Újabb NAIH-bírság az adós telefonszámának kezelése miatt

2020.03.24. 11:45

Óvatosan az adósok hívogatásával, mert újabb NAIH-bírság született, ezúttal követelésérvényesítés során az adós telefonszámának, mint adatnak a kezelése kapcsán – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Újabb NAIH határozat született a követeléskezelés során történő adatkezelések kapcsán. Ezúttal a telefonszám, mint adat kezelése jogszerűségének vizsgálata került górcső alá. A NAIH a jogérvényesítés céljából hozzájárulás hiányában történő adatkezelést – a konkrét esetben a hozzájárulás visszavonását követően - jogszerűtlennek ítélte meg és az adatkezelőt 1,5 millió forint pénzbírsággal is sújtotta.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői egy korábbi írásukban (https://aktiv.origo.hu/jog/20190418-kovacs-reti-szegheo-ugyvedi-iroda-naih-birsag-adatvedelem-informacioszabadsag.html) már részletesen ismertették a NAIH e tárgykörben hozott korábbi határozatát.

Azonban ebben az esetben nem csak érintőlegesen merült fel ez a kérdés, hanem a mostani határozat alapja kifejezetten egyetlen telefonszám adat törlésének egy adatkezelő, illetve adatfeldolgozója által jogérvényesítésre hivatkozással történt megtagadása volt.

A mostani esetben az érintett adatkezelő az adatkezelés jogalapjaként hivatkozott jogos érdekre, továbbá jogszabályi kötelezettségre és szerződés teljesítésére egyaránt, ezért a NAIH ezen kérdéseket külön-külön is vizsgálta.

A NAIH érvei és meglátásai

A NAIH álláspontja szerint sem a faktoring tevékenység végzése, sem pedig az ebből esetlegesen eredő követelésbehajtási tevékenység, sem jogi kötelezettség teljesítését jelenti, hanem a jogosult döntése alapján történő tevékenységek. Ezért ezen indokokra hivatkozással a NAIH nem tartotta elfogadhatónak a telefonszámadat jogi kötelezettség teljesítésére való hivatkozással történő kezelésének megalapozottságát.

A szerződés teljesítés, mint jogalapra hivatkozás kapcsán a NAIH ismételten kifejtette, hogy az szűken értelmezhető, ezért álláspontja szerint nem lehet azt a szerződés megszegésének esetén a helyzet orvoslása érdekében a szerződő felek együttműködési kötelezettségükön túlmutató cselekményekkel kapcsolatos adatkezelések tekintetében alkalmazni. Így tehát az adóssal szembeni követelés végrehajtása érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárás során és tekintetében felmerülő adatkezelésre ez a jogalap nem alkalmazható.

A harmadik jogalap, a jogos érdek fennállása kapcsán, a NAIH elsődlegesen és ismételten mindenekelőtt rögzítette, hogy annak fennállását egy megfelelő érdekmérlegelési tesztnek kell igazolnia. A jelen esetben rendelkezésre állt ugyan érdekmérlegelési teszt, azonban a NAIH úgy ítélte meg, hogy az adatkezelő túlértékelte a saját üzleti érdekét az érintettek magánszférájának védelméhez való jogával szemben.

Ennek megfelelően pedig a NAIH nem látta megalapozottnak a jogos érdek fennálltát, így megállapította, hogy a hozzájárulás visszavonása után az adatot törölni kellett volna, ennek elmaradásával az adatkezelő megsértette az általános adatvédelmi rendelet érintettetek törléshez való jogának érvényesülését.

Javaslatok a jövőre nézve

A fenti megállapításon túl az alábbi a jövőre nézve az adatkezelők által általánosan megfontolandó megállapításokat tette a NAIH a telefonszám, mint adat jogérvényesítéssel kapcsolatos célból történő kezelésének kérdése kapcsán:

- kapcsolatfelvételhez nem feltétlen szükséges telefonszám,
- telefonszám jogérvényesítéshez szükségessége indokolatlan, követelés behajtáshoz és kapcsolattartáshoz nem elengedhetetlenül szükséges, mivel ehhez lakcím adat is rendelkezésre áll,
- jogi igények érvényesítéséhez sem a polgári perrendtartás, sem a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény, sem pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján nincs szükség telefonszám adatra,
- nem szükséges adatkezelés pedig az adattakarékosság elvét is sérti ezek alapján.

Forrás: Dreamstime

Összességében tehát jogos érdek alapján sem tartja jogszerűen kezelhetőnek a telefonszám adatot az adatvédelmi hatóság jogi igény érvényesítése kapcsán, nem fogadta el azt az álláspontot, mely szerint a telefonos kommunikáció egyértelműen alkalmas volna a hatékony és eredményes eljárás biztosítására, mivel álláspontja szerint ez csak akkor igaz, ha maga az érintett is ezt a kommunikációs formát részesíti előnyben és együttműködő magatartást tanúsít – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Fentiekre tekintettel a hatóság megállapította a GDPR megszegését és 1,5 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki az adatkezelőre az alábbi szempontokat figyelembe véve:

- jogalap nélküli adatkezelés a kérelmezők magánszféráját jelentősen sérti, mivel a hozzájárulás visszavonása után is telefonhívásokat kaptak,
- a jogsértés súlyos, mert érintetti jog gyakorlását érinti és több alapelvi jogsértés is megvalósult,
- a jogsértés az adatkezelő szándékos gyakorlata idézte elő,
- adatkezelő elmarasztalására már egyszer sor került az adatvédelmi rendelet megsértése miatt,
- adatkezelő 2018-as mérlegének eredménykimutatása alapján adózás előtti eredménye 400 millió forint volt,
- a bírság kiszabása mind speciális prevenciós célt (a konkrét adatkezelőt ösztönző), mind pedig generál prevenciós célt (valamennyi piaci szereplő adatkezelése jogszerűségének előmozdítása) el kíván érni.