Hogyan kerülhető el, hogy a közbeszerzési vetélytársak értesüljenek egymás üzleti titkairól?

Alapesetben a közbeszerzési eljárásban résztvevők pályázatainak információit kizárólag a közbeszerzést kiíró ajánlatkérő láthatja, ám a közbeszerzési törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a versenytársak átnézhessék egymás ajánlatait - hívta fel az [origo] figyelmét egy rendkívül kényes és odafigyelést igénylő törvényi előírásra a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Ménes Anna kiemelte: van rá mód, hogy az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban elkülönített módon helyezze el és megtiltsa azok nyilvánosságra hozatalát.

A közbeszerzési eljárásban részt vevő cégek által benyújtott ajánlatok általában számos szenzitív információt tartalmaznak, ilyenek lehetnek például a cég árbevételére vonatkozó adatok, a cég szerződéses partnereinek megnevezése, vagy a korábbi szerződések értéke.

Alapesetben ezeket az információkat kizárólag a közbeszerzést kiíró ajánlatkérő láthatja. A közbeszerzési törvény azonban lehetővé teszi, hogy az ajánlatok (két szakaszos eljárás esetén a részvételi jelentkezések) ajánlatkérői értékelését követően a versenytársak átnézhessék egymás ajánlatait - mutatott rá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.

Van lehetőség az üzleti titkok védelmére

A fentiek szerint előfordulhat, hogy a versenytársak olyan információkhoz jutnak, amelyek egyébként a cég üzleti titkainak minősülnek. Ezt elkerülendő, lehetőség van arra, hogy az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban elkülönített módon helyezze el és megtiltsa azok nyilvánosságra hozatalát.

Egy külön nyilatkozatban jelezni kell az ajánlatkérő felé, hogy a megjelölt iratok üzleti titkot tartalmaznak és ahhoz az ajánlatkérő mások - a többi ajánlattevő - számára nem biztosíthat hozzáférést.

Ezért van szükség keretek közt tartani

Ez a jogosultság azonban nem korlátlan. A közbeszerzési törvény szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének, valamint olyan információnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a meghatározott értékelési szempont alapján értékelésre kerül (például: ajánlati ár).

Ugyanakkor, az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (például: az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatala megtiltható. Továbbá, a törvény alapján nem korlátozható, illetve nem tiltható meg olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A törvényben megfogalmazott ésszerű és nyilvánvaló korlátokon kívül az üzleti titokká nyilvánítás jogát azért is szükséges keretek között tartani, mert a versenytárs ajánlatába történő betekintés alapvető célja a jogorvoslati jog megfelelő gyakorlása - hangsúlyozta a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.

Az ajánlattevő a versenytárs ajánlatának megtekintését követően lesz abban a helyzetben, hogy kétséget kizáró módon meg tudja állapítani, hogy az ajánlatkérő jogszerűen és az esélyegyenlőség biztosításával bírálta-e el minden résztvevő ajánlatát.

Hol a határ üzleti titok és a jogorvoslati jog biztosítása között?

Dr. Ménes Anna szerint szükséges tehát megállapítani, hogy hol van a határ az üzleti titok védelme és a jogorvoslati jog megfelelő biztosítása között. Ehhez a Közbeszerzési Döntőbizottság esetjoga ad útmutatást. A Döntőbizottság egy friss döntésében akként foglalt állást, hogy nem lehet üzleti titokra hivatkozással megtiltani olyan adatok nyilvánosságra hozatalát, amelyekkel az ajánlattevő a pénzügyi-szakmai minimumfeltételeknek való megfelelését igazolta, tehát amelyek alapján az ajánlatkérő az érvényességi vizsgálatot elvégezte és a pénzügyi-szakmai alkalmasságot megvizsgálta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az ajánlatkérő referenciákat kért a műszaki alkalmasság igazolására, akkor a referenciákat teljes egészében nem lehet üzleti titokká nyilvánítani. Ugyanakkor - az adott kiírástól függően - esetleg lehet jogszerű lehetőség arra, hogy egyes szenzitív adatok kitakarásra kerüljenek a referenciából.

Az üzleti titokká nyilvánítható adatok körét mindig az adott közbeszerzési eljárás követelményei alapján lehet megítélni. Ez elsősorban az üzleti titokká nyilvánítást kérelmező ajánlattevő feladata. A végső döntés azonban az ajánlatkérőé, aki adott esetben a kérelmezettnél szűkebb körben teheti lehetővé az adatok zártan kezelését - húzta alá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.