Fény az alagút végén (1. rész): új, hatékony eszköz a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak

Budapest, 2015. július 22. Gyalogosok a Várhegy alatti alagútban, amelyet lezártak csőtörés miatt 2015. július 22-én. MTI Fotó: Lakatos Péter

2021 júliusától igénybe vehető új eljárás a fizetésképtelenséget megelőző, úgynevezett szerkezetátalakítási eljárás. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőinek most induló, háromrészes cikksorozata ennek az eddig ismeretlen eljárásnak az előnyeit mutatja be, most az első részt olvashatják.

Ha egy vállalkozó a csőd szót hallja, akkor leginkább is megijed, megborzong és valószínűleg azt mondja „jaj, csak azt ne". Pedig, a csőd, ha ügyesen és szakérő módon kerül lebonyolításra a reorganizáció egyik legjobb eszköze lehet.

Nem egy, ma már virágzó vállalkozás köszönheti sikerét egy ilyen eljárásnak. Persze van kockázata is egy csődeljárásnak és nem utolsósorban lehet reputációs veszteség is a vállalkozás számára egy ilyen eljárás.

Éppen ezért lesz különleges jelentősége a várhatóan 2021 júliusától igénybe vehető új eljárásnak. Ez az új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás az úgynevezett szerkezetátalakítási eljárás.

A fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a magyar jogban ismert csődeljáráshoz hasonlít, azonban számos különbség is megfigyelhető.

Ha arra keressük a választ, hogy mi a legnagyobb előnye a fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárásnak a csődeljárással szemben, azt mondhatnánk, hogy a szerkezetátalakítási eljárás megindításával az adós nem kényszerül egy olyan egyirányú utcába, ahonnan sikertelenség esetén nem tud visszafordulni, hanem automatikusan felszámolásba kényszerül.

A másik nagy vívmány, amely miatt a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás konkurenciája lehet, az az eljárás bizalmi és diszkrét jellege, ami azt jelenti, hogy a bíróságon, az adóson, és az eljárásba bevont hitelezőkön kívül senki nem tud az adós ellen folyó eljárásról, az eljárás megindítása ebben az esetben nem kerülne közzétételre, és a feleket titoktartási kötelezettség terhelné.

Csak az eljárásban szereplőkre vonatkoznának a jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek.

A másik nagy újítás a bíróságnak az adós kérelmére meghozásra kerülő ún. „követelésérvényesítést megállító" határozata, amely – szemben a csődeljárásból ismert fizetési haladékkal – nem generálisan biztosítana fizetési haladékot a hitelezői követelésekkel szemben, hanem a bíróságnak határozatában meg kellene jelölnie név szerint – a követelés összegét, jogcímét, keletkezési idejét és lejáratát is részletezve – azokat a hitelezőket, akikre a megállító határozat kihat.

A többi gazdasági szereplő tekintetében az adós korábbi helyzete változatlan lenne, azaz a moratórium által nem érintett hitelezők nemteljesítésre hivatkozással továbbra is az általános szabályok szerint érvényesíthetnék jogaikat az adóssal szemben.

Forrás: MTI/Lakatos Péter

Ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy egyes követelések kikerüljenek a megállítás hatálya alól, ha ez történik, akkor az a követelés a továbbiakban nem tárgya az eljárásnak, a követelés jogosultja e követeléssel már nem hitelező.

Még mindig az eljárás megindítás körében maradva, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szerkezetátalakítási eljárásra csak akkor volna lehetőség, ha a formális fizetésképtelenségi eljárás, például csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdeményezésére még nem került sor.

Nagyon fontos tehát, hogy amelyik vállalkozás fizetési nehézségekkel szembesül, idejében forduljon fizetésképtelenségi eljárásokban szakértő jogászhoz, hogy a rendelkezésre álló reorganizációs lehetőségeket ki tudja használni.

A későn vagy rosszul meghozott döntések ilyen helyzetben a vállalkozás megszűnéséhez is vezethetnek.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői sorozatának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)