Kislexikon

 

foglalkozási presztízsskála
Olyan skála, mely akkor jön létre, amikor a vizsgálat alkalmával az interjúvolt személyeket arra kérik fel, hogy különböző foglalkozásokat értékeljenek, rangsoroljanak azok presztízse, megbecsültsége alapján. (Az így kapott értékeléseket vagy rangsorokat azután átlagolják, a kiszámított átlagok a kérdéses foglalkozási csoportok presztízspontszámai.)

korreláció
Két dimenzió, tényező (változó) közötti rendszeres kapcsolat, amelyet sokszor statisztikai formában fejeznek ki. A korreláció lehet pozitív és negatív: az első esetben az egyik dimenzió (változó) magas értéke a másik dimenzió (változó) magas értékével hozható összefüggésbe; a második esetben az egyik dimenzió (változó) magas értékei a másik dimenzió (változó) alacsony értékeivel járnak együtt.

normális eloszlás (Gaus-görbe)
Egy folytonos változó olyan eloszlása, ahol a szélső értékeket kis számosság, míg a középső értékeket nagy számosság jellemzi és az eloszlás szimmetrikus.

nominális és folytonos változók
A nominális változók esetében a változók egyes értékei között nem áll fent matematikailag kifejezhető kapcsolat, a megkülönböztetés alapja csupán a másság (pl. férfi és nő, város, falu, tanya), míg a folytonos változók egyes értékei között matematikailag is kifejezhető kapcsolat van (pl. jövedelem, presztízspontszám, elvégzett iskolai osztályok száma).

osztályhelyzet
Abból indul ki, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek alapvetően az emberek nagy csoportjai között állnak fent, és az ezen csoportok közötti különbségek lényegesen nagyobbak, mint a csoporton belüli egyenlőtlenségek. A klasszikus szociológiai irodalomban Marx a tulajdonviszonyokhoz, Max Weber a hatalomhoz és az életstílushoz, Emile Durkheim a társadalmi munkamegosztáshoz kötötte az osztályok elkülönülését. A modern osztályelméletek ezen szempontok együttesében gondolkodnak.

panelvizsgálat
Olyan vizsgálatsorozat, amikor a különböző időpontokban lezajlott adatfelvételek során minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgálják.

társadalmi foglalkozási csoport
Olyan statisztikai kategória, amely azokat a foglalkozásokat sorolja egy csoportba, amelyek betöltése nagyjából hasonló helyzeteket eredményez más társadalmi dimenziókban (jövedelem, képzettség, presztízs stb.) is.

társadalmi státusz
A társadalom többféle dimenziójában (foglalkozási hierarchia, jövedelmi-vagyoni helyzet, képzettség, hatalom stb.) általánosságban elfoglalt hely. Egyes elméletek szűkebben értelmezve a társadalom más tagjai által egy adott csoportnak tulajdonított megbecsültség vagy presztízs jelölésére használják.

útmodell
Olyan oksági modell, amely a dimenziók, tényezők (változók) közötti kapcsolat elemzésekor abból indul ki, hogy az egyik változó értékeit más változó értékei okozzák. Ezen összefüggések hálózatának felrajzolásán túl az útelemzés ezen számos kapcsolat erősségét is mutatja.

vertikális mobilitás
Olyan helyváltoztatás, amely a rétegződési hierarchiában felfelé vagy lefelé irányul.