Továbbra is a GVH célkeresztjében a kartellek feltárása

A kartellekkel szembeni küzdelem változatlanul a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elsődleges célkitűzései közé tartozik. A versenyhatóság a tavalyi bírságainak több mint kétharmadát kartellezés miatt szabta ki, az összejátszások feltárása pedig idén is folytatódik.

A kartellek, vagyis a versenytársak piacfelosztó vagy árrögzítő összejátszása a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okoznak. A titkos összejátszások következményeként a fogyasztók drágábban vagy rosszabb minőségben vásárolhatnak ahhoz képest, mintha a piaci verseny jótékony hatása érvényesülne. A kartellezés ezért mindig – még a legkisebb cégek esetében is – jogellenesnek minősül. A tiltott összejátszások gátolják a termelékenység növelését azzal, hogy kényelmessé teszi a versenyzést, az összejátszók nem az innovációra törnek, így végeredményben rontják hazánk versenyképességét.

Gőzerővel a kartellek ellen

Súlyos társadalmi következményeik miatt a kartellek felszámolása hagyományosan komoly szerepet kap a Gazdasági Versenyhivatal munkájában. A tavalyi évben a GVH 5 ügyben marasztalt el vállalkozásokat versenykorlátozó megállapodás miatt, amelyek közül kettőben a vállalkozások közbeszerzési eljárásokban játszottak össze. A hatóság Versenytanácsa a versenyfelügyeleti bírságok 80%-át (mintegy 2,9 milliárd Ft-t) versenykorlátozó megállapodások miatt szabta ki, amelynek legnagyobb részét (2,5 milliárd Ft-t a legsúlyosabb, kartell típusú jogsértések tették ki.

Már 2023-ban is zárult le kartellügy

Az elmúlt évek kartellek elleni, szigorú versenyhatósági fellépése idén is tovább folytatódik: márciusban a GVH újabb közbeszerzési összejátszást leplezett le, ezúttal a budapesti menetrendszerinti hajójáratok üzemeltetésére kiírt tenderen. A BKV által 2020-ban kiírt, nyílt közbeszerzésen négy cég folytatott jogsértő együttműködést annak érdekében, hogy közülük kerüljön ki a tender nyertese; a versenyhatóság azonban rajtaütött a vállalkozásokon, akik az eljárás során mindannyian elismerték a jogsértést.

A kartellezés a hatósági bírság mellett számos egyéb negatív következménnyel jár a vállalkozások számára. A megkárosított vevők (akár csoportos) kártérítési pert indíthatnak; a bírságot kapott vállalkozások évekre kizárásra kerülnek a közbeszerzésekből; a közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött (vagyis a közpénzek felhasználásához kapcsolódó) kartell résztvevői pedig akár 5 év szabadságvesztéssel is sújthatóak.

Fontos, hogy a versenykorlátozó megállapodások résztvevői önfeladással, illetve a GVH-val való, egyéb önkéntes együttműködési formákkal jelentősen enyhíthetik a lehetséges jogkövetkezményeket – sőt, bizonyos esetekben akár teljesen elkerülhetik a bírságot. Az együttműködési lehetőségekről a cégek a hatóság honlapján találhatnak további információt.