen nagy szerepet játszott az egyenlőség, szolidaritás és társadalmi biztonság érdekében végrehajtott állami újraelosztás. Ez ugyanis szűkebb térre szorította a tisztán kapitalista formák szabad érvényesülésének körét. Az előadó, a társadalomtudományok sok más művelőjével egyetértésben, a "szocialista rendszer" kifejezést az országok egy meghatározott csoportjának (elsősorban az egykori Szovjetuniónak és a kommunista Kelet-Európának) a megnevezésére használja. Ezeknek az országoknak három közös alapvonásuk van: (1) A tulajdonviszonyokban uralkodó (bár nem okvetlenül kizárólagos) szerepe van a köztulajdonnak. (2) A társadalmi-gazdasági aktivitások koordinálását főképpen (bár nem kizárólagosan) a bürokratikus-adminisztratív szabályozás látja el. (3) Egyeduralmat gyakorol egy olyan marxista-leninista párt, amelynek programja a kapitalista rendszer felszámolására irányul.

Világbank
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction Construction and Development, IBRD). Nemzetközi pénzügyi intézmény, amelynek alapítását 1944-ben a Bretton Woods-i értekezleten határozták el. Működését hivatalosan 1946 júniusában kezdte meg az ENSZ keretén belül. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) testvérintézménye. Kezdetben az európai háborús károk helyreállítása volt a cél, majd a tagországok fejlesztési tevékenységének hitelezése. Tagja csak az IMF-be belépett ország lehet, de az IMF-tagság nem jelent automatikusan Világbank-tagságot is. A Világbank részvénytársasági formában működik. Tőkéje a nemzeti kvóták szerinti befizetésekből jön létre, és az egyes országok szavazati joga részvénytulajdonuk nagyságához igazodik. A Világbank tevékenységének egy része hasonlít a szokásos kereskedelmi banki műveletekhez, azaz hitelt nyújt, amelyet a kedvezményezetteknek kamatokkal együtt kell visszafizetnie. Ám a hitelben részesülők kiválasztásában és a kamat, valamint a törlesztés feltételeinek megállapításában jelentős mértékben figyelembe vesznek nem kommerciális megfontolásokat, például a gazdaságilag gyengén fejlett országok fejlődésének előmozdítását, a környezet védelmét stb. A Világbank egyik fontos tevékenysége a tanácsadás a gazdasági fejlődés és a reformok ügyében.