Hogyan kell jogi szempontból átvilágítani egy vállalatot? (1. rész)

Vágólapra másolva!
A jól időzített és megfelelő módon elvégzett átvilágítás vállalat, avagy tulajdoni hányad vásárlása, gazdasági társaságok egyesülése esetén csökkenti a befektető kockázatát, míg a szokásos üzletmenet során segíti az üzleti terv megalapozását, a vállalkozásban rejlő kockázatok kiküszöbölését, növeli az üzleti tevékenység hatékonyságát - hívta fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kálmán Petra a kétrészes összeállítás első részében azt a szempontot vizsgálja meg, hogy mi lehet átvilágítás tárgya és milyen előnyökkel jár a vizsgálat?
Vágólapra másolva!

Míg az angolszász területeken az átvilágítást - más nevén "due diligence", azaz "kellő gondossággal" végzett eljárást - az 1930-as évek óta alkalmazzák, a magyar gyakorlatban még kevésbé elterjedt - fejtette ki elöljáróban a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Kálmán Petra rámutatott: a "kellő gondossággal" végzett átvilágítást Magyarországon jellemzően csak társaságokkal kapcsolatos adásvételi szerződések megkötését megelőzően alkalmazzák, a normál működés során végzett átvilágítás ritkán igénybevett eljárás.

Mi lehet átvilágítás tárgya és milyen előnyökkel jár a vizsgálat?

Az átvilágítás egy társaság vagy vagyontömeg átfogó (elővigyázatossági, kockázat-felmérési) vizsgálatát jelenti. Az eljárás tárgya, terjedelme minden esetben egyedi mérlegelés kérdése, melyet az érdekelt fél igényei és a céltársaság által biztosított adatok köre határoz meg.

Az átvilágítás lefolytatható teljes körűen, de korlátozható egyes területekre is, attól függően, hogy mi a célja, azaz milyen kérdésekre kívánunk választ kapni. Az átvilágítás ennek megfelelően lehet jogi, pénzügyi-számviteli, avagy a vállalkozás tevékenységétől függő egyedi (például: műszaki, környezetvédelmi) szempontból végzett ellenőrzés.

Míg vállalatok a szokásos üzletmenetük során az éves beszámoló-készítéssel pénzügyi vizsgálatot egyébként is elvégeznek, és a tevékenységükhöz kapcsolódó engedélyek kiadása, megújítási kötelezettsége miatt a tevékenység-függő felülvizsgálat is időről időre megvalósul, a rendszeres és alapos jogi szempontú ellenőrzés a normál működés során jellemzően háttérbe szorul, és a társaságok gyakran csak korlátozottan alkalmazkodnak a jogszabályi környezet változásához, esetenként jelentős kockázatnak kitéve magukat ezzel.

Az átvilágítás előnyei meghaladhatják az arra fordított kiadásokat

Amennyiben a jogi átvilágítást szakszerűen és megfelelően végzik, és a társaság az eredményeit ténylegesen alkalmazza, úgy az átvilágítás előnyei jelentősen meghaladhatják az arra fordított kiadásokat - emelte ki a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A szakember által végzett jogi átvilágítás során ugyanis felszínre kerülhetnek olyan hibák, hiányosságok, melyeket időben felismerve és kiküszöbölve felesleges kiadásokat, de akár bírságokat, munkaügyi és egyéb pereket kerülhetünk el.
Az átvilágítás nyújtotta előnyök ellenére a vállalatok legfeljebb vállalatfelvásárlás, egyesülés esetén vonnak be jogászokat a céltársaság átvizsgálása, a benne rejlő kockázatok feltárása érdekében, de sokszor ez is elmarad a szerződésben rögzített és a jogszabályokban megtalálható szavatossági jogok erejében bízva.

A Polgári törvénykönyvnek a szerződésszegésre vonatkozó általános szabályai, valamint az egyes speciális szerződéstípusokhoz kapcsolódó jog- és kellékszavatosságok azonban korlátozottan, és gyakran nehezen érvényesíthető módon tudják ellensúlyozni az abból eredő kockázatot, hogy a szerződő fél nem ismeri pontosan a szerződés tárgyát, azaz a céltársaságot - húzta alá dr. Kálmán Petra.

A jogi szempontú átvilágítás menete

Bármilyen okból éljünk is a szakember által végzett átvilágítás lehetőségével, az első lépés minden esetben a cél meghatározása. Amennyiben a pontos cél ismert, az átvilágítás menetének rögzítését megelőzően vizsgáljuk meg, mennyi időnk van rá, majd pedig térképezzük fel, mi a céltársaság tevékenysége, milyen különös jogterületek vizsgálata lehet szükséges.

Az engedélyek és a speciális jogszabályi környezetnek megfelelés ellenőrzése elengedhetetlen, különösen, hogy sokszor az adott - egyébként idő- és költségigényesen megszerezhető - engedély megléte miatt kerül sor a tulajdonszerzésre.

A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: azonos tevékenységet végző vállalat felvásárlása, ilyen vállalatok egyesülése esetén - amennyiben nagyobb piaci hányaddal rendelkező szereplőkről van szó - a versenyjogi vizsgálat feltétlenül szükséges. Az átvilágítás célhoz igazított terjedelmét mindezek ellenére első körben érdemes szűken, a kulcsfontosságú területekben meghatározni, hogy az ott feltárt ismeretek alapján dönthessünk a további vizsgálatok szükségességéről, ill. szükségesség esetén a vizsgálandó területekről, a vizsgálat sorrendjéről.

(A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Kálmán Petrával készült kétrészes írás második részét - ahol a jogi szempontú átvilágítás menetének elemzését folytatja - hamarosan olvashatják - a szerk.)