A Brexit design- és divatvilágra gyakorolt hatásai

Milánó, Párizs, London - Európa divatfővárosai, de vajon utóbbi ide fog-e még tartozni a jövőben? A kérdés a Brexit miatt aktuális, amely sok más jogterületen kívül a formatervezési minták jogát is érinti - értesült az Origo az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőitől. Dr. György Ádám ügyvéd és a Magyar Divat és Design Ügynökség (HFDA) mentora, és dr. Mészáros Réka, ügyvédjelölt rámutatott, a Brexit a divatvilágban is sok kérdést felvet, és komoly következményekkel járhat, nemcsak a védjegyek, hanem a lajstromozás nélküli formatervezési minták területén is. 2021. szeptember 30-ig van lehetőség az Egyesült Királyságban párhuzamos oltalmat igényelni.

Ami a jogi hátteret - A közösségi formatervezési rendszert érinti. A közösségi formatervezési minta-oltalmi rendszert a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet (közösségi rendelet) hozta létre. Ennek 3. cikk (a) pontja szerint közösségi formatervezési minta lehet „a termék egészének vagy részének a megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek."

A rendelet különbséget tesz a lajstromozott (RCD – Registered Community Design), valamint a lajstromozás nélkül is oltalomban részesülő közösségi minták (UCD – Unregistered Community Design) között. A lajstromozás nélküli formatervezési minta jogintézménye lehetővé teszi, hogy regisztrációs eljárás lefolytatása nélkül, a mintának az Európai Unió területén történő első nyilvánosságra jutásával oltalom keletkezzen.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével, a 2020. december 31. napjáig tartó „átmeneti időszak" lejárta után a fent említett egységes szabályozás által biztosított oltalmazási lehetőség megszűnt az Egyesült Királyságra nézve, és a jogosultak számára két párhuzamos, egymással azonban nem minden esetben összeegyeztethető rendszerre bomlott fel.

Mi a teendő abban az esetben, ha a Brexit bekövetkezte után is igényt tartana a jogosult az egyesült királyságbéli oltalomra? - merül fel a kérdés.

Lajstromozott közösségi formatervezési minták

A már lajstromozott közösségi formatervezési minták (RCD) jogosultjai vannak a legkevésbé bonyolult helyzetben. Ugyan az ezeken fennálló oltalom 2021. január 1-jén megszűnt az Egyesült Királyság területére nézve, azzal egy időben keletkezett egy, a korábbival azonos nemzeti jog. A kizárólag az Egyesült Királyság területére oltalmat biztosító jog automatikusan, további adminisztrációs terhek és költségek nélkül jött létre.

2021. január 1-jén vagy azt követően, amennyiben nemcsak európai uniós, hanem egyesült királyságbéli oltalomra is igényt tart az adott gazdasági szereplő, úgy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) mellett az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (UKIPO) külön meg kell indítani a lajstromozási eljárást.

A kilépés előtt bejelentett, viszont csak a kilépés után lajstromozott közösségi formatervezési minták esetében az oltalom nem terjed ki az Egyesült Királyságra, az UKIPO előtti nemzeti bejelentés benyújtása (is) szükséges. Amennyiben erre a kilépést követő 9 hónapon belül (azaz 2021. szeptember 30-ig) sor kerül, és az UKIPO előtt benyújtott formatervezési minta azonos az EUIPO előtt benyújtottal, és ebben az esetben a jogosult igényt tarthat a közösségi formatervezési minta elsőbbségére.

Fontos azt is megjegyezni, hogy azon minták esetében, amelyeket 2020. december 31-ig lajstromoztak ugyan, de halasztás alatt van a közzétételük, az oltalom nem fog kiterjedni automatikusan az Egyesült Királyságra. Ebben az esetben ugyanúgy, mint a kilépés előtt bejelentett, de még nem lajstromozott minták esetében, külön nemzeti bejelentés benyújtása szükséges, amennyiben a jogosult szeretne az Egyesült Királyság területén is oltalmat szerezni - hangsúlyozzák a szakértők.

Nem lajstromozott közösségi formatervezési minták

A nem lajstromozott formatervezési minta különösen előnyös olyan ágazatokra nézve, ahol viszonylag rövid piaci időre tervezve nagy mennyiségű mintát állítanak elő, mint például ruházati cikkek, lábbelik esetén. A divatvilágban a trendek gyors változása miatt általában nem feltétlenül szükséges a lajstromozott formatervezési mintához kapcsolódó hosszabb, ötéves oltalmi idő (mely akár összesen 25 évre megújítható), elegendő a lajstromozás nélküli mintaoltalom által biztosított hároméves időtartam.

Bár a lajstromozásból eredő oltalom erősebb védelmet nyújt, ezt ellensúlyozni tudja a regisztrációs eljárás és az azzal járó költségek hiánya.

Az oltalmat keletkeztető nyilvánosságra jutás a design és divat területén történhet például divatbemutató alkalmával, katalógusban történő publikálással, reklámtevékenységgel vagy pedig egyszerűen közösségi médiában történő „posztolással".

Az Egyesült Királyság a nem lajstromozott közösségi formatervezési minta alapján létrehozta az úgynevezett kiegészítő, nem lajstromozott formatervezési minta (SUD - Supplementary Unregistered Design) jogintézményét, amely az előbbihez hasonló, területileg azonban az Egyesült Királyságra korlátozódik, amennyiben a minta ott jutott nyilvánosságra.

A kilépés után bekövetkező nyilvánosságra jutás azonban számos kérdést vet fel, melyekre egyelőre nincs egyértelmű válasz. A probléma abban gyökerezik, hogy a nyilvánosságra jutásnak újdonságrontó hatása van. Ha tehát egy formatervezési minta az EU-ban jut nyilvánosságra, az leronthatja annak újdonságát az Egyesült Királyságra nézve, kizárva azt a kiegészítő oltalom köréből. Ugyanígy, fordított esetben az egyesült királyságbéli nyilvánosságra hozatal leronthatja a minta újdonságát az EU-ban, amely így elesik a nem lajstromozott közösségi formatervezési mintaoltalomtól.

Mit tehet a jogosult a számára optimális oltalom elérése érdekében?

Az SBGK design szakértői szerint az oltalomra vágyóknak először is mérlegelniük kell, hogy számukra melyik terület fontosabb. Előfordulhat, hogy az EU területére biztosított jog lefed minden olyan területet, amely a cég terjeszkedése szempontjából fontos. Mivel az EU jóval nagyobb piaccal rendelkezik, valószínűsíthető, hogy ilyen döntések az egyesült királyságbeli nyilvánosságra hozatal kárára történnek.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Fontosabb, akár több kollekción átívelő minták esetében azok lajstromozásra bejelentése is megoldást jelenthet.

További lehetséges megoldás az adott termék egyidejű bevezetése az EU-ban, illetve az Egyesült Királyságban vagy pedig egy európai uniós helyszínen történő esemény egyesült királyságbéli élő közvetítése, és vice versa.

A COVID-19 okozta járvány alatt például, a HFDA által szervezett Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) is az on-line térbe költözött, így valószínűsíthető, hogy a termékek, illetve formatervezési minták ilyen jellegű közzétételével bárki számára hozzáférhetővé vált, azaz megalapozza nem lajstromozott formatervezési minta oltalmat.

Milyen hatással lehet a Brexit a londoni eseményekre?

Hogy a Brexit összességében milyen hatással lesz az olyan neves londoni eseményekre, mint a London Fashion Week vagy a London Design Week? Valószínűsíthető, hogy amennyiben az élő közvetítéssel nem valósul meg a nyilvánosságra hozatal az EU vonatkozásában, úgy az EU területén oltalomra vágyó tervezők ezentúl más európai városokban tartott eseményeket fognak preferálni és ott fogják divat és design termékeit először bemutatni.

Így az Egyesült Királyság és azon belül is főleg London jelentősége várhatóan csökkenni fog a design és divatvilágban. A lehető legszélesebb jogi oltalom elérése, valamint a szabályoknak való megfelelés érdekében érdemes szakértőkhöz fordulni – tanácsolták végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.