Kolláth Zoltán

Vágólapra másolva!
A csillagbelső hangjai - a modern szférák zenéje
Vágólapra másolva!

I. A szférák zenéje

1. ábra

A csillagos égbolt szépsége és a Világegyetem megismerése iránti vágy nemcsak természettudósokat, de művészeket, filozófusokat és a legtöbb embert megérintette. Az ókori kultúrákban a csillagászat, a matematika és a zene még szinte elválaszthatatlan volt egymástól. Az első ismertebb ilyen kapcsolat, a "szférák zenéjének" eredeti koncepcióját Püthagorasznak tulajdonítják. Ez az égi zene a Kozmosz ptolemaioszi modelljére, az égitestek mozgásának kristályszférákkal leírható mozgására alapult, tehát a zene igénye egyértelműen az Univerzum kutatásához kapcsolódik. A világképben a bolygók mozgásának leírása játszott központi szerepet még az ókori csillagászok után is hosszú ideig. A planéták égi útjának reális leírását Kepler adta meg, s a felismert új harmónia számára is a zenéhez vezetett. A bolygókhoz hangsorokat rendelt, megalkotva az égitestek újabb zenéjét.

Animáció: Kepler kottái a bolygók hangsorához

A bolygókhoz kapcsolódó zene - már nem a Világegyetem kutatásához kötődően - Gustav Holst Bolygók című szimfonikus költeményében csúcsosodott ki. Persze ez nem igazán a szférák zenéje, több szerepet kapott benne az asztrológia.

A modern csillagászat hőskorában, a távcsövek elterjedése után még sok polihisztort találunk a csillagászok között. Elég csak William Hershelt, a modern csillagászat egyik megteremtőjét említenünk, aki zeneszerző is volt. Ebben az időszakban lépett túl a csillagászat a bolygókon, s a Naprendszer mozgásain kívül a külső világ változásai is megjelentek érdeklődésében. Az újabban megismert változások elvileg zenei eseményekként is megfogalmazhatók, de az újabb zenei kapcsolatok létrejöttére a rádiócsillagászat megjelenéséig kellett várnunk. A Világegyetemre néző óriási rádiófülek révén hallhatóvá vált a kozmosz természetes adása. Többen is meghallották a távoli galaxisok rádiózajában a modern szférák zenéjét. Elég csak Christian Clozier Quasars című művét megemlíteni, vagy az olasz csillagász-zeneszerző Fiorella Terenzi munkásságát szemügyre venni. Az Univerzum kutatása ismét zenei ihleteket adott.