Hogyan befolyásolja a fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet?

internet notebook laptop keresés világháló Vadássz célirányosan albérletet! - Tanácsok, hogy minél előbb költözhess
Vágólapra másolva!
A veszélyhelyzet átstrukturálta az ingatlanpiac viszonyait is: akár lakás-, akár üzleti célokat szolgáló helyiségekről van szó, sok bérlő számára okoz gondot a bérleti díj fizetése. A bérlők és a bérbeadók érdekei, igényei ugyanakkor sajnos nem feltétlenül találkoznak, így a D.A.S. JogSzerviz szakértője áttekinti, hogyan befolyásolja a fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet.
Vágólapra másolva!

Vis maior helyzetről van szó? A jogalkotó nem határozta meg konkrét definícióval vagy felsorolással, hogy mely körülmények tekinthetők vis maiornak – fejtette ki dr. Heinrich Renáta.

Ez azért fontos, mert ilyen módon minden egyes szerződés vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel annak megítélése, hogy a konkrét tényállás és körülmények figyelembevételével vis maiorról lehet-e szó. Önmagában ugyanakkor maga a vírus helyzet és az annak visszaszorítása érdekében hozott intézkedések köre nem tekinthető automatikusan vis maiornak.

A bérleti díj alóli mentesülés

A hatályos polgári törvénykönyv tartalmaz egy rendelkezést arra az esetre, ha a bérbeadó a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja. Ez ugyan első látásra könnyű és gyors megoldásnak tűnik, de nem annyira egyértelmű, és csak nagyon szűk körben hivatkozható.

Amennyiben ugyanis a korlátozások, intézkedések közvetlenül érintik a bérelt ingatlan használatát, azt ellehetetlenítik, úgy alappal lehet érvelni a mentesülés mellett. Amennyiben a körülmények azonban csak közvetett módon hatnak a használatra, már nem egyértelmű a mentesülés lehetősége.

Konkrét példával: amennyiben egy fodrász egy széket bérel egy Pest megyei szalonban, s a hatóság elrendeli az üzlethelyiség teljes bezárását, a mentesülés megalapozott.

Ha azonban csak kevesebb vendég érkezik – hiszen nem mindenki él a rendelet által biztosított, fodrászati célú lakhelyelhagyási lehetőséggel – az adott fodrászhoz, így kevesebb bevételre tesz szert, ez önmagában nem ad alapot a bérleti díj alóli mentesülésre.

Hasonló a helyzet a lakáscélú ingatlanokat illetően: önmagában azért, mert a bérlő elvesztette munkáját, s az álláskeresési járadék csökkent bevételt jelent számára, nem eredményez mentesülést, ahogyan az sem, ha a home office-ban dolgozó személy úgy dönt, hogy a fővárosi bérlemény helyett szüleinek vidéki otthonából, nyaralójából dolgozik.

Lehet megoldást találni?

A kulcs – a vírushelyzettel kapcsolatos oly sok más esethez hasonlóan is – a megállapodás a bérbeadóval.

Forrás: Shutterstock

Nagyon fontos, hogy egyes ágazatokban az üzleti célú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadók nem szüntethetik meg egyoldalúan – lakás célú ingatlanokra nem vonatkozik a tilalom –, így nyilván az ő érdekük is az, hogy a szerződéses viszonyból anyagi hasznot láthassanak, ha nem is annyit, mint a vírust megelőző időkben.

Erre tekintettel kommunikáljuk teljesítési nehézségeinket a bérbeadó felé, hogy minél hamarabb olyan megállapodás jöjjön létre, mely mindkét fél veszteségeit minimalizálhatja – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/