Módosultak a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok

távmunka
Vágólapra másolva!
A gazdasági mentőcsomagok, a kijárási korlátozás és a többi, a gazdaságot és a munkahelyeket érintő szabályok mellett a munkaidőkeret szabályai is módosításra kerültek. A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján megjelent 104/2020. (IV.10.) Korm. rendelet értelmében a munkáltatók jogosulttá váltak egyoldalúan rendelkezni 24 havi munkaidőkeret elrendelésére – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A kihirdetett rendelet az alábbiak szerint rendelkezik: 1. § (1) A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet] 6. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet.

A munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet az (1) bekezdésben foglalt időtartamra meghosszabbíthatja – mutatott rá dr. Czinege Kinga.
4. § E rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján létrejött megállapodásnak megfelelően elrendelt munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.

A rendelet értelmében a munkáltató nem csak a jövőre nézve jogosult a 24 havi munkaidőkeret alkalmazására, hanem a kormányrendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet is módosíthatja egyoldalúan, azaz meghosszabbíthatja 24 havi időtartamra.

A 24 havi munkaidőkeret elrendelhető voltát nem befolyásolja egy esetleges kollektív szerződés ellentétes rendelkezése, azaz a kormányrendelet hatálya alatt nem irányadó a kollektív szerződésben megjelölt rövidebb munkaidőkeretre vonatkozó szabály.

A kihirdetett kormányrendelet értelmében a napi munkaidő ezt követően sem lehet kevesebb négy óránál és nem lehet több tizenkét óránál. Valamint, be kell tartani a heti munkaidő időtartamát és a kötelezően előírt napi és heti pihenőidőre vonatkozó szabályokat.

A munkaidőkeret alkalmazásának lényege általános jelleggel az alábbiakban ragadható meg: a munkaidő beosztásának joga a munkáltatót megillető jog. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató jogosult eltérni az általános munkarendtől (heti öt nap – napi 8 óra), és egyenlőtlenül beosztani a munkaidőt a munka mennyiségéhez viszonyítva.

Fentiek alapján megállapítható, hogy minél hosszabb munkaidőkeret áll rendelkezésre a munkáltatónak, annál több lehetőség áll rendelkezésére a beosztásra.

Forrás:Shutterstock

Főszabály szerint a munkáltató a közölt munkaidő beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően lealább 96 órával korábban volt jogosult módosítani. Ezen határidőt törölte el lényegében a 47/2020 (III.18.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdésének a) pontja melynek értelében a közölt munkaidőbeosztást a munkáltató később is módosíthatja.

Kiemelendő, hogy a munkaidőkeret alkalmazása a munkáltatói jogkör része, annak alkalmazása nincs kötve megállapodáshoz, jóváhagyáshoz.

A bevezetett hosszabb tartamú munkaidőkeret egyszerre szolgálja a munkavállalók és a munkáltatók érdekét a járványügyi helyzet során, tekintettel arra, hogy ez a rendelkezés megoldás a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő munkáltatóknak a helyzet kezelésére, egyben a munkavállalóik státuszának fenntartása érdekében.

A rendelkezés alapján csökkenhet az elbocsátások száma, mely elősegíti az egyre növekvő számú munkanélküliség tovább növekedésének megakadályozását.

Várhatóan a jelen helyzetben kedvezőnek mutatkozó döntésnek lesznek árnyoldalai is, amikor az állásidőt követően a munkavállalók megkezdik a 24 hónapos munkaidőkeretben a munkaidőbeosztás szerinti munka teljesítését – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/