Indul az albérleti roham: el lehet kerülni a lakásbérlés és lakáskiadás buktatóit (1. rész)

ponthatárok 2021 pótfelvételi felvételi 2021 Oktatási Hivatal
Eddig még nem jelentkeztél vagy nem vettek fel az egyetemre? Akkor jelentkezz a pótfelvételire!
Vágólapra másolva!
Gyorsuló ütemben dráguló lakbérek, növekvő kereslet és egyre óvatosabb bérbeadók várják azokat a fiatalokat és szüleiket, akik a felvételi ponthatárok kihirdetése után kezdenek bérlakást keresni. A lakáskiadásnak számos buktatója van mind a bérbeadó, mind a bérlő számára, amelyet néhány szabály betartásával és szakember segítségével meg lehet előzni. A kétrészes írás első részét most olvashatja.
Vágólapra másolva!

A közjegyzők tapasztalatai szerint például még mindig az internetről letöltött minták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések túlnyomó többsége. A gyakran ellentmondó szabályokat, az adott helyzetre nem jellemző kikötéseket és akár jogszerűtlen feltételeket tartalmazó szerződések nem nyújtanak valódi védelmet a feleknek.

Az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek, a KSH–ingatlan.com legfrissebb adatsora szerint májusban az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal. Nem csak a bérek nőnek, hanem a kereslet is jelentős, a lakosság majdnem kilenc százaléka él bérelt ingatlanban az Eurostat összesítése szerint.

Mindkét részről vannak kockázatok

A bérleti szerződések túlnyomó többsége még mindig házilag készül, az internetről letöltött szerződésminták alapján. Ezek a legtöbbször nem az adott jogviszonyra szabottak, akár egymásnak ellentmondó kikötéseket és jogszerűtlen szankciókat tartalmaznak.

Nem szabályozzák például, hogy mikor kell kiüríteni egy ingatlant, és milyen állapotban kell visszaadni, mi a rendes felmondási ok vagy hogyan kell megfizetni a lakbért.

Gyakran olyan fogalmak szerepelnek bennük, amelyek jelentésével a felek nincsenek tisztában, vagy amelyek túl általánosak, és jogvitához vezethetnek. Az ilyen szerződésekkel az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő.

Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet. Ezért megéri közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni a bérleti szerződés elkészítésében.

Ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, akkor az biztosan egyértelmű lesz, megfelel a jogszabályoknak, a vállalt kötelezettségek pedig szerződésszegés esetén bírósági eljárás nélkül, gyorsan végrehajthatók.

Nemcsak a bérbeadó kap garanciát arra, hogy fel tudjon lépni a nem fizető, az ingatlanban kárt okozó bérlővel szemben, hanem a bérlő is biztos lehet benne: nem követelhetnek tőle a rögzítettnél magasabb bérleti díjat, és nem tehetik ki ok nélkül az ingatlanból.

Az elmúlt években egyre népszerűbb az a jogi megoldás, hogy a bérbeadók a beköltözés feltételéül szabják, hogy a bérlő közjegyző előtt tegyen nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból, illetve fizeti a lakbért, és megtéríti az okozott károkat.

Fotó / 123RF

Az ilyen kötelezettségvállaló nyilatkozat segítségével szintén közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető, vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.

„Egy ingatlan kiadásánál mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül. A bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból" – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette: „gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy megszűnt a bérleti jogviszony. Ilyen helyzetben közjegyzői okirat nélkül elképzelhető, hogy csak hosszú, akár évekig tartó pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését vagy az elmaradt bérleti díjak teljes behajtását."

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)