Covid-19 hatása a jogrendünkre

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet udvarán a héten kialakításra került egy ún. „vörös zóna” mely a jövőben a koronavírusos betegek kiszűrésére és vizsgálatára szolgál majd

Ismeretes, hogy a magyar kormány kihirdette az Alaptörvény szerinti vészhelyzetet. Mit jelent ez a hétköznapokban? Hogyan változik a jogrendünk? Milyen átalakulást jelent a különleges jogrend a törvényhozásban? A Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői válaszolnak minden felmerülő kérdésre.Mit jelent a veszélyhelyzet? Az Alaptörvény 53. cikke rendelkezik a veszélyhelyzet alkotmányos fogalmáról – fejtették ki a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői.

Ezek szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Jelen esetben a világjárvány, más néven Pandémia az az elemi csapás, amely életet és vagyonbiztonságot veszélyeztet, ezen esemény következményeinek elhárítására hozhat rendeleteket a kormány.

A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A sarkalatos törvények szabta keretek között a kormány lényegében rendeleti úton tud kormányozni. Egy kimondottan veszélyes Pandémia alatt, szükséges is, hogy a végrehajtó hatalom a leghatékonyabb eljárásban tudja az állampolgárok védelmének érdekében szükséges intézkedéseket meghozni.

Meddig maradnak hatályban a rendeletek?

Alapesetben a kormány rendeletei 15 napig vannak hatályban, mely időtartamot az Országgyűlés meghosszabbíthat legfeljebb a veszélyhelyzet fenn álltáig.

A jelenlegi kormányzó pártnak megvan a parlamenti többsége ahhoz, hogy a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeleteket aggály nélkül tudja meghosszabbítani addig amíg szükségesnek tartja, vagy amíg a veszélyhelyzet fennáll.

Az alkotmányosság fennmaradásának érdekében az Alaptörvény fenntartja azt a lehetőséget, hogy a rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével automatikusan hatályukat vesztik.

Milyen rendeletek lehetnek szükségesek egy Pandémia elleni hatékony védekezéshez?

A rendeletalkotási hatáskör mindig csak a sarkalatos törvényekben szabályozott keretek között van lehetőség. Az alaptörvény meghatározása szerint az minősül sarkalatos törvénynek, aminek elfogadásához a parlament 2/3-os többségére van szükség.

Ilyen törvény például a sajtószabadságról szóló törvény, a szólásszabadságról szóló törvény, az Országgyűlésről szóló törvény, egyszóval olyan jogszabályok, azon belül is törvények, amik a jogrendünk alapköveit jelentik.

A Pandémia alatt, az elsődleges cél a fertőzés előrehaladásának lassítása, illetve megakadályozása, a másodlagos cél a fertőzött betegek hatékony kezelése, harmadlagos cél a Pandémia által okozott gazdasági károk enyhítése.

Sajnos ezek a célok megvalósulásuk során pont egymásnak tesznek keresztbe, ezért kell a hatékony jogalkotási aktus. Egy egyszerű példával érzékeltetve, amennyiben meg kívánjuk állítani a vírust, elrendelhet a kormány teljes határzárt, illetve kijárási tilalmat – mutatott rá a Dr. Lupovici Jack a Lupovici Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Kijárási tilalom idején az emberi érintkezések a minimumra csökkennek, viszont a hatékony orvosi ellátás is nehezebben jut el azokhoz, akiknek szükségük van rá. Ha a hatékony orvosi kezelésre koncentrálunk, az hatalmas emberi és anyagi ráfordítást igényel.

Képzeljük el, hogy csupán a teljes lakosság 3%-a fertőződik meg egy héten belül. A mintegy 300.000. új fertőző beteg alatt a közegészségügy jó eséllyel túlterhelődik. Míg a fenti intézkedések során otthon maradt emberek nem tudnak pénzt keresni, ami gazdasági visszaeséssel jár, és így gazdaságélénkítő döntéseket is kell hozni, ami megint költségvetési kiadással jár és így tovább és így tovább.

Mi az elvárható állampolgári magatartás Pandémia esetén?

Egyrészt beszélhetünk jogi felelősségről, másrészt beszélhetünk erkölcsi felelősségről. A jogi felelősség viszonylag szilárdan tapintható, és abban ölt testet, hogy a meghozott kormányrendeletek, ha a jogszabályi hierarchiában a törvények alatt is vannak, ugyanúgy betartandók, mint a törvények.

A legjobb példa erre a karantén-döntés ellen történő ellenszegülés. Amennyiben hatósági döntés alapján karanténba raknak minket, legyen az otthoni karantén, vagy állami karantén, ha azt elhagyjuk a 2012. évi C. törvény (Btk.) 361. §-ba ütköző járványügyi szabályszegést követhetünk el és súlyos esetben akár elzárással is büntethetnek.

Az erkölcsi felelősség az előrelátó fegyelmezett magatartásban keresendő. Különös figyelmet kell fordítani a személyi higiéniára, a gyakori kézmosásra, a közösségi terek és közösségi közlekedési eszközök kerülésére, továbbá a fizikai kontaktus kerülésére. Sajnos, egy Pandémiát jogi eszközökkel nem lehet megállítani, ahhoz páratlan társadalmi összefogás és felelősségvállalás szükséges.

Milyen intézkedések jöhetnek még?

A külföldi példákra támaszkodva, a járvány terjedése esetén érdemes lehet számolni a vendéglátóhelyek, és egyéb közösségi terek nyitva tartásának korlátozására. Esetlegesen kijárási tilalom elrendelésére, vagy súlyosabb esetben városok, országrészek karantén alá helyezésére.

A legfontosabb dolog ezzel együtt, hogy akármennyire is félelmetes a helyzet, ami megváltoztatja az eddigi életritmusunkat, ne essünk pánikba, és ne keltsünk felesleges pánikot. Felelős döntésre van szükség országunk vezetőitől, és lakosaitól egyaránt – emelte ki végezetül a Dr. Lupovici Jack.

https://www.ugyvedipraxis.hu/