A többes ügynökök és az alkuszok a biztosításközvetítői és biztosítási értékesítési tevékenységük során, a biztosítási szerződések megkötésének előkészítése körében, az ügyfelek ajánlatait minden esetben továbbítják a biztosítók részére – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A biztosítók az ajánlaton rögzített személyes adatok alapján az ügyfelek, a tényleges tulajdonosok, a rendelkezésre jogosultak, a meghatalmazottak és a képviselőik pénzmosási szűrését automatikus szűrőrendszer működtetésével minden esetben elvégzik.
Kérdésként merül fel ezért, hogy a többes ügynökök és alkuszok kötelesek-e maguk is automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni, vagy elegendő az ügyfelek biztosítók általi automatikus szűrése. Az MNB legutóbbi állásfoglalásában egyértelmű iránymutatást adott a kérdésben.
A jegybank állásfoglalása
Az MNB kiemelte, hogy többes ügynök és az alkusz az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) alapján pénzügyi szolgáltatónak minősül, így a Pmt. hatálya alá tartozik.
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) alapján a Kit. alkalmazásában szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató minősül, tehát a többes ügynökre és az alkuszra vonatkoznak a Kit. előírásai is.
A Kit. szerint a szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és az ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.
Az automatikus szűrőrendszer egy olyan informatikai rendszer, amely az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott és a képviselő személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való folyamatos, emberi beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas.
Ha a szolgáltató ügyfeleinek száma a tárgyévet megelőző év végén meghaladja az ezret, akkor a szolgáltatónak automatikus szűrést kell alkalmaznia. Abban az esetben, ha a szolgáltató ügyfeleinek száma a megelőző évben nem haladja meg az ezret, akkor a szolgáltató – a döntésétől függően – alkalmazhat manuális szűrést is.
Az MNB hangsúlyozta, hogy az érintett jogszabályok értelmezését nem befolyásolja az sem, hogy adott esetben ugyanazon ügyfél tekintetében az automatikus szűrést a többes ügynök, illetve az alkusz mellett a biztosító is elvégzi.
Az irányadó jogszabályok ugyanis nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján a többes ügynök, illetve az alkusz a más szolgáltató (biztosító) által elvégzett automatikus szűrés eredményét átvehetné, illetve elfogadhatná, és ezzel mentesülne a szűrési kötelezettség alól.
Az MNB rámutatott arra is, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy ugyanazt az ügyfelet a biztosító is szűrésnek vesse alá, mivel az alkusz, illetve a többes ügynök közvetítői tevékenysége alapján például az életbiztosítási ágba tartozó szerződés létrejötte csupán eshetőleges, az ajánlat elfogadásáról a biztosító diszkrecionális jogkörben dönthet, miközben a közvetítői szerződés – illetve a Pmt. szerinti kapcsolat – az ügyfél és az alkusz, illetve a többes ügynök között már létrejött.
A közvetítői szerződés és ezzel az ügynök pénzmosási szűrési kötelezettsége tehát a végső szerződéskötéstől függetlenül, annak sikertelensége esetén is létrejön, önmagában a közvetítői szerződés megkötésével – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.