Sötét mese, mégis karácsonyra való
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Annyi a karácsonyi mese, mint a nyű, de olyan, amelyiken a nagy nevetések és a kellemes szórakozás mellett borzongani is lehet, már jóval kevesebb van. A Karácsonyi lidércnyomás című bábanimációs film azonban immár húsz éve csábítgat minket hullajó humorával minden karácsonykor egy hideglelős ünneplésre. Összeszedtünk néhány okot, hogy miért is jó ez nekünk.
1. A Tim Burton-féle mágia
A Karácsonyi lidércnyomás a legjobb Tim Burton-film, amit nem Tim Burton rendezett. Ugyan az általa megálmodott történetet vitték vászonra, ám a projektet, amitől a legtöbb stúdió visszariadt, mondván, túl sötét lesz a gyerekeknek, csak hosszas küzdelmek után hozták tető alá. Mire elkezdődött a forgatás, Burton nyakig benne volt a Batman visszatér-ben, így a Karácsonyi lidércnyomást rábízta Henry Selick rendezőre. A borongósan szentimentális mese így is magán viseli a rendező stílusát, s egyben emlékeztet arra, hogy a kilencvenes évek elején milyen friss, eredeti, merész alkotónak számított.
2. A stop-motion technika
A szürreális, rémálomba illő történetet Selick rendező és csapata stop-motion technikával vették fel, azaz nem rajzolták le a szereplőket, hanem bábukat állítottak díszletek közé, lefényképezték őket, majd arrébb állították, és ismét lefotózták. Ezekből a képsorokból állt össze a végleges film (persze sok-sok utómunkával). Több mint kétszáz bábut használtak a forgatás során, és csak a főhősnek, Jacknek négyszáz különböző fejet faragtak ki, hogy minél többféle érzelmet kifejezhessen. A szereplők darabos mozgása előnyére vált a halloweeni rémmesének, növelte a para-faktort.
3. Lebilincselő látványvilág
A kellemes borzongásért, amely átjár minket, nagyrészt a szemet gyönyörködtető képi világ felel, amit azóta boldog-boldogtalan (köztük maga Burton) is igyekszik lemásolni. A készítők tudatosan idézték meg különböző korok és művészeti stílusok látványelemeit: Halloweenváros merész mértani formáiban, torz, düledező épületeiben felfedezhető a német expresszionizmus hatása, míg a sötét, szürkés kísértetvárossal ellentétben Télapó otthona csupa szín, tarkabarka vityilló és mókás manócska, melyek mintha Dr. Seuss meséiből szabadultak volna át. Az pedig, amikor Rosszcsont Jack a girbegurba, éjfekete hegytetőn, a sárga Hold előtt szerenádozik, az egyik legszebb mesefilmes jelenet.
4. Borongós dallamok
Ne feledjük, hogy a Karácsonyi lidércnyomás bizony musical, a párbeszédes részeket énekelve előadott szakaszok váltogatják. A dalokat és a kísérőzenét Tim Burton házi zeneszerzője, Danny Elfman szerezte, és az eklektikus zenei aláfestésben megfér egymás mellett a lidérces, disszonáns sramlizene, a Broadway-musicalek nagyszabású szólói, vagy épp az olyan érzelemdús, Disney-s dalbetétek, amelyekben a vágyakozás, az ábrándozás felhangjai is megszólalnak.
5. Rosszcsont Jack
A sztorihoz kell egy karizmatikus főszereplő is: Rosszcsont Jack, Halloweenváros hőse, a tökkirály, aki leginkább egy frakkba öltözött csontvázra emlékeztet. Ő az, aki minden évben a legborzadályosabb (értsd: a legjobb) Halloween-i mulatságokat rendezi. Jack azonban elunta a rémisztgetést, valami újra vágyik, így amikor véletlenül átkerül Télapó birodalmába, úgy megtetszik neki a vidámságra alapozott ünnep, hogy úgy dönt, ellopja tőlük, és idén a szörnyek viszik ki az ajándékokat a gyerekeknek. A nagyratörő Jack rokonszenves főhős, akiért lehet szurkolni, még úgy is, hogy látjuk, mekkora hibát követ el.
6. A szörnyszülöttek hada
Tim Burton rémségek valóságos tárházát teremti meg a Karácsonyi lidércnyomás-ban, Halloweenvárost hajmeresztően ötletes figurák népesítik be. Vannak klasszikus szörnyek, például vámpírok, farkasemberek és gonosz boszorkányok, de az igazán emlékezetesek az olyan egyedi karakterek, mint a zsáktestű mumus, az elvetemült ördögfiókák, a kétarcú polgármester, vagy az őrült, kerekesszékes tudós. Vagy ott a józan ész hangja, a jószívű rongybaba, Sally, aki a Disney-mesék toronyba zárt hercegnőjének és Frankenstein szörnyének talpraesett, szerethető keveréke.
7. Nem csak félünk, kacagunk is
A Karácsonyi lidércnyomás félelmetes, de nem túl félelmetes, Burton és Selick elegendő humort csepegtettek a történetbe, hogy még az ijesztő részeken (mint amilyen a szörnyek által kifundált, életveszélyes karácsonyi ajándékok osztogatása) is lehessen nevetni. Az is vicces, amikor Rosszcsont Jack az egyik bordáját töri le, és azt dobja el szellemkutyájának, hogy hozza vissza, vagy ahogy Sally kitartóan igyekszik megmérgezni fogvatartóját, az őrült professzort. A nyelvi humor még egy plusz réteg, és nagy mázlinkra a 2008-as DVD-kiadáshoz készült magyar szinkron tele van sziporkázó szóviccekkel és mókás rímekkel.
8. A karácsonyi üzenet
Egyet se féljen, akinek eddig valahogy kimaradt a film: természetesen happy end a történet vége. Kicsit nehéz megállapítani, hogy pontosan mi is a Karácsonyi lidércnyomás tanulsága (mindenki maradjon a kaptafánál? más tollával ne ékeskedj?), de a lényeg, hogy Rosszcsont Jack elengedi a foglyul ejtett Télapót, így mégsem marad el a karácsony, jutalmul pedig Halloweenváros lakói életükben először megtapasztalhatják a hóesés, a hógolyózás, a hóemberépítés örömeit.
A nyakigláb, romantikus lelkületű csontváz társra talál az összefércelt Sallyben, és bízvást számíthatunk rá, hogy a következő évben világraszóló Halloweennel rukkol majd elő.