Hogyan készülhet fel a bérbeadó a bérlő károkozására?

Vágólapra másolva!
A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint a bérbeadóknak már a szerződés megkötésekor számolniuk kell azzal a problémával, hogy a bérlő esetleg nem fizet, a lakásban kárt okoz, vagy egyéb, a megállapodás aláírásakor a bérbeadó számára még ismeretlen módon borsot tör az orra alá. Dr. Bezzegh Edina szerint nagyon fontos már a bérleti szerződésben pontosan szabályozni, hogy a bérlő károkozása esetére felmerült károkat milyen formában kell megtérítenie, illetve, érdemes tételesen felsorolni azokat az eseteket, melynek bekövetkezése esetén a szerződés azonnali hatályú felmondására is sor kerülhet.
Vágólapra másolva!

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: azzal a problémával ma már minden rutinos főbérlő számol, hogy a bérlő a bérlet időtartama alatt kisebb, vagy nagyobb károkat fog okozni a lakásban, melynek biztosítására a szerződésben szinte minden esetben kikötésre kerül a kaució.

Maga a kaució általában egy-két havi bérleti díjnak megfelelő összeg, és amely visszajár a bérlőnek, amennyiben a bérlet megszűnésekor ugyanolyan állapotban adja át a lakást, mint ahogyan azt átvette.

Az üresen álló ingatlan legegyszerűbb hasznosítási módja, ha azt a tulajdonos bérbe adja. A bérleti jogviszony létrejöttének azonban nem csak napfényes oldala van. Bár a bérbeadó zsebre vághatja a bérleti díjat, azonban arról sokat megfeledkeznek, hogy a bérbeadóra a bérlet létrejöttével kötelezettségek is hárulnak, és a bérlő is számtalan esetben és módon borsot törhet a bérbeadó orra alá.

A megelőzési lehetőségek

Dr. Bezzegh Edina szerint a legfontosabb ebben a helyzetben a megelőzésre gondolni, azaz, már a bérleti szerződésben pontosan szabályozni kell, hogy a felmerült károkat milyen formában kell a bérlőnek megtérítenie, illetve érdemes tételesen felsorolni azokat az eseteket, melynek bekövetkezése esetén a szerződés azonnali hatályú felmondására is sor kerülhet.

Természetesen, ami a kaució kérdését illeti, ha valaki hosszabb távra bérel egy lakást, és emiatt van egy normális elhasználódás, például koszolódik a fal, erre hivatkozással nem tarthatja vissza a kaució összegét a bérbeadó. Más azonban a helyzet, ha például a bérlő gyermeke dönt úgy, hogy zsírkrétával kidekorálja a nappali falát, hiszen ebben az esetben a bérlő nem úszhatja meg a kaució, vagy egy részének a bérbeadó általi visszatartása nélkül.

Tapasztalat: a bérlő olykor szó nélkül lelép

A D.A.S. JogSzerviz szakértői sok olyan esettel is találkoztak már munkájuk során, amikor a bérbeadó azzal szembesült, hogy a kiadott lakást a bérlők egy szó nélkül elhagyták, és sajnos nem csak a saját dolgaikat vitték magukkal, hanem a bérbeadó bútorait, műszaki cikkeit is. Ebben az esetben természetesen a bérbeadónak lehetősége van feljelentést tenni a rendőrségen, illetve követelni a dolgok visszaszolgáltatását, vagy amennyiben azok már nem állnak rendelkezésre, vagy sérültek, kárainak megtérítését.

Fontos azonban tudni, hogy ennek az egyik legfontosabb feltétele, hogy elegendő adat rendelkezésre álljon a bérlőről, így a szerződés megkötésekor mindenképpen fel kell tüntetni a szerződésben a bérlő nevét, lakcímér, anyja nevét, személyi igazolvány számát. Javasolt az adatokat a személyi igazolvány, és a lakcímkártya alapján ellenőrizni, mivel sajnos napjainkban már az is gyakori eset, hogy egyes személyek hamis adatokkal kötnek bérleti szerződést, és miután rengeteg tartozást halmoznak fel, szó nélkül távoznak, majd lehetetlen őket megtalálni - tanácsolta dr. Bezzegh Edina.

Talán még ennél is jelentősebb probléma, amikor a bérlő már hosszú hónapok óta nem fizet bérleti díjat, azonban a szerződés felmondása ellenére nem hagyja el a bérleményt, hanem önkényesen tovább használja a lakást. Sokan ebben a helyzetben a jegyzőhöz fordulnak birtokvédelemért, sajnos eredménytelenül, hiszen ebben az esetben a lakás birtokosa maga a bérlő, így a birtokvédelem őt illeti meg a lakás tulajdonosával szemben is.

Birtokvédelem és a lakás kiürítése

Kiemelten fontos tudni, hogy a bérbeadónak nincs joga bemenni a saját lakásába ebben az esetben sem, azaz nem cserélhet zárat, és nem mehet be a lakásba a bérlő engedélye nélkül. Amennyiben mégis megteszi, a bérlő feljelentheti őt a magánlakás megsértéséért. Ilyenkor egy jogi megoldás létezik, mégpedig lakás kiürítése iránti pert kell indítani a bíróságon, mellyel egy igen hosszadalmas, és költséges folyamat kezdődik el. Hosszú hónapok is eltelhetnek, mire a bérlőt jogerős ítélet alapján a végrehajtó ki tudja lakoltatni, mely időszak alatt a tartozások tovább nőnek.

Ilyen helyzetben sokan azonban nem jogi megoldást használnak, hiszen létezik gyorsabb megoldás is. Fel lehet venni a kapcsolatot a közüzemi szolgáltatókkal, és egyeztetni arról, hogy van-e mód, illetve milyen feltételekkel a közüzemi szolgáltatások korlátozására, vagy kikapcsolására. Erre természetesen csupán akkor lehet esély, ha a közüzemi szerződések nem kerültek átírásra a bérlő nevére. Amennyiben sikerül kikapcsoltatni az áramot, vagy a vizet, a lakók már nem találják olyan komfortosnak a lakást, hogy továbbra is benne lakjanak. Bár a tartozást nem fogják rendezni, csak kiköltöznek, de legalább nem nő tovább a felhalmozott rezsitartozás.

A bérleti díj és a meg nem fizetett rezsi "behajtása" tekintetében az igazolható módon küldött felszólítás megküldése után javasolt közjegyzőhöz fordulni, és kérni fizetési meghagyás kibocsátását - húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.