A fenti kijelentés ránk is igaz lehet, csak szervezés és akarás kérdése az egész. Ha sikerül csöndet varázsolni magunk köré, sor kerülhet az év legnevetősebb játékélményeire, amelyeknek részese lehet anya, apa, az összes gyerkőc, de bevonhatjuk a rokonságot is. Ez az a tevékenység ugyanis, ami vissza nem hozható, hiszen a gyermekkor gyorsan véget ér, és ha most nem alapozzuk meg az összetartozás, intimitás varázslatát, később komoly kihívásoknak nézhetünk elébe.
Miért fontos a közös játék?
A kisgyermek legfőbb lehetősége a fejlődésre a játék. Számtalan képessége erősödik általa, de növekszik önállósága, kitartása, kreatív ereje, önbizalma is e tevékenységek jóvoltából. A játék, a mese és a mozgás az a három forma, amely által a félelmek, szorongások természetes módon oldhatók. Ami a közösségi és családi játéktevékenységek által erősíthető – mindenképpen a kapcsolatok minősége, a bizalom, az intimitás, az empátia, egymás megértése, az együttműködő készség kialakulása. Segítségükkel megalapozható a családi összetartozás biztonsága, különösen, ha a családtagok pozitívan, dicsérően állnak egymáshoz a közös időtöltés során. E program nem feltétlenül követeli meg a tárgyhasználatot – számtalan gyűjtemény tartalmaz olyan játékokat, amelyek spontán megvalósíthatók, mindenféle előkészület nélkül. Bár tény, hogy a legtöbb családban a társasjátékozás a rendszeres közösségi élmény, és ez szintén rendkívüli hatást gyakorolhat az otthoni hangulatra.
Az öröm köre
A játék örömforrás, amely felszabadít, kikapcsol, oldja a feszültséget. Olyan biztonságérzetet nyújt a gyermekeknek a szülőkkel közösen megélt pozitív élmények sora, amely által – bizonyítottan – kevésbé válik elveszetté, csellengővé kamaszkorba lépve. Ennek oka többek között az, hogy az együtt megélt játékoknak köszönhetően szorosabbá válnak a családi kapcsolatok, az addig nem működő szövetségekben gyógyulás is beállhat. Fontos azonban odafigyelni, hogy mindenki számára élvezetessé váljon a program. A valódi, csoportban megélhető játéktevékenység időszaka 3 éves korban kezdődik, a szerepjátékok és fantáziajátékok által. 6 éves kortól következhetnek a szabályjátékok, 10 éves kortól pedig a stratégiai játékoké a főszerep. Ahhoz, hogy ezek a programok igazán jólesőek legyenek, fontos az érzelmileg is biztonságos közeg megteremtése, az odafigyelés, az önfeledtség. Romboló lehet ugyanis, ha a felnőtt saját ereje fitogtatására használja fel a játéktevékenységet, így gyengítve gyermekét önbizalmában.